Hogy pontosak legyünk: vannak olyan változások, amik biztosan életbe fognak lépni 2021 januárjától, és olyan is van, ami még csak tervben van – ám ennek a bevezetésére is jó eséllyel számítani lehet.
Lássuk, mi az, amit biztosan tudunk!
- 2021-től egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó. Magyarán már nem lesz arra lehetőség, hogy egy személyben legyél katás egyéni vállalkozó és katás társaság tagja is. A katás tevékenység megkezdésének bejelentésekor a hatóság vizsgálni fogja, hogy szerepelsz-e már kisadózóként a nyilvántartásában, és amennyiben igen, akkor az új bejelentést vissza fogja utasítani. De az új szabály a 2021 előtt nyilvántartásba vett kisadózókra is vonatkozik, tehát 2021. január 1-jéig nekik is meg kell felelniük annak a rendelkezésnek, hogy csakis egyetlen jogviszonyban lehetnek kisadózóként nyilvántartva. Ha ezt a kisadózók nem teszik meg, akkor az adóhatóság visszamenőleg határozatban törli a kisadózói státuszt a legkorábban kezdődött kisadózói jogviszony kivételével.
- Ha katásként kapcsolt vállalkozásnak számlázol be, értékhatár nélkül 40 százalékos pluszadót kell fizetnie annak, aki befogadja a katás számládat. Ez a külföldi kapcsolt cégekre is vonatkozik.
- Ha katásként 3 millió forintnál többet számlázol egy vállalkozásnak, akkor a 3 millió forint feletti rész után 40 százalék plusz adót kell fizetnie a számlát befogadó vállalkozásnak. A plusz terhet tehát nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve ha külföldi megrendelőről van szó, ez esetben ugyanis a kisadózót terheli a büntetőadó.
Milyen változásokra lehet még számítani
A tervek szerint a NAV fokozottabban fogja ellenőrzi a katás vállalkozásokat, legfőképpen azt, hogy a vállalkozások nem minősülnek-e bújtatott munkavállalásnak. A kata-törvény 7 darab feltételt szab meg, amiből jelenleg legalább kettőnek kell megvalósulnia ahhoz, hogy a vállalkozást ne lehessen munkaviszonyként értelmezni. A szigorítási tervek szerint viszont a jövőben nemcsak kettőnek, hanem rögtön négy pontnak is meg kell majd valósulnia.
A katának való megfelelés kapcsán az alábbi hét pontot vizsgálhatja a hatóság:
- A kisadózó a tevékenységét nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette. Magyarán a kisadózó kijelölhet alvállalkozót vagy alkalmazottat is a megbízás elvégzésére, ebbe a megbízónak nincs beleszólása.
- A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (a megrendelőtől) szerezte. Tehát az egy megbízótól származó összes bevétel, nem haladja meg a teljes éves bevétel 50 százalékát át.
- Az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a kisadózó önállóan dolgozik és maga határozza meg a szakmai feladatok elvégzésének módját.
- A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll. Magyarán a kisadózó ugyan megjelenhet a megrendelő telephelyén, például egy egyeztetés miatt, de a feladatait nem csak kizárólag a megrendelő telephelyén végezheti.
- A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére. Tehát a kisadózónak saját eszközökkel kell rendelkezni, és a feladatokat nem a megrendelő eszközein kell teljesítenie.
- A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Azaz a kisadózó saját munkaidő beosztásban dolgozik, ő maga dönti el, hogy mikor, mit csinál.
- A kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, illetve főállású vállalkozásban.
Olvass tovább!
Fotó: Getty Images
