A McKinsey & Co. és a LeanIn.Org idén is elkészítette éves riportját a nők és a munkahely kapcsolatáról. Ebben hatalmas különbséget találtak a nők és a férfiak között: a szakadék megkétszereződött a két nem között. Több mint 65 ezer munkavállaló válaszolt a kérdésekre. A nők 42 százaléka, a férfiak 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakran vagy folyamatosan kiégettnek érezte magát 2021-ben. Ehhez képest a nők 32 százaléka és a férfiak 28 százaléka nyilatkozott így 2020-ban.
Már egy ideje tudtuk, hogy a nők terheit a járvány aránytalanul nagy mértékben növelte a férfiakhoz képest. Sokkal több feladat hárult rájuk otthon, a gyerekek digitális oktatásának felügyelésétől az alapvető házimunkákig. Sokkal több nő veszítette el az állását, mint férfi. Sokan közülük azért, mert a gyermekek felügyeletét nem tudták máshogy megoldani azokban a hónapokban, míg zárva voltak az oktatási intézmények.
Háromból egy nőnek kellett karriert váltania vagy teljesen kilépnie a munkaerőpiacról a riport szerint. A korábbi évben ez a szám négyből egy volt. Van egyfajta gazdasági racionalizmus is ebben. Amikor egy pár úgy dönt, hogy gyermeket vállal, és átgondolják, ki maradjon otthon a gyerekkel, vagy ki legyen az, aki bűvészkedjen a munka és a gyereknevelés között, a fizetési különbség is erősen kirajzolódik: mivel a nők kevesebbet keresnek, ezért a nő az, aki otthon marad. A kutatás szerint a férfiaknak csupán 27 százaléka gondolkodott azon 2021-ben, hogy a karrierjét takaréklángra tegye egy időre a család miatt.
Azok a nők, akik a munkaerőpiacon maradtak, kiégéssel küzdenek, függetlenül attól, nevelnek-e gyereket vagy sem. A nők sokkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak mikroagressziót a munkában. Például a vezető beosztású nők 34 százaléka, a kezdő munkaválló nők 27 százaléka mondta azt a felmérésben, hogy megkérdőjelezték már a szakértelmüket az adott munkaterületen, míg a férfiaknak csupán 22 százaléka tapasztalta ugyanezt hasonló pozíciókban.
Ha még tovább megyünk, sok nő említette az otthoni munkavégzés rugalmasságát, mint létfontosságú tényezőt a munkahelyükkel kapcsolatban. A nők kétharmada a járvány után is legalább heti három napban távmunkában akar dolgozni, miközben a férfiaknak csak alig több, mint a fele (57 százalék) mondta ugyanezt.
A nőjogi szervezetek, nagyvállalatok, de még a világ vezető hatalmainak kormányai is figyelmeztetnek annak veszélyeire, ha a nők kiesnek a munkahelyekről: a kevesebb dolgozó nő gyengébb gazdaságot jelent. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a szavakon túl a járvány másfél éve alatt nem sokat tettek az aggódó illetékesek, hogy megoldják a munka és magánélet egyensúlyának problémáját. Erre már önmagában a fizetések közötti különbség is bizonyíték, azt pedig mindannyian pontosan tudjuk – még ha sokan az ellenkezőjét is próbálják sulykolni –, hogy az úgynevezett járvány előtti normális állapotok nem térnek vissza egyhamar.
Forrás: Time Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
