A Human Mortality Database egy olyan kutatási projekt, amelyben demográfusok a világ minden tájáról összesítik a halálozási adatokat, és elemzik azokat. A tudósok előzetes sejtésével szemben a koronavírus-járvány azonban nem, hogy megfordította volna a gyermekhalálozások évek óta csökkenő trendjét, de még erősebben csökkentek a számok, ellentétben a társadalom többi csoportjával, ahol jól kimutatható az emelkedés.
Demográfusok, gyermekgyógyászok és közegészségügyi szakértők szerint a kijárási korlátozások és a karantén segített megelőzni a gyermekek között leggyakoribb haláloknak számító közlekedési baleseteket, halálos kimenetelű sérüléseket és betegségeket. Ám arra is figyelmeztettek egyúttal a szakemberek, hogy a pandémia hatásai később csapódhatnak le a legifjabb korosztályon. A világjárvány akadályozta ugyanis a védőoltások beadását, illetve a terhesgondozásban tapasztalt fennakadások és nehézségek növelhetik a csecsemőkori halálozást az elkövetkező időszakban.
Az adatbázisba 38 ország szolgáltat heti rendszerességgel adatokat a halálozási statisztikáikról, amelyeket a Kalifornia Egyetem, a Berkeley Egytem, a holland, német és francia Max Planck Intézet, valamint a francia Demográfiai Tanulmányok Intézete elemzi.
„Lehetséges, hogy az elkövetkező hónapokban, években az olló szűkebbre zárul a 2020-as adatok és a korábbi évek között, ahogy a hosszabb távú trendeket is megvizsgáljuk. Ám akkor is egyértelműen látszik, hogy a gyermekhalálozások száma jelentősen kevesebb a megelőző évekhez képest, még úgy is, hogy már korábban is csökkenő tendenciát mutatott ez az adat” – magyarázta Magali Barbieri, a Human Mortality Database igazgatója a Time-nak.
Mi lehet a magyarázat?
„Olyan szerencsés történelmi helyzetben vagyunk, hogy már nem kell olyan tragédiákkal számolnunk, mint a korábbi időkben, sokkal több gyermek éri meg a felnőttkort – mondta dr. Perri E. Klass gyermekorvos. – A legtöbb gyermekhalálozás a születés utáni első hónapban történik. Hátterében legtöbbször a koraszülés áll, illetve a szüléskor fellépő komplikációk. Ma már közel sem veszítünk el annyi gyermeket két, három-, vagy éppen nyolcévesen a torokgyík, szepszis, kanyaró vagy gyermekbénulás miatt.”
A fejlett világban a gyermekhalandóság második leggyakoribb oka – a csecsemőhalál után – a véletlen baleset. Leesés, autóbaleset, gyalogos tragédiák és véletlen háztartási balesetek miatt bekövetkező sérülések.
Olvastad már?
A gyermekegészségügyi szakértők ezek ismeretében egyelőre csak találgatnak, miért csökkenhetett a gyermekhalandóság a járvány alatt. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a korlátozások, karantén és távolságtartás miatt nem kerülnek olyan fizikai és biológiai vészhelyzetekbe a legkisebbek, amelyek tragédiába torkollhatnának. „Az emberek kevesebbet mozdulnak ki, és kevesebb autós van az utakon” – mondta Klass.
A másik fontos tényező a balesetek számának csökkenése mellett az lehet, hogy a távolságtartás, maszkviselés és a fokozott fertőtlenítés miatt sokkal kevesebb kisgyermek lett influenzás, szenvedett bakteriális tüdőgyulladásban, mint az előző években.
Üröm az örömben
Valószínűsítik azonban, hogy a gyermekhalálozások száma ismét növekedni kezd az elkövetkező időszakban. A koronavírus-járvány miatt számos helyen késtek a kötelező védőoltások, így a kanyaró elleni vakcina beadásával, emiatt várhatók helyi kanyarójárványok. Sok országban a terhesgondozás sem olyan alapos, mint a járvány előtt, ez negatívan hathat a születés utáni halálozásokra.
Emellett a család bevételkiesése, az izoláció miatti stressz súlyos hatással van a családok mentális egészségére, aminek szintén hosszú távon érződik majd a hatása. Barbieri rámutatott, hogy a 2008-as gazdasági világválság adataiból kiindulva a legszegényebb társadalmi rétegben várható majd különösen súlyos helyzet a gyermekhalandóságban.
Forrás: Time
Fotó: Unsplash
