Magas mennyiségű mérgező vegyi anyagot találtak a Shein és a Temu termékeiben a dél-koreai hatóságok. Egy vizsgálat során a kutatók 144 Shein, AliExpress és Temu által árult terméket teszteltek, és több árucikk is meghaladta a jogilag engedélyezett károsanyag-mennyiséget. Az olcsó, divatos ruhák és kiegészítők színes választékát kínáló kínai óriáscégeknek az egekbe szökött a népszerűsége az elmúlt években, lekörözve olyan óriáscégeket is, mint a Nike és az Adidas, vagy a Zara online értékesítése.
A robbanásszerű növekedés miatt az Európai Unióban és Dél-Koreában fokozott ellenőrzésnek vetették alá a brandek üzleti gyakorlatát és biztonsági szabványait. A szöuli hatóságok heti szinten vizsgálták a divatkereskedelmi platformok online elérhető termékeit, és az egyik ilyen augusztusi alkalommal azt találták, hogy a Shein és a Temu termékei az emberi szervezet számára toxikus kemikáliákat tartalmaznak.
Ami a Shein termékeit illeti, a sapkák a dupláját tartalmazták az engedélyezett formaldehid-mennyiségnek, ami kiválthat szem- és bőrirritációt, belélegezve pedig fejfájást, náthát, légzési zavarokat, nyálkahártya-irritációt, égő érzést és könnyezést okozhat. Két körömlakkban rákkeltő és májmérgezést kiváltó dioxánt, a cipőkben pedig a megengedett szintnél 229-szer magasabb ftalátmennyiséget találtak, ami meddőséget okozhat és káros hatással lehet a magzat fejlődésére.
Az egyik ilyen vegyszert a Nemzetközi Rákkutató Intézet emberi rákkeltőnek minősítette, ezért különös gondot kell fordítani az emberi testtel való hosszú távú érintkezés elkerülésére – mondta az egészségügyi csapat egyik képviselője az Agence France-Presse-nek. Ami pedig a Temut illeti, az itt kapható bőrszandálok a megengedettnél tizenegyszer több ólmot tartalmaztak. Ez különösen aggasztó, ha tekintetbe vesszük, hogy a tavalyi évben 700%-ra emelkedett a cég forgalma.
Nem csak a vegyszer a probléma
A káros anyagokat tartalmazó termékeken túl az olyan online divatáru platformok, mint a Shein vagy az Amazon, híresek arról, hogy nemcsak környezeti szempontból fenntarthatatlan az üzleti modelljük, hanem az alkalmazottaik emberi jogait is rendszeresen megsértik – elgondolkodtató, hogy ennek ellenére szárnyal a népszerűségük.
A Sheint az amerikai születésű kínai vállalkozó, Chris Xu alapította 2008-ban Nanjingben, Kínában. Az évek során olcsó kínai ruházati kereskedőből globális, kizárólag az online térben jelenlévő divatóriássá vált, eladásai a 2020-as 10 milliárd dollárról 2022-re 100 milliárd dollárra emelkedtek.
A sikere abban rejlik, hogy a világ több mint 150 országába szállít rendkívül olcsó ruhákat főként tizenéves és húszas éveikben járó nőknek. Az üzleti modellje az Amazonéhoz hasonlít: egy kiterjedt online piactérben mintegy 6000 ruházati gyárat tömörít Kínában a Shein márkanév alatt, a cég szoftverei pedig szinte azonnal adatokat gyűjtenek arról, hogy mely cikkek kelnek el és melyek nem, hogy ezáltal még inkább kitapasztalják a vásárlók ízlését.
A cég milliókat költött a Google- és Facebook-kampányokra, hirdetési ajánlatokra és még egy közösségi média valóságshow-ra is, aminek házigazdája Khloé Kardashian volt. Marketingstratégiájának középpontjában azonban az influencerek és a #SHEINhaul videóik állnak: a vállalat számtalan mikroinfluencerrel, divatbloggerrel és valóságshow-szereplővel működik együtt, akik bemutatják követőiknek legújabb Shein-szerzeményeiket.
A Shein elképesztően sok terméket gyárt naponta, és ez csak az elsődleges, de nem az egyetlen oka annak, hogy a vállalat üzleti modellje hosszú távon fenntarthatatlan. Ugyan a cég vezérigazgatója, Molly Miao kijelentette, hogy az egyes cikkeket először kis mennyiségben, napi 50-100 darabban gyártják, mielőtt népszerűvé válnak és sorozatgyártásra kerülnek, a Synthetics Anonymous 2.0 fenntarthatóságáról közzétett jelentése szerint a gyártó a poliészter és nagy mennyiségű olajfelhasználás miatt annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint körülbelül 180 széntüzelésű erőmű.
A Temu ezzel szemben arra építette üzleti modelljét, hogy óriási (akár 90%-os) kedvezményeket kínál számos árucikkre, és ingyenes termékeket biztosít azoknak a felhasználóknak, akik népszerűsítik az alkalmazást a közösségi oldalaikon. Termékeik változatos palettán mozognak az air fryerektől kezdve a vezeték nélküli Lenovo fülhallgatókig (8,98 dollár), billentyűzetekig (15 dollár) és a ruhákig (1,69 dollár öt pár zokniért), így nem meglepő, hogy 2022 decemberére ez lett az Egyesült Államok egyik leggyorsabban növekvő platformja.
A munkavállalók jogait csak hírből ismerik
A nagy állami vállalatokról szóló jelentéseket készítő Grizzly Research azzal vádolta meg a Temut, hogy kémprogramok széles skáláját rejti el a mobilalkalmazásában, hogy hozzáférhessenek az ügyfelek mobileszközein található adatokhoz. Emellett, ahogy a Temuval kapcsolatban is felmerült, hogy egyes termékeiket kényszermunka árán készíttetik el, a környezeti károk mellett a Shein kapcsán is talán a kínai gyárakban, munkára teljesen alkalmatlan körülmények között dolgozó alkalmazottakkal való bánásmód a legnagyobb felmerülő probléma.
Az angol Channel4 felfedezte, hogy a Shein alkalmazottai 75 órás műszakban dolgoznak, nagyon kevés szabadsággal, majd a svájci Public Eye felügyelő szervezet részletes jelentésében a Sheint kínai munkaügyi törvények megsértésével vádolták. A csoport független kínai kutatókat bérelt fel a Shein gyártási és csomagolási folyamatának nyomon követésére és megállapították, hogy több nem hivatalos gyárat is üzemeltetnek lakóépületekben.
Jogvédő csoportok és újságírók arra is bizonyítékot találtak, hogy több használatban lévő műhely sem rendelkezik ablakokkal és vészkijáratokkal, sok munkavállaló pedig szerződés nélkül, a minimálbérnél is kevesebb fizetésért dolgozik.
A Channel4 dokumentumfilmjében pedig rejtett kamerákkal bizonyították, hogy az egyik gyárban, ahol napi 17 órát dolgoztak az alkalmazottak 20 dollárért, 14 dollárra csökkentették a dolgozók fizetését, ha valamelyik ruhadarabon hibát találtak. Ennek ellenére a márka népszerűsége továbbra is szárnyal az egész világon, különösen Franciaországban, Írországban, Izlandon, Egyiptomban, Szudánban, Dél-Afrikában, Szaúd-Arábiában és Kínában.