Csendes társ járvány idején: a koronavírus és a poszttraumás stressz

2021. április 04.
Túlterhelt kórházak, megváltozott munkarend, állandó bizonytalanság – rengeteg kellemetlen változás történt az életünkben, az egy éve tartó feszültség pedig a mentális egészségünkön is nyomot hagyhat. Több tanulmány foglalkozik a járvány miatt egyre nagyobb számban előforduló poszttraumás rendellenességben szenvedők helyzetével, akik sokszor nincsenek tudatában annak, hogy segítségre szorulnak. Becky Spelman pszichológus segít nekünk megérteni, mi az a PTSD, és elárulja, mit tehetünk, ha a betegség minket is érint.

Az első világháború után a katonák jelentős része szenvedett a háború eseményeire emlékeztető rémálmoktól, korlapjukon gyakran „hőssokk” vagy „harci fáradtság” néven hivatkoznak a PTSD-re. A manapság használatos definíciók szerint a poszttraumás stressz rendellenesség vagy szindróma tüneteit traumatikus eseményeket átélő, vagy az azoknál szemtanúként jelen lévő emberek tapasztalhatják magukon. A betegségben szenvedők lelki szemei előtt gyakran jelennek meg traumájukat felidéző emlékek, rémálmok és hangok, amelyek hatására sokszor haragot és félelmet éreznek. Az érintettek igyekeznek minden olyan helyzetet, helyszínt és embert elkerülni, akik rossz emlékeikhez köthetők, ezért sokszor elidegenednek környezetüktől, ami magányhoz, szélsőséges esetben pedig depresszióhoz vezethet.

virus-depresszio-poszttraumas-stressz

„Nem meglepő, hogy a második világháború után sokakat érintett a betegség, azonban fontos észben tartanunk, hogy sokszor nem ennyire nyilvánvaló okokra vezethető vissza a jelenség felbukkanása: a kiváltó ok mindenképpen egy trauma, azt azonban nehéz definiálni, hogy mit értünk trauma alatt – mondja Spelman. – Külső szemlélőként ártalmatlannak gondolhatunk egy olyan eseményt, ami a betegnek szorongást, poszttraumás stresszt okoz. Ezért fontos, hogy ne mások ítélete alapján döntsük el, mit érzünk megterhelőnek a saját életünkben.”

A PTSD és a Covid kapcsolata

A Psychiatry Res. 2020 októberében készített tanulmánya szerint a világjárvány komoly hatást gyakorolhat az egészségügyi dolgozók mentális jóllétére, ők nagy eséllyel tapasztalhatják magukon a PTSD tüneteit. Ennek oka a teljesítménykényszer folyamatos jelenléte, a közvetlen közelükben tapasztalt halálozások számának korábban nem tapasztalt drasztikus növekedése. Sajnálatos módon a tanulmány elkészülte óta megjelent több vírusmutáció is, ami még hangsúlyosabbá teszi a jelenségről való diszkurzus kialakításnak szükségességét.

A kórházban dolgozók mellett a fertőzésen átesetteket is érintheti a PTSD: a sokáig kiszámíthatatlanként jellemzett vírus egy éve határozza meg közvetetten az életünket, és hatalmas félelmet ébreszthet bennünk az, amikor az közvetlenül is megjelenik mindennapjainkban.

Dr. Adrian James, a Royal College of Psychiartists elnöke szerint a vírus visszahúzódása után sürgősen el kell kezdeni a világ lakosságának mentálhigiéniás egészségét támogató akcióterv kidolgozását. A Observernek adott interjújában elmondta, hogy minden kórházban kezelt embernél felmerül a PTSD kialakulásának kockázata, amit ki kellene vizsgálni a gyógyultak kórházból való távozása előtt és után: „A legtöbb ember spontán felgyógyulhat a PTSD tüneteiből, de ártani nem árt, ha időnként beszélnek a háziorvosukkal mentális jóllétükről. Így az orvos segíthet a Covidból felgyógyultak azon kis százalékán, akiknek terápiára van szüksége. Ez nagyon fontos, hiszen megfelelő kezelés híján a betegség krónikussá válhat.”

PTSD-covid

3 tipp a tünetek leküzdéséhez

A betegség általában a traumatizáló élményt átélők 10-15 százalékánál jelenik meg, sokszor hetekkel a kiváltó esemény után. Ezért fontos, hogy sokáig figyeljük magunkat és alkalmazzuk Becky Spelman tippjeit, ha szükségét érezzük.

1. Rögzítsük magnóra a történteket

A PTSD kezelésben sokat segíthet, ha részletesen leírjuk vagy elmeséljük a velünk történt negatív élményeket. „Olvassuk fel hangosan a leírtakat, esetleg rögzítsük magnóval vagy telefonnal is. Naponta többször hallgassuk meg, amit felmondtunk, és értékeljük 10-es skálán mennyire feszélyeztek minket a hallottak. A folyamatos szembesülés segíthet a szorongás csökkentésén és hosszú távon annak felszámolásán is” – mondta Spelman.

2. Beszéljünk a barátainkkal!

Bár túl egyszerű megoldásnak tűnhet, de a gondolataink szavakba öntése sokat segíthet abban, hogy megértsük, pontosan mit érzünk. Emellett a PTSD során gyakran felbukkanó magányt is legyőzhetjük egy minőségi baráti csevejjel. Becky szerint azonban célszerű alaposan átgondolni, kik azok a barátaink, akik mentálisan elég erősek ahhoz, hogy a traumáinkban osztozzanak. Túl érzékeny ismerőseink ugyanis a hallottak után átvehetik a bennünk megbúvó szorongást, így a beszélgetés ronthat az ő lelki egészségükön is.

3. Forduljunk szakemberhez!

A PTSD hatására az agy folyamatos veszélyhelyzetet érzékel, ezért állandó feszült, éber állapotban tart minket. A „téves riasztások” sorozata nagyon fárasztó hosszú távon, ezért kimerültség, a koncentrációkészség és a memória romlása a poszttraumás stressz szindróma gyakori mellékhatásai. Amennyiben a fenti tüneteket észleljük magunkon, mindenképp forduljunk szakemberhez, azonban Spelman szerint enyhe tünetek esetén is érdemes így tenni.

Forrás: marieclaire.co.uk, theguardian.com, psychiatry.org Fotó: Unsplash, Getty Images

Olvass tovább!