Az önkéntes házi karantén elrendelése után több cikk és közösségimédia-bejegyzés is született arról, hogy ez a négy fal közé zárkózás micsoda bébibummot fog eredményezni kilenc hónap múlva… Hiszen mi más dolguk is lehetne az otthon maradó pároknak, mint egész álló nap védekezés nélkül szexelni. És bár ezzel az elképzeléssel önmagában semmi baj nincs, valójában naivság lenne azt gondolni, hogy a családalapítás kérdését így le lehet egyszerűsíteni.
A The New York Times egy átfogó cikkben, több szakértő bevonásával vizsgálta meg a témát, a következőkben ebből a cikkből kiindulva, de a magyar viszonyokat is figyelembe véve próbáljuk meg mi is jobban körbejárni a kérdést.
Bébibumm a karantén idején?
A házi karanténos bébibumm-elmélet korántsem új keletű elképzelés. Szinte minden alkalommal, amikor az emberek valamilyen oknál fogva otthonaikban ragadnak – különféle természeti katasztrófák, üzemszünetek, áramkimaradások miatt –, beindulnak a hasonló találgatások: vajon 9 hónap múlva jön majd a nagy bébibumm? A demográfusok szerint a koronavírus esetében erre a kérdésre egyértelmű a válasz: nem. Ne nagyon számítsunk gyerekáradatra a következő évben.
Bár ez a válasz valószínűleg csalódást okoz majd azoknak, akik a magyarok születési rátájáért aggódnak, de igazából az lenne teljesen irreális, ha a jelenlegi helyzetben a párok gondolkodás nélkül gyerekvállalásba fognának. Mivel a járványnak rendkívül negatív hatása van a gazdasági helyzetre, a szakértők szerint a koronavírus sokkal inkább a családbővítés elhalasztására sarkallja majd a párokat.
„Egyáltalán nem látom reálisnak azt, hogy valaki az elmúlt 100 év legsúlyosabb világjárványa közepén döntene úgy, hogy gyereket vállal” – nyilatkozta a The New York Times-nak Kenneth Johnson, a New Hampshire Egyetem demográfusa. A szakember szerint a koronavírus-járványnak sok szempontból hasonló hatása lehet a gyerekvállalási kedvre, mint a 2007-2009-es nagy gazdasági világválságnak. Emlékezzünk csak, mikor annak idején beütött a recesszió, globálisan emberek tízmilliói veszítették el otthonaikat és munkájukat – pont azokat az alapokat, amire a gyerekvállaláshoz igazán szükség lenne.
Ha az emberekre nem is, két pandára valóban jótékonya hatása volt a járványügyi zárlatnak. Az állatok a bezárt, ürességtől kongó hongkongi állatkert romantikus meghittségét kihasználva, hosszú évek kísérletei után először párosodtak egymással. Persze a pandáknak nincsen se állásuk, se befizetésre váró számláik, nekik mindössze a látogatók jelenléte miatt kell aggódniuk.
Most, mindössze néhány héttel azt követően, hogy kitört a járvány, a világon máris tízmilliók veszítették el állásaikat – és természetesen itthon sem túl rózsás a helyzet. Az Ipsos április 8-i felmérése szerint a megkérdezett felnőtt lakosok 7 százalékának szűnt meg eddig a munkája, mellettük pedig valószínűleg tömegével lehetnek olyanok is, akiket a munkahelyük fizetés nélküli szabadságra küldött. És minél tovább áll majd fenn a járványveszély, ezek a számok annál magasabbak lesznek.
„Sok gyermekvállalási korban lévő ember aggódott már egyébként is a jövőjével kapcsolatban, most pedig a munkájuk elvesztésének veszélyével is szembe kell nézniük. Az efféle szorongás nem növeli a gyermekvállalási kedvet” – nyilatkozta a témáról Jennifer Johnson-Hanks, a Kaliforniai Egyetem szociológus professzora.
Ezt olvastad már?
Volt már példa valódi bébibummra
Természetesen a történelem során volt már példa igazi bébibummra. Ezek a népességrobbanások jellemzően a háborúk utáni eufóriával, a gazdasági és pénzügyi felvirágzással, illetve stabilitással, na meg persze a sokszor drasztikus születésszabályozási eszközök alkalmazásával függenek össze. Ilyen bébibumm történt például az Egyesült Államokban 1946 és 1964 között. Alig 20 év alatt 76 millió gyermek született, ezzel pedig az USA történetének legnagyobb lélekszámú generációja lépett színre. Őket hívjuk ma boomereknek. Az amerikai bébibummot is legnagyobb részt a második világháború, pontosabban annak befejezése idézte elő: a háborúból hazatért több mint 10 millió amerikai veterán a káosz és a vérontás után végre normális életre és családra vágyott.
De Magyarországon is volt példa hasonlóra. A Ratkó-korszakban (vagyis az ’50-es évek első felében) a hazai születési ráta is csúcsokat döngetett, annyi különbséggel, hogy nálunk nem a gazdasági fellendülés, hanem az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt született rengeteg gyerek.
Egyébként is kitolódott a gyerekvállalás
Aliss Gemmill, a Johns Hopkins Egyetem demográfusa szerint nem a gazdaság az egyetlen tényező, ami szerepet játszhat a születési ráta csökkenésében. Szerinte a recessziónál sokkal nagyobb a hatása annak, hogy egyre több nő egyre később vág bele a gyermekvállalásba. Megjegyezte azt is, hogy a szexualitás, a házasság és a családalapítás gyakorlata is évtizedek óta változik a fejlett világban. A nyugati országban a nem kívánt és a gyermekkori terhességek száma soha nem látott szintekre csökkent, a fiatalok sokszor harminchoz közel, vagy az után házasodnak, és a 15–49 év közötti nők kétharmada alkalmaz valamilyen fogamzásgátlási módszert.
Ezt olvastad már?
„Közkedvelt az az elmélet, hogy ha az emberek az otthonaikba szorulnak, nem igazán tudnak mást csinálni, mint szexelni, ami lehet, hogy igaz, de ezek az emberek védekezni is fognak szex közben. Akik pedig most terveztek gyereket, szerintem valószínűbb, hogy inkább elhalasztják“ – fejtette ki véleményét.
Azt is kiemelte, hogy a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság nem korlátozódik csupán a munkahelyi vagy a személyes pénzügyi helyzetre. Mivel az egészségügyi kapacitásokat lekötik a koronavírusos betegek, a szülészeti ellátáshoz és a kórházakhoz való hozzáférés is korlátozott lehet ebben az időszakban. New Yorkban például, ahol gócpontként a kórházak szélsőségesen leterheltek, számos terhes nő döntött úgy, hogy az államot elhagyva, egy, a vírus által kevésbé fertőzött területen szüli meg inkább a babáját.
Azért nincs minden veszve
A szakértők szerint főleg anekdotikus bizonyítékok és igen kevés elkészült kutatás áll rendelkezésre a katasztrófáknak a gyermekvállalási kedvre gyakorolt hatásáról. Gamill professzor szerint ráadásul ezek a kutatások is csak marginálisak.
Ám ha a koronavírus-járvány nem is hoz magával népességrobbanást, Kenneth Johnson, a New Hampshire-i Egyetem demográfusa szerint talán nincs még minden veszve. A szakértő úgy látja, amennyiben az embereknek a vírus utáni években sikerül ismét talpra állniuk, nagyon is elképzelhető, hogy bekövetkezzen a várva várt bébibumm.
Olvass tovább!
Fotó: Getty Images
