2023 hatalmas kiugrással döntötte meg a világ legmelegebb évének rekordját, drámai tükröt tartva elénk, amelybe belenézve nem is tagadhatjuk, hogy a ma ismert éghajlat mennyivel melegebb és veszélyesebb attól, amelyben az emberi civilizáció egykor kialakult: tavaly a bolygón 1,48 fokkal volt melegebb a fosszilis tüzelőanyagok tömeges égetése előtti időszakhoz képest.
Ez a szám nagyon közel áll a 2015-ben Párizsban kitűzött 1,5 fokos felmelegedési küszöbhöz, bár a globális hőmérsékletnek folyamatosan 1,5 °C felett kell lennie ahhoz, hogy átlépjük ezt a határt – és az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának tudósai szerint valószínűleg a következő 12 hónapban meg is fogjuk haladni ezt a számot.
Az átlaghőmérséklet 2023-ban 0,17 °C-kal volt magasabb, mint az előző rekordévben, 2016-ban, ami igen komoly növekedést jelent. Ennek az elsődleges oka továbbra is a szén-dioxid-kibocsátás és az egyébként természetes El Niño (a Csendes-óceánon 2-7 évente kialakuló jelenség, ami világszerte befolyásolja a csapadékmennyiséget és a hőmérsékletet) sem kedvezett a helyzetnek.
A Copernicus adatai azt is kimutatták, hogy 2023 volt az első olyan év, amikor minden nap legalább 1 °C-kal melegebb volt, mint az 1850-1900 közötti iparosodás előtti rekordmeleg időszakokban. A napok csaknem fele 1,5 fokkal volt forróbb, két nap viszont 2 fokkal is melegebbre sikerült. A hőmérséklet júniustól kezdve nőtt, a szeptemberi hőség pedig átlag felettire sikeredett.
A Copernicus igazgatója, Carlo Buontempo szerint amennyiben sikeresen akarjuk kezelni a klímaválságban rejlő kockázatokat, a karbonsemlegesség irányába kell terelni a gazdaságot. Eközben viszont a már meglévő adatokat és tudásunkat a jövőre való felkészülésre kell használnunk, ugyanis a tudósok szerint a Föld életfenntartó rendszerei már annyira sérültek, hogy a bolygó már jócskán nem úgy működik, ahogy az az emberiség számára biztonságos lenne. A Leedsi Egyetem kutatója, John Marsham azt mondta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése mellett el kell érnünk a nettó nulla kibocsátást is, ha meg akarjuk őrizni azt az élhető klímát, amelytől mindannyiunk élete függ.
Súlyos katasztrófák, amik a jövőben sem enyhülnek majd
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a 2011 és 2020 közötti évtizedben az éghajlatváltozás üteme riasztóan megugrott, a gleccserveszteség és a tengerszint emelkedése pedig drámaian megnőtt. Az idei év még a tavalyinál is melegebb lehet, és 2024-ben először túlléphetjük a kulcsfontosságú 1,5 fokos felmelegedési küszöböt.
A magas hőmérséklet tavaly hőhullámokat, árvizeket és erdőtüzeket idézett elő, életeket veszélyeztetett és vett el, miközben emberek megélhetését nehezítette meg világszerte. A Copernicus elemzése azt is kimutatta, hogy néhány szélsőséges időjárási jelenség, mint például az extrém hőhullámok, gyakorlatilag meg sem történtek volna az emberi beavatkozás nélkül.
Az aszályok miatt a folyók szintje a világ több pontján is csökkent, beleértve az Amazonas esőerdőit, Katalóniában pedig az ivóvízellátás 1990 óta soha nem volt még ilyen alacsony, mint a tavalyi rendkívüli szárazság miatt. Az Egyesült Államokban milliárd dolláros károkat okoztak az olyan környezeti katasztrófák, mint az eddigi legsúlyosabb hawaii erdőtüzek, a floridai Idalia hurrikán és a minnesotai heves jégeső.
2022-ben a becslések szerint 32 millió ember kényszerült elhagyni országát a szélsőséges időjárási események, árvizek, viharok és aszályok miatt, és az előrejelzések szerint azonnali radikális intézkedések hiányában 2050-re évente több mint 200 millióra nőhet a klímamenekültek száma.
Északkelet-Afrika is nehezen kecmergett ki a milliókat éhezésbe taszító, pusztító aszályból, ráadásul ez már a hatodik év, amikor átlag alatti volt a csapadékmennyiség. Az aszály sújtotta területeken a lakosság nagy részének bevétele a mezőgazdaságból és az állattenyésztésből származik, a bajt pedig tetézte a súlyos vízhiány. Ezután a novemberben hirtelen lecsapó áradás több tucat ember halálát okozta.
Tönkrementek az utak, az épületek és sérült az infrastruktúra, miközben becslések szerint 2,3 millió embernek kellett elhagynia az otthonát Kenyában, Szomáliában és Etiópiában, több mint 264 000-en pedig úgy döntöttek, hogy a szomszédos országokban próbálnak szerencsét, hiszen otthonukban már olyan alapvető szolgáltatásokhoz sem férnek hozzá, mint például az egészségügyi ellátás.
A Daniel vihar 2023. szeptember 10-én sújtott le Kelet-Líbiára, több mint négyezer ember halálát okozva. Sokan eltűntek, épületek omlottak össze, emberek váltak hontalanná, és kórházak, iskolák és az alapvető infrastruktúrát biztosító intézmények kerültek víz alá. Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi intézménye körülbelül 50 000 menekültet és menedékkérőt tart nyilván az országban, a becslések szerint pedig a vihar miatt újabb 60 000 ember kényszerült elhagyni otthonát.
A dél-szudáni Bentiuban termőföldeket, ősi otthonokat és utakat temettek víz alá a már négy éve tartó történelmi esőzések. Mintegy 360 000 embernek kellett elmenekülnie az árvizek miatt, amik évente körülbelül egymillió embert érintenek Afrika egyik legsérülékenyebb és legbizonytalanabb országában.
A katasztrófák Európát sem kerülték el, Svájcon, Görögországon, Törökországon, Szicílián és Horvátországon is erdőtüzek söpörtek végig, de a tengerentúlon, Kanadában is súlyos károkat okoztak a tomboló lángok.
Nem a kisember a legnagyobb probléma
A COP28-on, az ENSZ éves klímakonferenciáján idén több mint 150 ország küldöttje, körülbelül 100 000 politikus, diplomata, lobbista, üzletember, befektető, aktivista, tudós, politikus és újságíró vett részt az olajmágnás Dubajban – persze az Egyesült Arab Emírségek is fektette már a pénzét megújuló energiaforrásokba. Többen magánrepülőgéppel érkeztek és csak néhány órát maradtak, hogy a bolygót felmelegítő fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásáról tárgyaljanak. A csúcstalálkozó elnöke, Sultan Ahmed al-Jaber az állami tulajdonban lévő Abu Dhabi National Oil Company vezérigazgatója volt, ami éppen most tervez egy 150 milliárd dollár értékű olaj- és gázipari bővítést.
Használhatunk vászontáskát, lemondhatunk a húsevésről vagy autózhatunk kevesebbet, de valójában a nagy kibocsátású, gazdag országok járulnak hozzá legnagyobb mértékben a szakértőket is megriasztó, egyre fenyegetőbb klímakatasztrófához. Ahogy Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem professzora fogalmazott, mostantól életünk hátralévő részében minden év a legforróbb lesz, úgyhogy jobban tesszük, ha kiélvezzük.
Fotó: Getty Images
