Elég korán megtapasztaltad, milyen a határainkon túl élni és tanulni. Miért tartottad fontosnak, hogy külföldi intézményekben is képezd magad?
Tinédzserkorom óta hajtott a kíváncsiság, hogy felfedezzem a világot, ezért a Budapesti Corvinus Egyetem különböző ösztöndíjainak köszönhetően tanulhattam Németországban, a Kölni Egyetemen, majd az Egyesült Államokban, a kaliforniai UCLA kampuszán üzleti tudományokat és marketinget. A magyar oktatási rendszer a világ élvonalában van az elméleti tudás elsajátítása tekintetében, mindig is hálás leszek a Veres Peter Gimnáziumban, illetve a Budapesti Corvinus Egyetemen kapott képzésért. Akárhányszor külföldön jártam, mindig megállapítottam, hogy a magyar diákok értékes elméleti tudással rendelkeznek. Tapasztalatom szerint a nyugati oktatási rendszer hatékonyan tanít a meglévő elméleti tudás felhasználására, ami később a szakmai karrier során elengedhetetlen, ezért is volt tudatos választás részemről a hazai és külföldi tanulmányok ötvözése.
Fotó: Palita Mak-Drury
A portfóliódat nézve úgy tűnik, megtaláltad a helyed Európában, hiszen dolgoztál Párizsban és Németországban a L’Oréalnál, illetve Londonban a Reckitt Benckisernél is…
A külföldi tanulmányaim során a CEMS (Community of European Management Schools) programja révén kötelező volt a külföldi gyakorlat, így kerültem a L’Oréal németországi irodájába, Düsseldorfba, ahol a szakmai gyakorlat után állást ajánlottak. Németországi innovatív projektjeimnek köszönhetően kerülhettem 3 év után a cég párizsi globális központjába, ahol az európai bőrápolási portfóliót vezethettem. Még inkább kinyílt a világ: számos magyar es nemzetközi kollégával kötöttem barátságot, akikre azóta is bármikor számíthatok, a távolság és a hosszú idő eltelte ellenére is. Párizsból munkahelyváltás miatt Londonba költöztem, a Reckitt Benckiser globális bőrápolási csapatához kerültem, ahol az ázsiai piacokat is megismerhettem. Innen jött a gondolat, hogy egyszer nagyon jó lenne ezt az európai szemszögből nézve egzotikus kontinenst a sok különböző, érdekesebbnél érdekesebb kultúrájával együtt egy picit jobban megismerni.
Erre nem is kellett sokat várnod, hiszen jött Szingapúr és az Apple, majd a Facebook. Nagy váltás lehetett. Hogyan találtad fel magad az első napokban, hetekben?
Az ázsiai piacok növekedése mellett a 2010-es évek eleje volt az az időszak, amely a nagy technológiai vállalatok gyors növekedésével is járt. Marketing szakemberként kikristályosodott, hogy a digitális marketingé lesz a jövő, ezért tudatosan igyekeztem átkerülni a technológia iparágába, ideális esetben az ázsiai régióba, hogy tovább mélyítsem a marketing tudásomat. Egy személyes tényező is motivált. A párom, akivel Londonban találkoztam, Szingapúrban kapott szakmai lehetőséget, ezért a közös jövőnk érdekében döntöttünk a kiköltözés mellett.
Egy év, munka melletti aktív jelentkezés, interjúzás után végül sikerült az iparág- és kontinensváltás. Az Apple szingapúri irodájában ajánlottak állást, ahol a vállalat új termékbevezetéseiért lettem felelős a dél-kelet-ázsiai régióban. Felültem a repülőre Londonban majdnem 10 évvel ezelőtt, és azóta is Szingapúr az otthonom. Sosem gondoltam volna, hogy felnőtt életem eddigi leghosszabb periódusát itt fogom tölteni. Az iparágváltás sosem egyszerű, mert a munkaadók általában az iparágon belüli jelölteket preferálják. Ezért mindig hálás maradok a mindenkori menedzsereimnek és csapataimnak az évek során belém vetett bizalmukért és támogatásukért.
Az első hetek, hónapok a kulturális szokások megismerésével, elsajátításával teltek, valamint régi és új barátságok építésével. Szerencsésnek tartom magam abból a szempontból, hogy a párom és egyetemi társaim közül többen is ebben az időszakban költöztek Szingapúrba munkahelyi transzferek miatt. Itt egy nagyszerű magyar és nemzetközi közösség fogadott be minket, ezért Ázsia felfedezését közösen éltük meg. Az itt alakult közeli barátságok azóta is nagyon meghatározóak az életemben.
Fotó: Palita Mak-Drury
Az Apple után kerültél a Facebookhoz. Mivel foglalkozol pontosan?
