„A nők felszínes, butuska, gyerekes lények, míg a férfiak az egész világ terhét cipelik”

2021. január 12. |

Néhány nappal ezelőtt az egész Facebookot bejárta egy magyartanár posztja, amiben egy 11.-eseknek szóló nyelvtantankönyv online kvízfeladatából fotózott ki részleteket. A kvíz kiindulópontja az volt, hogy a nők és férfiak kommunikációs sajátosságai számos ponton eltérnek, olyannyira, hogy a két nem emiatt gyakran félre is érti egymást. A legelső feladat szerint például míg a nőket az érzelmek, a társas élet, vagy éppen az ételek és italok érdeklik, addig a férfiakat az üzlet, a politika, a sport és a legfrissebb hírek. A kvíz alapfelvetésével egyébként elsőre nem is lenne akkora probléma, hiszen tagadhatatlan, hogy a férfiak és a nők kommunikációjában valóban vannak eltérések – ám ezek még véletlenül sem olyan sztereotipikusak, mint ahogy azt a tankönyv beállítja. Hogy akkor mégis milyen különbségek vannak a két nem között, és miként kellene erről a fiatalokkal beszélni? Mészáros Grétát és Petrás Boglárkát, a NANE Egyesület tagjait kérdeztük.

„Az elhíresült nyelvtankönyvvel az a probléma, hogy szexista – tényként kezeli a nemi sztereotípiákat. A feladatok alapján a nők felszínes, butuska, gyerekes lények, míg a férfiak az egész világ terhét cipelik, és a nőkkel ellentétben túl komolyak és elfoglaltak ahhoz, hogy felesleges fecsegésre pazarolják az idejüket. Ráadásul azt üzeni, mintha a férfiak és nők közötti kommunikációs zavarok és egymás meg nem értése feloldhatatlan lenne” – magyarázza kérdésünkre Mészáros Gréta, aki a NANE Egyesület szervezésében rendszeresen tart prevenciós foglalkozásokat fiataloknak. Ahogy Gréta és munkatársa, Petrás Boglárka is mondja, magáról a témáról, tehát a nők és férfiak közötti kommunikációs különbségeket előidéző társadalmi okokról nagyon is fontos lenne beszélni, ám szerintük az iskola dolga az lenne, hogy ne tovább sulykolja a gyerekekbe a nemi sztereotípiákat, hanem figyelembe vegye az egyéni igényeiket, és ösztönözze őket a merev szerepelvárások megkérdőjelezésére, akár azokból való kitörésre is.

nemi-sztereotipiak

De akkor milyen kommunikációs különbségek vannak valójában a két nem között?

A férfiak és a nők kommunikációjában valóban vannak eltérések, ám ezek nem az elterjedt sztereotípiáknak (pletykálkodó nők, szűkszavú férfiak) felelnek meg, és nem is a biológia határozza meg őket. Magyarán azért, mert valakinek két X kromoszómája van, tehát nőnek született, egyáltalán nem biztos, hogy érdekelni fogja például a smink vagy a divat. És igaz ez fordítva is: a férfiak sem születnek sportújsággal a kezükben. A nemi sztereotípiák és a nemi szerepek kialakulása és rögzülése a nemi szocializáció eredménye. A nemi szocializáció gyakorlatilag már magzatkorban elkezdődik, egészen pontosan attól a pillanattól, amint a szülők megtudják születendő gyermekük nemét. Innentől kezdve a legtöbben tudatosan kezdenek készülődni a kislányukra vagy kisfiukra: „fiús” vagy „lányos” ruhákat illetve játékokat vásárolnak, és máshogy is viszonyulnak, máshogy beszélnek a kicsihez a nemétől függően. A lányokhoz általában gyengédebben, lágyabban szólnak, míg a fiúkról már magzatkorukban is úgy beszélnek, mint akiktől erőt, bátorságot, teljesítményt várnak el.

„Ha egy kisbabát a születésétől kezdve mereven a lányos vagy fiús dolgok felé tereljük, akkor az ízlése, gondolkodása eszerint fog alakulni. A kislány megtanulja, hogy gondoskodónak, szolgálatkésznek, alkalmazkodónak, szépnek kell lennie, míg a fiúk megtanulják, hogy ne mutassák ki az érzelmeiket, legyenek irányítóak, határozottak” – mondja Gréta, és azt is hozzáteszi, hogy a társadalom által fiúsnak és lányosnak (férfiasnak és nőiesnek) tartott viselkedésformák, tevékenységek, vagyis a nemi szerepek egyáltalán nem véletlenszerűek: a társadalmi hierarchiát tükrözik.

Ezt olvastad már?

Boglárka azt mondja, hogy ezek a nemi szerepelvárások jelennek meg a játékboltok kínálatában is: a lányoknak babát, babakonyhát, miniatűr rózsaszín takarítóeszközöket kínálnak, ezzel szemben a fiúk hagyományosan autókkal, kardokkal, bonyolultabb logikai játékokkal játszanak. A nemi szocializáció már egészen kicsi koruktól kezdve felkészíti a lányokat és a fiúkat a patriarchális társadalomban betöltendő szerepükre: a kisfiúkból a munkahelyen és a családban is vezető szerepet betöltő férfi, a kislányból pedig a családjáról alázatosan gondoskodó nő válik.

