Rakun –A jövő ételdoboza
Biztosan mindenkinek megvan az a mozdulat, amellyel a házhoz szállított étel dobozát a kukába hajítja – a Tudatos Vásárlók Egyesületének számításai szerint csak a fővárosban évente több mint 13 millió dobozt használunk el ételrendeléskor. Az éttermek nagy része egy ideje már keresi a módját, hogyan tudnák kiváltani az egyszer használatos dobozokat – nekik kínál megoldást a Rakun Dobozközösség. „Alapítótársammal, Varga Judittal már 2012-től együtt dolgozunk a Felelős Gasztrohős Alapítványban, amely a vendéglátóhelyeket minősíti fenntarthatósági szempontból, és az iparág zöldítését tűzte ki célul” – kezdi dr. Horvátth Sarolta. A fenntartható ételkiszállításra a Rakun megoldása a rozsdamentes acéldoboz, amelynek a tisztán tartásáról a vendéglátóhelyek gondoskodnak. Egy-egy doboz több ezer alkalommal felhasználható. Persze nemcsak a éttermeket, de a vásárlók egyre nagyobb hányadát is frusztrálja, ha egy ebédrendeléssel újrahasznosíthatatlan szemetet generál, úgyhogy a Rakun két irányból közelítette meg a piacot. Aki regisztrál az applikációban – egy csekély havi díjért cserébe – ebben a környezetbarát dobozban kaphatja meg a rendelt ételét. 2020 januárjában indultak, azóta 87 vendéglátóhely csatlakozott hozzájuk: nemcsak fővárosi, de vidéki helyszíneken is jelen vannak már.
„Az üzleti tervezés nem volt könnyű, én jogász vagyok környezetvédelmi végzettséggel, Judit szakterülete pedig a turizmus-vendéglátás volt – mondja Sarolta. – Ráadásul mindketten anyukák vagyunk, így nem tudunk napi tizenöt órában a cégben pörögni, mint egy huszonéves startupper. Szerencsére kaptunk mentorálást, például a HunBantól (Magyarország hivatalos angyalbefektetői szövetségétől), részt vettünk az EIT Climate-KIC accelerator programban, és 2021-ben találtunk angyalbefektetőket is. Most kezdtünk el igazán beindulni – a járvány alatt a vendéglátóhelyek is a túlélésre játszottak, nehéz volt velük tárgyalni, de most már egyre nagyobb az érdeklődés a szolgáltatásunk iránt. Szeretnénk előbb-utóbb majd a szomszédos országok felé is terjeszkedni. Nagyszerű csapattal dolgozunk együtt, mindenkinek szívügye a környezetvédelem és a hulladékcsökkentés, de bőven akadna még munka további munkatársaknak is – ehhez azonban további befektetésekre lesz szükségünk.”
Seahorsey – Ökoetikus játékok
Játékok, amelyek etikusan, újrahasznosított alapanyagokból készülnek, és emellett még a dizájn is a kihalóban lévő élőlényekre hívja fel a figyelmet – röviden ez a Seahorsey koncepciója. A márka mögött Ferencz Zsuzsa (mint termékfelelős) és brit férje, Gareth Hutchins (mint kommunikációs guru) állnak, a termékötleteket pedig Vida Andrea játéktervező segíti életre hívni. „Ez egy családi öko startup, amely a »trash 2 treasure« koncepcióra épül” – magyarázza Zsuzsa. Vagyis az amúgy kidobásra ítélt dolgokból varázsolnak szépet, értékeset. „A Seahorsey-val olyan ökoetikus játékokat és gyerekkiegészítőket álmodtunk meg, amelyek ellenőrzött, újrahasznosított hulladékból készülnek, például vizespalackból és óceánból kihalászott műanyagból. Küldetésünk a hulladékmentes, boldog jövő megteremtése és a gyerekek ökotudatos gondolkodásra motiválása. A Seahorsey termékeket együtt tervezzük a gyerekeinkkel, akik tesztelik és véleményezik a prototípusokat, mindeközben mi, szülők lelkesen figyelünk.”
A fenntarthatóság filozófiája nem merül ki az alapanyagok kiválasztásában. Termékeik zero waste gyártásúak (vagyis a gyártási hulladék is felhasználásra kerül), emellett karbonsemleges logisztikával dolgoznak. A dizájn a leginkább veszélyeztetett állatfajokat vonultatja fel, ezzel is felhívva a kicsik figyelmét a problémára. „Igyekszünk arról is gondoskodni, hogy a már nem kívánatos Seahorsey termékek ne váljanak hulladékká. Terveink között szerepel, hogy a későbbiekben a játékainkat egy jelképes összegért visszavásárolnánk. Vízparttisztítási és erdőszemétszedési kezdeményezésekben veszünk részt, illetve szponzoráljuk őket.”
