Kódnyelvvel állnak ki magukért a neten a kínai nők

2018. május 11.
Miután a kínai közösségi médiából eltávolították a #MeToo kiírásokat, a kínai nők előrukkoltak egy kreatív kódnyelvvel.
Fotó: Unsplash.com

Egy tál rizs és egy nyuszi. Valószínűleg nem sokat mond ez a kínai nők által gyakran posztolt két szimbólum, de mindjárt értelmet nyer, ha megnézzük a szavak kiejtését: „mi tu”, vagyis az óriási hullámokat keltő #MeToo mozgalom jelképei kódolt változatban. A kódnyelvre azért volt szükség, mert a közösségi médiát szigorúan ellenőrző kínai kormány cenzúrázta a nők szexuális zaklatásra vonatkozó posztjait, így a #MeToo kiírásokat is.

A kínai nők azóta ezzel a kóddal üzennek egymásnak az olyan kínai közösségi média felületeken, mint a Weibo vagy a WeChat, a kormány pedig (még ha le is esett nekik a kód) nem igazán tud mit kezdeni, hiszen a „nyúl” és a „rizs” túl gyakori szavak és szimbólumok ahhoz, hogy egyszerűen betiltsák őket.

A kínai feminista mozgalom az elmúlt években új erőre kapott elsősorban a nyugati törekvésekből inspirálódva (mint amilyen a #MeToo-mozgalom is) viszont a kultúra elég bonyolultan viszonyul a nemek közti egyenlőséghez, ami nagyban megnehezíti a helyi nők dolgát. Egyrészt Kínában – elsősorban városi környezetben – sokkal több nő dolgozik a tech iparban, akár vezető pozícióban is, mint mondjuk Amerikában. 2015 decemberében az ország elfogadtata első családon belüli erőszak ellen irányuló törvényét is, ami szintén fontos lépés volt a nőknek. Ugyanebben az évben azonban a kormány letartóztatott egy öt fős feminista csoportot (Feminist Five), akik a nők elleni erőszak ellen szerveztek tüntetéseket. Az elsődleges problémát az jelenti, hogy a kormány nem szívesen ismeri el a nemek közti egyenlőtlenség létezését a kínai társadalomban, ezért az erre vonatkozó nyilvános kritikát inkább egyszerűen cenzúrázzák.

„A kínai nők nagyon érzik az egyenlőtlenségeket a hétköznapi életükben, a kormány pedig várhatja el a nőktől, hogy megfeledkezzenek az őket érő igazságtalanságokról” – nyilatkozta Lu Pin, a Feminist Voices alapítója az NPR-nek, miután a kormány 30 napra letiltotta az oldal működését. „A feminista mozgalom azon dolgozik, hogy olyan közösséget építsen, amiben a nők hétköznapi problémáival foglalkozunk.”

 

HuffingtonPost