Mindig érdekelt, hogy a szakorvosok milyen belső indíttatások vagy külső behatások révén választják ki a szakterületüket. Te minek a hatására döntöttél a szemészet mellett?
Mindenképp olyan szakterületet szerettem volna választani az orvosi pályán belül, amely konzervatív és diagnosztikus, azonban a manuális, sebészi beavatkozások is jelentős részét képezik. Emellett a szemészet az egyik leggyorsabban fejlődő orvostudományi terület, mind kutatási, mind gyógyítási szempontból megállíthatatlan az előrehaladás, és az újdonságok nagy része (talán a közhiedelemmel ellentétben) itthon is elérhető.
A szakorvos képzésem alatt, ahogy egyre többet láttam és tapasztaltam, rájöttem, hogy mennyi további részterülete, szeglete van a szemészetnek, egyre inkább a szem belsejében, külső és környező struktúráiban kialakuló daganatok kezdek el érdekelni. Ez a terület nagyban különbözik a többi, gyakrabban előforduló szemészeti kórképtől, a betegek ellátása és a velük történő kommunikáció teljesen más jellegű gyakorlatot igényel.
Poszter prezentáció a 2018-as hawaii ARVO Kongresszuson
2012-ben doktoráltál a Debreceni Egyetemen, oktattál is, kutatási területed pedig az emberi szem sejtszintű vizsgálata. Mesélnél nekünk arról, hogy milyen jellegű kutatásokat végzel jelenleg?
A tudományos kutatás, eredményeink publikálása és kongresszusokon történő prezentálása a PhD képzés alatt a munkám részévé vált, a betegellátás mellett ez a terület is jelentős hányadát teszi ki a munkámnak. Több fontos tanulmányom jelent meg, aminek köszönhetően mind külföldi, mind hazai szakmai társaságoknak lettem a tagja. Fontosnak tartom az élethosszig tartó tanulást és tudáscserét.
Nemrég egy évet töltöttél az Egyesült Államokban egy amerikai ösztöndíjnak köszönhetően, amit egyedüli magyarként nyertél el.
Nagyon érdekelt a szemészeti onkológia. Szerettem volna további tudásra és tapasztalatokra szert tenni ezen a téren, ezért megpályáztam az amerikai rezidensek számára kiírt fellowshipek (ösztöndíj olyan formája, amely a rezidens képzés után speciális képzettséget nyújt az adott részterület ellátására) közül egyet, szemészeti onkológia és patológia témakörben. Több helyre beadtam a jelentkezésemet, végül egy szigorú pontrendszer alapján sikerült bekerülöm az atlantai Emory Egyetem Szemészeti Klinikájára. Nagyon sokat tanultam a betegellátásról, és tudományos szempontból is rengeteg tapasztalatot szereztem ez alatt az egy év alatt.
Könnyebb vagy nehezebb Amerikában szemészként? A technikai fejlettség és az egészségügyi ellátás nyilván színvonalasabb, de talán magasabb elvárásokkal, szakmai kitételekkel találkozhat az ember. Volt, ami nehézséget okozott?
Az Egyesült Államokban orvosként praktizálni csak speciális államvizsgával (külföldieknek USMLE 3 lépcsője), szakorvosként dolgozni pedig ott sikerrel elvégzett rezidensképzéssel és szakvizsgával lehet. A szakmai szigor államonként változó, Georgia állam, ahol egy évet töltöttem, a konzervatívabb államok közé tartozik, amíg pl. Texas államban egyetemi klinikák úgynevezett „limited license”-t (korlátozott engedélyt) adnak külföldi orvosoknak is, amellyel az adott intézményben akár műtéteket is végezhetnek. Én nem rendelkeztem a speciális vizsgákkal, nem is terveztem sem az államvizsga, sem a szakorvosképzés megismétlését, viszont az általam elnyert fellowship egyedüliként teljes jogú orvosként kezelt, és bár műtőben nem tevékenykedhettem, a betegellátásban, a patológiai minták feldolgozásában és értékelésében részt vettem. A fellowship egyébként az Amerikai Egyetemi Szemész Professzorok (AUPO-FCC) által elismert diplomával zárult a számomra.