„Tudásra szomjazva és befektetés reményében eddig három mentoring programra neveztünk be, ebből kettő magyar volt (StartupHer, Startup Plastic Surgery), illetve egy brit (Better Futures). Mindhárom versenyről díjazottként tértünk haza. Rengeteget tanultunk elsősorban a pénzügyi és logisztikai tervezésről, a környezeti hatás felméréséről, optimalizálásáról. Hosszú távú céljaink között szerepel a további piacbővítés, és nem szeretnénk megállni a termékfejlesztésben sem. Terveink szerint öt év múlva legalább ötmillió PET-palacktól mentesítjük az óceánjainkat a vásárlóinkkal összefogva.”
A Startup Plastic Surgery a Klímainnovációs Közösségből nőtte ki magát, és az első olyan startupprogram Magyarországon, amely kizárólag a műanyag kérdéskörével foglalkozik. Négy hónapon át olyan feltörekvő vállalkozásokat támogatnak, amelyek megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra.
Compocity – Beltéri komposztálás
„Egy alkalommal, amikor az akkor ötéves kisöcsém lelkesen vitte volna ki a komposztra valót, a nevelőanyukám megállította azzal, hogy ő már nem akar tovább vacakolni ilyesmivel – kezdi a történetét Pancsa Emese formatervező, a Compocity alapítója. – Az öcsém csalódottsága gondolkodásra késztetett. Sajnos sokaknak megy el a kedve a macerásnak tűnő folyamattól, mert nincs meg hozzá a tudása vagy rutinja, hogy szakszerűen kezelje a konyhai hulladékot. Így hát elkezdtem azon gondolkodni, milyen eszközeim vannak arra, hogy megoldást nyújtsak olyan városi embereknek, akiknek még erkélyük sincs, ugyanakkor szeretnének környezettudatos módon élni, és feldolgoznák a saját biohulladékukat.”
Emese azt tartotta szem előtt, hogy egy szerethető, egyszerűen használható, ugyanakkor játékos megoldást találjon, amely arra ösztönzi az embereket, hogy hosszú távon elköteleződjenek mellette. „A giliszták tök jó fejek, de nyolc-tíz hónap kell nekik, mire létrehozzák a komposztot, én ennél nagyobb kapacitást és rugalmasságot szerettem volna, ezért újragondoltam az egész folyamatot, és végül a Hollandiában töltött ösztöndíjam alatt találtam meg azt a mikroorganizmus-kultúrát, amellyel most dolgozunk. A zárt erjesztési eljárás segítségével két hét alatt alakul át az élelmiszer-maradék tápanyaggá. A másik fontos szempont a dizájn volt, maga a gömb forma komplex módon támogatja a folyamatot, illetve a formatervezésnél törekedtem arra is, hogy kíváncsiságot váltson ki, az emberek ki akarják próbálni. A Compocity hulladékrendszere korszerű beltéri komposztálási alternatívát biztosít, amelyhez se földre, se gilisztákra nincs szükség.”
Emese lokálpatriótának vallja magát, itthon szeretett volna elindulni – magyar alapanyagokból, hazai szakemberekkel. „A Design Terminal mentorprogramjában szakemberek segítettek abban, hogyan lépjünk be a piacra, hogyan találjunk befektetőket. Az egyik mentorunk, Farkas Zsuzsanna is sokat tett a cégért, ő társalapító lett. Szeretném minél több iskolában, óvodában ott látni a szolgáltatásunkat, hogy a következő generációknak már beépüljön a rutinjába, hogy a szerves hulladékot oda helyezze el. Az eddigi visszajelzések szerint a gyerekek nagyon komolyan veszik a feladatot, és akár otthonról is visznek be ételmaradékot a suliba, hogy a komposztálóba dobhassák. Teljes körű rendszerben gondolkodunk, ami azt jelenti, hogy a kikerülő komposztot hasznosítjuk, elvisszük egy megfelelő helyre, és visszajelzést küldünk az applikációban – vagyis amikor kiürítjük az eszközt, a felhasználó kap egy értesítést arról, hogy egy környező óvoda kertjének a magaságyásába került a komposztja. Természetesen igyekszünk mindig a közelbe vinni, hogy minél kisebb legyen a környezeti lábnyomunk. Terveink között szerepel a nemzetközi terjeszkedés, több cég is érdeklődést mutatott a szolgáltatásunk iránt.”
Szerző: Balázs Laura
Még több Go Green téma a friss Marie Claire-ben!
Megjelent a friss Marie Claire – 2022/3.
Puskás-Dallos Bogival a címlapon jelent meg a Marie Claire magazin legfrissebb száma. A több mint 210 oldalas magazinban két kiemelt témánk is van: Go Green oldalainkon az ökotudatosságot állítjuk fókuszba, Travel mellékletünkben pedig 45 felfedezésre váró hazai és külföldi úti célt ajánlunk.
