- Valószínűleg nálunk is asztalra kerülnek karácsonykor azok az édességek vagy éppen megvannak azok a szokások, amik boszorkányságban gyökereznek.
- Ideje, hogy megtudjuk, miért díszítettek eredetileg karácsonyfát!
- Mit tudunk a karácsonyi szokások eredetéről?
Szeretjük a fatörzstortát, igaz? Ezen az sem változtat, hogy ez a karácsonykor gyakran sütött finomság bizony boszorkány hagyomány. Ám nem ez az egyetlen olyan szokásunk, ami pogány gyökerekből ered.
Milyen pogány ünnep volt a karácsony elődje?
A karácsony előtti pogány ünnep a téli napforduló ünnepe volt. Amikor a kereszténység elterjedt a római kor végén, két fontos ünnepet gyúrtak egybe és építettek be a karácsony keresztény ünnepében: a rómaiak Saturnaliáját és a Sol Invictus-t (legyőzhetetlen Nap), melyet december 25-én tartottak.
Ezeket a szokásokat (ünneplés, ajándékozás, fenyőfák díszítése) emelték át a keresztény karácsonyba, hogy új jelentéstartalommal töltsék meg a pogány hagyományokat.
- Saturnalia: December 17-25. között tartott római ünnep, a bőség, vidámság és a fény győzelmének ünnepe. Ajándékcserével, lakomákkal és vigadalommal járt.
- Sol Invictus (legyőzhetetlen Nap) születésnapja: A római császárkorban december 25-én ünnepelték, ekkor is fényünnepet tartottak, mely később a karácsony időpontjává vált.
- Yule/Jul: Germán és kelta törzseknél a fény visszatérését, az újjászületést ünneplő fesztivál volt, fatuskóégetéssel, énekkel és ajándékozással. Ebből származik a skandináv „jul” szó a karácsonyra.
Milyen boszorkány szokásokat tartunk ma is karácsonykor?
Fotó: Unsplash/Resource Database