Az Egyesült Államokban alapvetően az egészségügy finanszírozása különbözik a magyarországi ellátási rendszertől. A két szisztéma közötti lényegi különbség összehasonlíthatatlanná teszi őket. Amerikában a beteg a legtöbb esetben, mint szolgáltatást veszi igénybe az egészségügyi ellátást. Az Emory Egyetem Szemészete egy haladó szellemű intézmény; az előjegyzett betegeket a légkondicionált váróteremben hostessek és kávé, valamint tea fogadja. Az egészségügyi diplomások, asszisztensek, magasan képzett technikusok, valamint kisegítő személyzet magas létszáma nagyban segítette az orvosok munkáját, akikre emiatt tulajdonképpen sokkal kevesebb és minőségibb munka hárult, mint hazánkban.
Munka közben az atlantai Emory Egyetem Szemészetén
Mondj egy példát, milyen különbségeket tapasztaltál?
Amíg itthon a betegellátás során gyakran az orvos kérdezi ki a beteg kórtörténetét, jelen panaszait, veszi fel a látás élességet, méri a szemnyomását, készíti el a képalkotó vizsgálatokat (ultrahang, fotódokumentáció), addig az amerikai intézményben az orvos csupán összegezi a képzett technikusok által elvégzett vizsgálatok eredményeit és elbeszélget a pácienssel a betegségéről, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségeiről. A beteg felvilágosítására, vele történő kommunikációra ezáltal sokkal több és minőségi idő jut, így a beteg is elégedettebb és együttműködőbb.
A betegségek különbözősége pedig az amerikai és magyar életmódból származó eltérésekből adódhat. A látott esetek egy része Magyarországon nem gyakran tapasztalt betegség (sok syphilis, HIV pozitív fertőzött, malária, ebola, zika), valamint kriminális események (lőtt sérültek, minden napos erőszakos cselekményekből származó súlyos szemsérülések).
Voltak olyan szokások, amiket elsőre furcsának találtál kint?
Meglepő volt a számomra a jelentős keresztény ünnepek eltérő ünneplése. A húsvét hétfő, pünkösdhétfő például nem munkaszüneti nap az USA-ban, ugyanakkor a nemzeti ünnepek kapcsán a külsőségeknek nagy jelentőséget tulajdonítanak. A család és a munka mindennapokban betöltött szerepe is eléggé eltér az itthoni szokásoktól, az anyák a gyermek születése után általában csupán 6 hétig maradhatnak otthon, a későbbiekben a kisbabákat közösségbe adják, szigorúan szólva onnantól a gyereket más neveli fel. Az amerikai emberek általában sokkal kedvesebbek, nyitottabbak, az üzletekben, hivatalokban az alkalmazottak segítőkészek és mosolyognak. Nyilvánvalóan ennek a kedvességnek, boldogságnak egy része csupán felszínes, viszont a mindennapi interakciókban betöltött pozitív szerepe vitathatatlan és átvehető.
Munka közben a Debreceni Egyetem Szemklinikáján
Az ösztöndíj lejárta után miért tértél vissza Magyarországra?
Az én indíttatásom elsősorban nem a letelepedés és munkakeresés volt, hanem az itthon nem megszerezhető tudás elsajátítása. Az ösztöndíj egy évre szólt, kézenfekvő volt, hogy itthon kamatoztatom a kint megszerzett tudást.
Visszamennél Amerikába, ha lehetőséged lenne rá? Milyen országokban dolgoznál szívesen a jövőben?
A földrajzi orientáció másodlagos, az elsődleges szempont nálam a szakmai lehetőség és fejlődés. Motivál a változatosság, arra törekszem, hogy a munkám során jelen legyen a készségfejlesztés, és a tudományos kíváncsiságomat is kielégítsem. Ha erre itthon vagy Európában lehetőségem van, akkor nem vállalkozom távoli kihívásokra, nem célom Magyarország végleges elhagyása. Viszont, ha a korábbihoz hasonló kivételes lehetőségem adódik, szívesen indulok útnak.
Szerző: Zahorján Ivett