Ezek a társadalmi elvárások és szerepek határozzák meg a két nem közötti kommunikációs különbségeket is. Jellemző különbség például a női és férfi kommunikációban az úgynevezett „turn taking” jelensége, ami azt írja le, hogy egy beszélgetés során ki mikor jut szóhoz, vagy hogyan adja át a szót másnak. „Egy 1997-es kutatás eredménye szerint az olyan társalgásokban, ahol vegyesen vannak jelen férfiak és nők, a nők kevesebbet beszélnek, gyakrabban szakítják őket félbe a férfiak, és ritkábban határozhatják meg a beszélgetés témáját – ez pedig jól példázza a férfiak és nők közötti, társadalomban jelenlévő hierarchikus viszonyt” – magyarázza Boglárka.

A sztereotípiák már nagyon korán beépülnek

„Gyakran visszük iskolákba azt a gyakorlatot, amikor különböző médiumok, például újságok, napilapok felhasználásával kell kollázst készíteniük az »ideális nőről« és »ideális férfiról«. Már a kisebb gyerekek is pontosan tudják, hogy a férfiaknak erősnek, gazdagnak, keménynek, míg a nőknek érzelmesnek, kedvesnek és mellette a férfiak számára vonzónak kell lennie, mert a környezetük, a társadalom annyiféle módon közvetíti ezeket a képeket. Érdekes persze, hogy amikor arról beszélgetünk velük, hogy mennyire könnyű ezeknek megfelelni, vagy mi történik azzal, aki nem ilyen, akkor előjönnek a kritikus gondolatok. Sem a fiúk, sem a lányok nem tartják ezt igazságosnak, de emellett azt is pontosan tudják, hogy ha valaki nem felel meg ezeknek, akkor kinevetik, megszégyenítik, nem lesz népszerű, ezért óriási a nyomás rajtuk” – meséli Gréta.

A hagyományos nemi szerepek nemcsak egy alá-fölé rendeltségi viszonyt alakítanak ki a két nem között, de valójában a fiúkra és a lányokra nézve is korlátozók. A nem megfelelő viselkedést a társadalom mindkét nem esetében bünteti. Ha például egy kisfiú kilép a sztereotípiákból, és kimutatja az érzelmeit, vagy ne adj isten babákkal kezd el játszani, akkor szinte biztos, hogy lesz valaki a környezetében, aki ezért „lányosnak” nevezi majd. (Mintha lánynak lenni szégyen lenne.)

Beszélni kell róla, de nem így

Gréta és Boglárka szerint az iskolának a sztereotípiák sulykolása helyett abban kellene segítenie a gyerekeket, hogy megértsék azok gyökereit, és merjék őket megkérdőjelezni. Azt az üzenetet kellene átadni, hogy bár a lányok és a fiúk, a nők és a férfiak különbözhetnek egymástól, nem szabadna, hogy a nemük döntse el, mire képesek, mit érhetnek el, és mivel foglalkozhatnak.

„Az iskola az ellen kellene, hogy dolgozzon, hogy a fiatalok előtt csak egyfajta, kötött életpálya vagy szerepcsomag jelenjen meg. Érdekelheti az egyik férfit a divat, és a másikat a politika, míg az egyik nőt a főzés, és a másikat a gazdaság, ettől egyikük sem lesz kevésbé férfi és nő”

– mondja Gréta.

A kommunikációval kapcsolatban pedig hasznosabb lenne arról tanítani, hogy hogyan fejezhetik ki a saját igényeiket, érzelmeiket, hogyan legyenek empatikusak, hogyan kommunikáljanak erőszakmentesen, és hogyan tudnak a nők és a férfiak egyenlőségen alapuló kapcsolatot kialakítani annak ellenére, hogy más társadalmi elvárásokkal szembesülnek és különbözik a társadalmi pozíciójuk.

Boglárka szerint nagyon szomorú, hogy a tantervben és a tanárok képzésében ezek a dolgok nem kapnak helyet, és az is, hogy a most egyre erősebb politikai nyomás is a hagyományos nemi szerepekre helyezi a hangsúlyt a nemek valós egyenlőségének elősegítése helyett.

A NANE párkapcsolati erőszak prevenciós programja tavaly összefogott a PATENT Egyesület Kapcsolódj be! szexuális felvilágosító és szexuális erőszak prevenciós programjával, és együtt kínálnak iskolai foglalkozásokat, amelyeknek témái között a nemek közötti egyenlőség, egyenlőségen alapuló párkapcsolat és szex témái mellett az erőszakmentes kommunikáció is szerepel. A program iskolai meghívásáról emailben: info@nane.hu, info@patent.org.hu vagy a NANE és PATENT Facebook-oldalain lehet érdeklődni.

Olvass tovább!

Nőügyek: mi az a gender, és miért fontos róla beszélni?

Nőügyek: mi az a gender, és miért fontos róla beszélni?

Vajon tényleg felesleges, sőt káros még beszélni is a genderről? A gendertudomány célja valóban a családok szétverése, a kisgyerekek nemváltásának támogatása és a tetszés szerinti biológiai nemek konstruálása lenne? Ezekre a kérdésekre dr. Nógrádi Noá nőjogi szakértő segítségével keressük a válaszokat.

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Óda a céklához, a zellergumó diadalmenete és a „zöldségszerelmes étrend” – interjú Vida Katával cékla

Óda a céklához, a zellergumó diadalmenete és a „zöldségszerelmes étrend” – interjú Vida Katával