A kapcsolati erőszakról leginkább a párkapcsolati erőszakra, annak is fizikai formájára szoktunk gondolni, nem véletlenül: ez a kapcsolati erőszak sok szempontból legsúlyosabb és így legláthatóbb fajtája – hazai statisztikák szerint Magyarországon minden ötödik nőt ver a partnere és évente 70 nő veszíti életét családon belüli erőszak következtében. A párkapcsolati erőszak mértéke ráadásul az elmúlt években drasztikusan súlyosbodott: míg 2019-ben 262 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, 2021-re ez a szám 562-re emelkedett, vagyis a duplájára nőtt. Szintén erősen jelen van a gyerekkel szemben elkövetett családon belüli erőszak: statisztikákból tudjuk azt is, hogy évente 30 gyerek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás miatt.
A kapcsolati erőszaknak azonban számtalan formája létezik és rengeteg különböző kapcsolatban megjelenhet. A fizikai bántalmazás és a szexuális bántalmazás mellett például érzelmi bántalmazásban is megnyilvánulhat, ami gyakran nem kevésbé kártékony, mint az első kettő bántalmazástípus. Rácsok Balázs, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) Szociális Igazgatóságának vezetője hangsúlyozza, a bántalmazottak gyakran számolnak be arról, hogy a lelki bántalmazás sebei lassabban gyógyulnak be, mint a fizikai bántalmazásé. „Borzasztó sérüléseket okoz, amikor valakinek nap mint nap azt kell hallgatnia, hogy haszontalan, csúnya, semmire nem képes. A bántalmazók nagyon gyakran tudatosan rombolják a bántalmazott önbecsülését, elhitetik velük, hogy nélkülük vége lenne az életüknek, nem tudnának megélni, boldogulni – hiszen ezzel is a kapcsolatban tarthatják őket. Ezek a szavak nagyon mélyen mérgezik a bántalmazott lelkét és életét.”
A szakértő hozzáteszi, hogy a bántalmazás egy formája lehet az is, amikor a bántalmazó a másik számára szeretett tárgyakban tesz kárt, de az is, ha a bántalmazó kontrollálni akarja a bántalmazott életét. „A párkapcsolati erőszak egy formája, amikor a férfi nem engedi a nőnek, hogy úgy öltözzön, ahogy szeretne, kisminkelje magát, nőies legyen a külseje: emögött gyakran kóros féltékenység áll, amit semmiképpen sem szabad összekeverni a szerelemmel. Még súlyosabb, amikor a bántalmazó nem engedi meg a bántalmazottnak, hogy másokkal találkozzon, vagyis izolálja őt a családjától, barátaitól.” Fontos hozzátenni, hogy ez általában nem a kapcsolat elején történik, hanem fokozatosan, apró, gyakran nehezen észrevehető lépésekben épül ki. Lehetséges, hogy először „csak” arra kér a másik, hogy mondjunk le egy-egy programot a kedvéért, azzal érvelve, hogy nagyon szeretne velünk lenni – ami kezdetben talán hízelgőnek is tűnhet. Később aztán megjelenhet az érzelmi manipuláció, a zsarolás, a birtoklási vágy radikálisabb megnyilvánulása, amik mind a bántalmazó kapcsolatok jellemző sajátosságai. „Végül lehetséges, hogy a bántalmazó elveszi a bántalmazottól az okmányait, a pénztárcáját, amivel elérkeztünk egy újabb bántalmazási formához, a gazdasági erőszakhoz” – magyarázza Rácsok.
Bár a bántalmazás jellemzően fokozatosan épül ki, fontos tisztában lennünk vele, hogy a bántalmazás lehetőségét magukban rejtő kapcsolatokat fel lehet ismerni, épp ezért, mert jellegzetes mintázatokat mutatnak. Ahogy azt is tudnunk kell, hogy bármennyire is kilátástalannak tűnik, van kiút ezekből a helyzetekből.
A figyelmeztető jelek
A szakértő szerint az egyik első figyelmeztető jel lehet, ha az adott kapcsolat már a kezdetektől nagyon intenzív. A bántalmazó minden percet szeretne velünk tölteni, meglep a munkahelyünkön, váratlanul felbukkan. Párkapcsolatok esetén a féltékenység, baráti kapcsolatoknál a kizárólagosság is utalhat mérgező tendenciákra, de az is gyanúra ad okot, ha a másik fél túlságosan bele akar folyni a privát szféránkba, például megnézni a levelezésünket, vagy elkezd faggatózni, ha látja, hogy valaki mással chatelünk.
