Így csökkenthetjük a klímaszorongásunkat

2022. április 26.
A The Lancet 10 országban 10 000 tizenhat és huszonöt év közötti fiatalt kérdezett meg arról, hogyan látják a jövőt a globális felmelegedés tükrében, az eredmény pedig elég borús lett: a többség szomorúnak, szorongónak, dühösnek, tehetetlennek és bűnösnek érzi magát a klímaváltozás miatt, 84%-uk pedig legalább mérsékelten aggódik. Az elmúlt években több hőhullámmal, erdőtűzzel, árvízzel és hurrikánnal kellett szembenéznie az emberiségnek, így nem is csoda, hogy a Google adatai szerint 2020 októbere és 2021 októbere között 56%-kal többen kerestek rá a „klímaszorongás” kifejezésre, mint korábban. Ha nekünk sem idegen ez az érzés, akkor fogadjuk meg az alábbi tanácsokat.

Adományozzunk

A vadon élő állatokkal foglalkozó szervezetek azon dolgoznak, hogy a lepusztult élőhelyek helyreállításával és a még érintetlen területek védelmével felszámolják a szennyezés hatásait. Ezeknek a csoportoknak gyakran nagy kihívást jelent az erőforrások előteremtése, ami mellett szembe kell nézniük az ipari érdekek és az éghajlatváltozás fenyegetésével is. Keressünk egy olyan szervezetet, ami valami olyan dologért küzd, ami fontos számunkra (legyen az akár az elefántpopuláció, az esőerdők vagy a korallzátonyok), és adományozzunk nekik.

klimaszorongas-globalis-felmelegedes

Az őslakos közösségek támogatása

A klímaválság nemcsak a bolygó megmentéséről szól, hanem a világ befogadóbbá tételéről, az egyenlőségről és a rendszerszintű igazságtalanság leküzdéséről is. Az őslakosok évszázadok, évezredek során dolgozták ki azokat a gyakorlatokat és rendszereket, amil segítik őket harmóniában élni a természettel, ehhez viszont támogatásra, pénzre és érdekképviseletre van szükségük. Nem véletlen, hogy a legtöbb épségben lévő természeti kincs az ő területeiken látható. Mi is segíthetünk nekik azzal, ha felszólalunk az érdekükben, és adományozunk a környezetvédelmi szervezeteiknek.

Rovarbarát kert

A rovarölő és permetszerek hatására az elmúlt években jelentősen megfogyatkoztak a méhek és a lepkék. Akár mi is segíthetünk javítani ezt a tendenciát, ha gondozzuk a kertünket, rovarhotelt építünk vagy az ablakpárkányon nevelünk néhány olyan növényt, amiket a rovarok táplálékforrásként és pihenésre használhatnak. Ha városban élünk vagy nincs udvarunk, akár egy közösségi kerthez is csatlakozhatunk.

Csatlakozzunk egy környezetvédelmi szervezethez

Egyre több csoport alakul világ- és országszerte, amelyek próbálják megvédeni az élőhelyeket a szennyezéstől, az ipari tevékenységtől és az éghajlatváltozás hatásaitól. Ezek a csoportok fákat és virágokat ültetnek, tiltakozásokat és ismeretterjesztő műhelyeket szerveznek, és igyekeznek a politikusokat is arra motiválni, hogy támogassák a környezet védelmét. Ha víz közelében élünk, járjunk utána, hogy milyen helyi szervezetek tisztítják az adott folyót vagy tavat. Ha nem találunk megfelelő lehetőséget, álljunk össze néhány baráttal és családtaggal, vegyünk fel kesztyűt, és induljunk szemetet szedni.

Tudjunk meg többet a vadon élő állatokról

Minél többet tudunk a vadon élő állatokról, annál hatékonyabban segíthetünk nekik. Önkénteskedjünk egy környezetvédelmi csoportnál, szerezzünk be néhány könyvet, kutassunk az interneten, nézzünk oktatóvideókat vagy dokumentumfilmeket, újonnan megszerzett tudásunkat pedig fordítsuk aktivizmusra.

Csökkentsük ökológiai lábnyomunkat

Vannak olyan apró szokások a mindennapi életünkben, amelyek megváltoztatásával hatalmas lépéseket tehetünk az élhetőbb jövőért: a növényi alapú étrend, a tömegközlekedés, valamint az otthoni energiaellátás megújuló energiaforrásokra állítása jelentősen csökkentheti szénlábnyomunkat. Ültethetünk fákat, vásárolhatunk kevesebb ruhát és csökkenthetjük a hulladéktermelést is.

Beszélgessünk

Keressünk egy hasonló gondolkodású emberekből álló közösséget, hogy megoszthassuk másokkal is az érzéseinket, ne pedig elnyomjuk őket. A klímaszorongásunkról, gondolatainkról szóló hiteles beszélgetések egy olyan térben, ahol megértenek minket, egyszerre vigasztalhatnak, erőt adhatnak és felszabadíthatják a kreativitásunkat is. Néha egyszerűen csak ki kell mondanunk, amit gondolunk – ez az egyik legnehezebb dolog az életben. A mindfulnessgyakorlatok, valamint a meditáció segítenek a jelenben maradni és visszatalálni az egyensúlyunkhoz.

Ne szégyelljük magunkat

Bár az életmódunk megváltoztatása a bolygón és a klímaszorongásunkon is segíthet, nem kell szégyellnünk magunkat, amiért néha megbotlunk, és nem élünk tökéletesen környezettudatos életet, hiszen azok a rendszerek, amelyekben élünk, lényegében arra kényszerítenek bennünket, hogy ártsunk a bolygónak. A szégyen valójában senkinek nem segít. Például emberek milliárdjai repülnek, nem leszünk rossz emberek attól, ha mi is légi úton megyünk nyaralni.

Mondjuk el másoknak is, hogy mit teszünk a bolygóért

Fontos, hogy beszéljünk a tapasztalatainkról, a kihívásokról és a pozitívumokról, és hogy más embereket is környezettudatosságra inspiráljunk. Azzal, ha hangosan kimondjuk, hogy mit teszünk a bolygóért, visszaszerezhetjük a kontroll érzését a szorongásunk felett.

Forrás: Global Citizen, TIME, NewScientist, Sweco, Fotó: Getty

Olvass tovább!