Kis-, közép- és nagyvállalatoknak segítek digitálismarketing-kampányaik megvalósításában az ázsiai régióban. A digitális marketing munkakör a járvány kitörésével még jelentősebbé vált, mert ez a kommunikációs csatorna jelenti több százezer családi vállalkozásnak és kisvállalatnak az egyetlen lehetőséget a fogyasztóikkal való kapcsolattartásra. Örömmel és elégedettséggel tölt el, hogy a szektor, amiben tevékenykedem, millióknak nyújt megélhetést világszerte.
Milyen nőként a többnyire férfiak által dominált tech iparágban dolgozni?
Inspiráló, a tech iparág nagyon sokat tesz a nők egyenjogúságáért. Én is tevékeny vagyok több, erre irányuló közösségben. Ilyen a Women@Facebook vagy Connected Women is, amelyek a technológiai iparágon túlnyúlva is igyekeznek más szektoroknak segítséget nyújtani a diverzitás megteremtésére. Egy üzleti partnerünk fogalmazta meg a legérdekesebben: végsősoron arra kell törekednünk, hogy semmi meglepő vagy egyedülálló ne legyen abban, ha valaki nőként dolgozik a technológiai vagy bármely más iparágban. Ennek egy hétköznapi ténynek kellene lennie.
Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki külföldön is sikeres legyen a szakmájában? Mik a szakmai elveid, és milyen emberi tényezők meglétét tartod alapvető fontosságúnak ezen a téren?
A sikerre mindenkinek számtalan különböző receptje van, az enyém egyik összetevője a kíváncsisággal vezérelt sosem múló tanulási vágy. Élvezem a tanulás folyamatát, legyen az az élet bármilyen aspektusa, egy új munkakör, egy új hobbi, vagy csak egyszerűen egy érdekes könyv elolvasása. Sok példát tudnék felsorolni. Rám nagy hatással volt Carol S. Dweck Szemléletváltás – A siker új pszichológiája című könyve. Ő beszél az állandó tanulás, személyes fejlődés koncepciójáról, ami az egyik alapelvem. A másik, a következetesség, legyen az konzisztens munkateljesítmény, vagy egyszerűen minden nap egy mosollyal indítani minden találkozót. Vagyis következetesen figyelni arra, hogyan mutatkozunk a külvilág előtt. A pozitív beállítottság minden kultúrában értékelt emberi tulajdonság. A harmadik pedig a másik elfogadása. A világ annyira sokszínű és varázslatos, hogy mindenkinek van benne helye. Nagyon sokat tanulhatunk egymástól, ha meghallgatjuk a másikat.
A személyes, emberi kapcsolatok stabilitásának fontossága nem kerül gyakran említésre a szakmai sikerek tekintetében. Esetemben meghatározó, hogy rendkívül erős családi és baráti kötelékekkel rendelkezem, amelyek 16 év külföldön töltött idő után is ugyanolyan minőségűek: amikor beszélünk vagy találkozunk, olyan, mintha csak tegnap láttuk volna egymást. Ez egy erős lelki stabilitást biztosít egy folyamatosan változó világban. Végtelenül hálás vagyok a páromnak, a családomnak és a barátaimnak, akik elfogadnak olyannak, amilyen vagyok. Mindig mellettem állnak, támogatnak, még a világ másik feléről is, több ezer kilométer távolságból, időzónákon keresztül. Nélkülük nem sikerülne semmi sem az életben.
Ez az építészeti különlegesség az Interlace, amely 2015-ben nyerte a World Building of the Year díjat. Nap- és szélenergiát használ, Szingapúr pici szigetként nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra
A koloniális és régi kínai kereskedőházak örökségének a modern építészettel való keveredése. A háttérben lévő 50 emeletes, 7 toronyból álló épület a világ egyik legmagasabb lakóháza. Különlegessége, hogy a világ leghosszabb, 500 m-es „égi futópályája” van a tetején, amely a 7 tornyot köti össze
Kanyarodjunk kicsit vissza Szingapúrhoz! Milyennek látod az ottani lakhatási, megélhetési körülményeket? Mennyire befogadóak a szingapúriak?
Élénken él az emlékezetemben, amikor középiskolában földrajzórán az ázsiai, úgynevezett „kistigrisek” államairól tanultunk: Szingapúr az egyik ilyen élen járó városállam, nagyon fiatal, függetlenné válása óta mindössze 56 éves múlttal. Ezalatt az emberi történelem szempontjából extrém rövid idő alatt került az elmúlt két generáció és az ide települő külföldi munkavállalók kemény munkájának köszönhetően a világ élvonalába – az egyik legmodernebb infrastruktúrával, egészségüggyel, oktatási rendszerrel, stabil pénzügyi és államigazgatási rendszerrel. Inspiráló környezet, amely rengeteg szakmai és személyes tanulási lehetőséget rejt magában. Sokszor emlegetik Szingapúrt követendő példaként, mert gyors fejlődése mintaértékű a többi ország számára a világ minden pontján.