A bántalmazás persze nem csak a bántalmazó oldalán érhető tetten. Ha valaki folyamatosan látszólag minden ok nélkül szégyent, bűntudatot érez valamilyen kapcsolatában, állandóan monitorozza magát a másik előtt, mert retteg a másik fél reakcióitól és kritikájától, akkor ott jó eséllyel egy mérgező, bántalmazó kapcsolat állhat a háttérben.
Ezek a „jelek” persze már csak akkor ilyen egyértelműek, ha tudatosan nézünk rá az adott kapcsolatra. Legyen jó párkapcsolatról vagy barátságról, a kezdetekkor tapasztalható aktív, intenzív szakasz néha megtévesztően csábító, hiszen ezek a „mézeshetek” a kapcsolat történetében. Rácsok szerint épp az a baj, hogy később, amikor a kapcsolat már észrevehetően elkezdett megromlani, sokan ehhez a szakaszhoz nyúlnak vissza, erre emlékezve érzik úgy, hogy érdemes még esélyt adni az adott kapcsolatnak. Egy párkapcsolat esetén aztán a közös gyerekek, és az anyagi összefonódások, a közös otthon vagy közösen vállalt hitelek is nehezítik a kilépést. Arról nem is beszélve, hogy ez a döntés meglehetősen igazságtalan módon megint csak a bántalmazottól követel hatalmas áldozatokat.
Az utolsó csepp
„Kívülről könnyű azt gondolni, hogy ha valaki nem lép ki az adott kapcsolatból, akkor biztosan nem is olyan nagy a baj. Ez nem így van. Amikor egy bántalmazott kilép egy kapcsolatból, összeomlik az élete, maga mögött kell hagynia az otthonát, a szociális hálóját. Gondolj bele, hogy meg kell hoznod a döntést, hogy minden, amit eddig felépítettél, az holnaptól nincs. Ehhez óriási bátorság és erő kell. Sokszor hallottuk már bántalmazottaktól, hogy úgy érzik, korábban bántalmazottak voltak ugyan, de most hajléktalanok lettek” – magyarázza Rácsok. Sok nő például csak akkor lép ki bántalmazó párkapcsolatokból, amikor a férfi már a gyereket is elkezdi bántani. A MÖS dolgozott például egy édesanyával, akit a férje éveken keresztül vert, megalázott, megkövetelte tőle, hogy kutyaként ugasson és másszon a földön, de csak akkor lépett ki a kapcsolatból, amikor a férje levágta a kislányuk haját, mert szerinte elkezdett túl nőies lenni.
Gyakran az sem egyértelmű az áldozatok számára, hogy hová forduljanak segítségért. Rácsok szerint közvetlen életveszély esetén mindenképpen a rendőrséget kell értesíteni, ha azonban ez nem áll fent, de a bántalmazott úgy érzi, veszélyben az élete, akkor a különböző áldozatsegítő központok és segélyszervezetek segítségével védett házakba helyezhetik el az áldozatokat. A MÖS online anonim tanácsadó felületén azok is kérhetnek segítséget, akik még nem érzik magukat készen, hogy arccal vállalják a problémát és kilépjenek a problémás kapcsolatból – itt jogászok, pszichológusok, szociális munkások, de újabban még pénzügyi tanácsadók segítségét is igénybe vehetik. Szintén opció az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) ingyenesen hívható telefonszáma, ami 0-24 elérhető.
A Ha bántanak, az nem szeretet! kampányunk az AVON támogatásával készült!
Hozzátartozóként gyakran előbb vesszük észre, hogy valaki bajban van, hiszen kívülről néha egyértelműbb a bántalmazó viselkedése. Ha azt látjuk, hogy egy szerettünk viselkedése megváltozott, bezárkózott, nem találkozik másokkal, nincsenek hobbijai, esetleg egyértelműen látjuk, hogy fizikai bántalmazás áldozata, ne próbáljunk meg mi tanácsokat adni, inkább próbáljuk abban támogatni, hogy segítséget kérjen a megfelelő szervezetektől. A MÖS mellett a NANE adhat hatékony segítséget párkapcsolati erőszak esetén, míg gyerekek bántalmazását jelezhetjük a gyermekjóléti központ, a gyámhatóság vagy a Kék Vonal Alapítvány felé.
