Múlt héten robbant a hír, miszerint a 79 éves Robert De Niro ismét apuka lett. A kétszeres Oscar-díjas színésznek megszületett a hetedik gyereke, akinek mostanra a nemét és a nevét is elárulták. Ezúton is hatalmas gratuláció a boldog szülőknek: De Nirónak és párjának, a harcművészeti oktató Tiffany Chennek, aki a pletykák szerint majd’40 évvel fiatalabb a színésznél. A CBS információi szerint a páros kifejezetten készült a szülővé válásra, magyarán az áprilisban világra jött baba nagyon is tervezett volt. „Mindketten akarták ezt a babát” – mondta múlt héten Gayle King, a CBS Mornings műsorvezetője. „A felhők felett vannak a boldogságtól. A kislány a szerelmük gyümölcseként született. Nagyon izgatottak mindketten.”
Bár határozottan hiszek benne, hogy a gyerekvállalás vagy nem vállalás mindenki saját döntése kell legyen, ahogy az is, hogy ki mikor, milyen életkorban szeretne belevágni a babaprojektbe – nőként, azt kell mondjam, nagyon irigylésre méltónak találom De Niro helyzetét. A színész boldogan élheti az életét anélkül, hogy bárki is a biológiai órájával foglalkozna. Az esete tökéletesen bemutatja, milyen kettős mérce sújtja a nőket a szülővé válással és annak időzítésével kapcsolatban.
Évtizedek óta ijesztgetnek bennünket nőket azzal a bizonyos ketyegő biológiai órával, ami ha a 35. születésnapunkon elüti az éjfélt, onnantól bezár a bazár. A termékenységünk egyik pillanatról a másikra a béka feneke alá fog süllyedni. Figyelmeztetések, jótanácsok folynak a csapból is, egy kis nyomasztással, valamint megszégyenítéssel megspékelve, amelyeknek üzenete nem is lehetne egyértelműbb: a gyerekvállalás a nő felelőssége, akinek minden erejével arra kell törekednie, hogy még 35 éves kora előtt kinyomjon magából egy-két babát. A 35 felett szülő nőkre még a szakirodalom is úgy hivatkozik, mint akik már a – meglehetősen vészjóslóan hangzó – előrehaladott anyai korban vannak, és ez az a kor, ami után a terhességek – a baba és az anya egészségi állapotától függetlenül – automatikusan magas kockázatúvá vagy veszélyeztetetté válnak.
A biológiát persze senki nem szeretné eltagadni, a petesejtek minősége az idő múlásával tényleg romlik. De a 35 éves korral kapcsolatos megszállottságnak valójában nem sok tudományos alapja van. Kutatási adatok azt mutatják, hogy a teherbe esés képessége a nők 40 éves koráig egyáltalán nem csökken látványosan. A részletekről egy korábbi cikkünkben olvashatsz.
Ha egy 35 éves nőre rásütjük, hogy előrehaladott anyai korban van, vajon milyen orvosi megnevezést használunk a 79 évesen gyereket vállaló Robert De Niróra? Semmilyet. A férfiakkal kapcsolatban a mai napig megdönthetetlenül tartja magát az elképzelés, miszerint nekik nincs ketyegő biológiai órájuk, így hát ők bármilyen életkorban bátran apává válhatnak.
A csúf igazság ezzel szemben az, hogy a spermiumok sem éppen nemesednek az idővel.
A férfiak öregedésével a hímivarsejtjeik minősége is ugyanúgy romlik, mint a nők esetében a petesejtek minősége. Tanulmányok kimutatták, hogy az idősebb apáktól született csecsemőknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki egészségügyi, pszichiátriai és kognitív rendellenességek. És bár kevés szó esik róla, de valójában a meddőségi esetek nagy részében, egészen pontosan 50 százalékában is a férfi a terméketlen. Ennek ellenére a harmincas éveikben járó férfiak valamilyen különös oknál fogva nem rettegnek attól, hogy nem tudnak majd gyereket nemzeni, és a spermájuk lefagyasztására sem épült fel egy teljes üzletág.
A nők termékenységi nyomasztása a technológia fejlődésével csak tovább erősödött. Beszámolók szerint már a huszonévesek közösségi oldalait is rendszeresen elárasztják a petesejt-lefagyasztást kínáló cégek reklámjai. A hirdetések célja a legkevésbé sem a nők segítése. A nagy cégek egyszerűen csak hasznot próbálnak húzni a nők bizonytalanságaiból és termékenységükkel kapcsolatos kétségeikből. Emlékeztetik őket arra a bizonyos rendületlenül ketyegő biológiai órára: minél előbb találniuk kell valakit, és lehorgonyozniuk még a határidő lejárta előtt. Már ha nem akarnak selejtesek lenni, kudarcot vallani.
Jó eséllyel Robert De Niro – akinek legidősebb gyereke 51 éves – soha életében nem találkozott ilyen és hasonló nyomasztással, mint ahogy soha senki nem emlékeztette a ketyegő biológiai órájára sem. Ahogy a 65 éves Alec Baldwint sem, akinek tavaly ősszel született meg a legkisebb, sorban szintén a hetedik gyereke. Nagyon is lehetséges, hogy ezek a férfiak aggódnak amiatt, hogy a legfiatalabb gyerekeiknek nélkülük kell majd felnőniük – azt viszont soha senki nem mondta nekik, hogy 80 évesen ne vehetnének feleségül egy feleannyi idős nőt, és ne vállalhatnának ismét gyerekeket. Noha De Niro és Baldwin a szó legszorosabb értelmében előrehaladott életkorú apáknak számít, ezt a kifejezést kizárólag a gyerekeiket megszülő, feleannyi idős partnereikre használják.
De persze nem csak a termékenységi kérdés miatt érdekes Robert De Niro esete. Ahogy az előbb is írtuk, a színész életkora miatt meglehetősen nagy rá az esély, hogy nem fogja megérni a gyereke felcseperedését. Nem valószínű, hogy ott lesz a diplomaosztóján, de ha figyelembe vesszük, hogy a férfiak átlagos halálozási kora az Egyesült Államokban 74,5 év, a színész feltehetően még azelőtt meg fog halni, hogy a kislánya befejezze az általános iskolát. De ha meg is éli ezt az időt – vajon mentálisan, fizikailag és érzelmileg mennyire lesz topon? Milyen kapcsolatot fog tudni kialakítani ennyi idős korban a gyerekével?
Mivel a színésznek rengeteg pénze van, anyagiak terén valószínűleg a legkisebb gyereke sem fog semmiben hiányt szenvedni. De Nirót azonban apaként nem fogja megismerni. Egy apa hiányát pedig még a gazdagság sem fogja tudni pótolni.
Fotó: Getty Images