Sok más aspektus mellett Szingapúr stratégiai kereskedelmi pozíciója is hozzájárult gyors fejlődéséhez, ezért nemzetközi kereskedelmi örökségének köszönhetően társadalma is nagyon sokszínűvé vált: kínai, maláj, indiai, tamil és sok más ázsiai és nyugati kultúrának ad otthont. A társadalom ezért elfogadó a különböző kultúrákkal szemben.
Szingapúr egy nagyon élhető közeget teremtett: egy Budapest méretű szigeten majdnem 6 millió ember el modern toronyházakban, a trópusi klímával megáldott sziget mégis rendkívül zöld. Az állam 1967 óta tudatosan építi az úgynevezett „Garden City” koncepciót, amely hatalmas parkosításokat, vertikális kertek kialakítását eredményezte. A trópusi állatvilág (tukánok, papagájok, gekkók, óriásgyíkok) szinte együtt élnek az emberekkel. Szingapúr a világ egyik legtisztább es legbiztonságosabb nagyvárosa címet is viseli, építészete pedig lenyűgöző. Az angol koloniális örökség keveredik sok hipermodern, különböző nemzetközi díjakat nyert épülettel.
Szingapúr belvárosában a legmagasabb épületek 283 méter magasra nyúlnak
Szingapúr egyik ikonikus épülete, a Marina Bay Sands. Ez egy népszerű szálloda, bevásárló- és szórakoztató központ, amelynek a tetején egy szörfdeszka alakú úszómedence található. Az előtte látható lótuszvirág formájú épület az Art Science Museum
Mi volt a legextrémebb, legszokatlanabb dolog vagy szokás, amivel szembesültél kint?
Érdekes dolog, hogy mi számít extrémnek vagy szokatlannak a mai világban, minden nézőpont kérdése; miben nőttünk fel, mi vesz minket körül. Ezért inkább arra koncentrálnék, mit tanulhatunk másoktól. Európai szemmel nézve sok olyan dolog van, ami az itteni társadalomban példaértékű. Ilyen például a családok összetartása: itt teljesen normális, hogy több generáció együtt él, egy fedél alatt. Segítenek egymásnak, vigyáznak egymásra, minőségi időt töltenek együtt.
Nem azt mondom, hogy mindenki éljen együtt a nagyszüleivel, azonban az egymásról való hosszú távú gondoskodás példaértékű a világ ezen táján. A közösségi összetartás is jóval erősebb a nyugati társadalmakkal összehasonlítva. A közösség az esetek nagy többségében felülírja az egyén érdekeit, kiváló példa erre a maszkviselés esete. Itt a járvány kitörése óta mindenki kérdés nélkül visel maszkot mindenhol a közösség védelme érdekében. Ezzel szemben a nyugati társadalmakban a maszk viselése még mindig sok esetben az egyén beállítottságától függ, még akkor is, ha az tudományosan igazolt és javasolt. Sok olyan dolog is van, ami a mi értékrendünkben nekünk teljesen természetes, ilyen például a szabad párválasztás. Nekem itt furcsa volt a családok által szervezett házasságok esete, ami például egyes ázsiai kultúrákban a mai napig bevett szokás.
Hogyan élted meg a pandémiás időszakot Szingapúrban?
Ugyanúgy, mint bárki más a világban, itt is volt és jelenleg is van korlátozás; iskolák, éttermek, határok zárva és így tovább. Reméljük, az oltási program gyorsításával ez a helyzet is rendeződik, és az év második felében nyithat az ország, illetve elindulhat a nemzetközi utazás.
A járvány előtt évente 2-3-szor mindig hazamentünk párommal, mert Magyarország és az ott élő szeretteink nagyon közel állnak a szívünkhöz. Idén nyáron lesz azonban 2 éve, hogy nem tudtunk Magyarországra utazni, amit az tesz különösen nehézzé lelkileg, hogy tavaly született kisfiunkkal azóta sem találkozott a család és az otthoni barátok. A járvány sok mindenre tanított meg minket, számomra a legnagyobb dolog az élet apró örömeinek értékelése, a családi séták, az együtt töltött értékes idő. Ilyen szempontból ez az időszak igazán értékformáló volt számomra.
A szingapúri Botanikus Kert az Unesco Világörökség része, a tó közepén lévő úszó színpadon élő koncertekkel várják a nézőket
Ilyen sok év külföldi tapasztalat után tervezel még visszatérni Magyarországra?
Nagyon szeretjük Magyarországot, szeretteink, barátaink is odakötnek minket, nagyon jó lenne egyszer egy picit közelebb lenni egymáshoz. Szakmailag mindig is nyitott voltam az új lehetőségekre, mert azok a folyamatos tanulást és fejlődést rejtik magukban. Ha megtalálna egy izgalmas szakmai kihívás otthon, komolyan elgondolkodnék rajta.
Szerző: Zahorján Ivett
Olvass tovább!
