Nem akarunk rögtön a bevezetőben apokalipszist vizionálni, de végül is semmi újdonság nincs ebben: bolygónk a klímakatasztrófa szélén áll. Ez már önmagában azt eredményezi, hogy gyökeresen meg kell változtatni a fogyasztáshoz való hozzáállásunkat, minden téren sokkal tudatosabbnak kell lennünk. A pozitív tendencia már érzékelhető: a fenntarthatóbb termékek iránti kereslet lépésre késztette például a szépségipari szereplőket is, és talán nem vagyunk messze attól sem, hogy a döntéshozók is aktívabban lépjenek fel a mérhetetlen környezetszennyezés ellen. Az utóbbi fél évben a globális ellátási lánc is nehézségekkel küzdött, tehát korántsem lehet hátradőlni, újabb és újabb megoldásokat kell találni – a szépségiparban is.
Az újrahasznosítás egy apró szelet
Ha az upcyclingól beszélünk, nem mehetünk el a kozmetikai ipar csomagolás- és műanyagproblémája mellett. A pazarlás a szépségipar régi, jól ismert rákfenéje: a TerraCycle újrahasznosító vállalat 2020-ban arról számolt be, hogy a globális kozmetikai ipar évente kb. 120 milliárd darab csomagolást állít elő. Éppen ezért a fenntarthatóságra való törekvés első lépéseként a szépségóriások az utóbbi években a termékek csomagolásában próbáltak változást elérni, így már nem ritkaság, hanem inkább alapvetés, hogy a kozmetikumok újrahasznosítható, sok esetben pedig már újrahasznosított műanyagból készülnek, sőt egyre több helyen lehet már újratölteni őket.
De hiába a szelektív gyűjtés, ha a nagyüzemi műanyaggyártás kezdete óta a világ plasztikjának mindössze kilenc százalékát hasznosították újra. Vagyis a legtöbbet mégis akkor teszünk a környezetünkért, ha olyan márkákat választunk, amelyek üveg- vagy kartoncsomagolásban árulják krémjeiket (a magyarok közül az Ashanti, az Omorovicza, az Everyoung vagy éppen a komposztálható kartonba csomagolt Mix Your Nature is ilyen), vagy amelyek visszaveszik és maguk használják fel újra a saját tégelyeiket (mint például a Lush). Ám a csomagolás megreformálása csupán egy apró lépés, és még mindig nem elég a bolygónk és a saját jövőnk szempontjából.
Az vagy, amit megeszel – vagy amit magadra kensz
A pazarlás elleni küzdelem egyik módja egy nyilvánvaló szövetségesben, az élelmiszeriparban keresendő. A szépségápolási és élelmiszer-ellátási láncok sok helyen összefonódnak, még sincs olyan rendszer, amely összekapcsolná a gyakran közös beszállítókat és termékeket. Lehet, hogy nem gondolnánk elsőre, de a szépség- és az élelmiszeripar gyakran egymással versenyez még a termőterületekért is. És itt jön képbe ez az új trend, az upcycling, amely során egy adott – hulladékként kezelendő – anyagból valami olyat készítenek, amely értéktöbblettel bír. Ilyen az óceánokból kifogott műanyagszemétből megalkotott sportcipő, de a fürdőszobapolcunkon csücsülő bőrápolóink is készülhetnek az élelmiszergyártás során fel nem használt alapanyagokból – a barackmagból például remek bőrradír lesz. Ha ez az újrafelhasználási folyamat bevett gyakorlat lenne, az már hathatós lépést jelentene a pazarlás elleni küzdelemben, és csökkentené a szépségipar termőföldek iránti igényét is.
Ott van a szemnek kevésbé kívánatos zöldségek és gyümölcsök problémája is, amelyek már azelőtt a komposztban végzik, hogy a szupermarketek csinos élelmiszereket vásárolni akaró közönsége elé kerülhetnének. Márpedig egy kozmetikum számára teljesen lényegtelen, hogy az adott uborka egyenes volt vagy sem, vagy sérült-e az alma, a barack, mielőtt belekerül a krémbe. Létezik egy sváci startup, a RethinkResource, amely pont erre tesz kísérletet: megpróbálja összekötni a különböző iparági szereplőket egy online piactéren. Így például egy gránátalmát feldolgozó cég könnyen rátalálhat olyan kozmetikai márkára, amely számára a gyümölcs magja fontos alapanyag.
Van kiút?
Szerencsére jó hírrel is szolgálhatunk: a szépségipar nem ellenkezik az ilyenfajta innovációk ellen. Kisebb márkák ugyan, de egyre többen vannak, amelyek már jó ideje upcyclingban utaznak. A C!RCLY nevű német brand például a csomagolására is ügyel: üvegből vagy biológiailag száz százalékban lebomló faforgács és biopolimer keverékéből készíti az összeset. Az egyesült államokbeli Loli nevű zero waste márka minden terméke visszaváltható üvegcsében kerül forgalomba, és szintén minden összetevőjüket élelmiszeripari hulladékból nyerik – például olívaolajból és szilvamagból.
És ha már a gyümölcsöknél tartunk: vannak becslések, amelyek szerint a világ banántermésének akár húsz százalékát is kidobhatják sérülés vagy egyéb szépséghiba miatt. A martinique-i székhelyű francia Kadalys márka ezekkel dolgozik: újrahasznosítja a banánhéjak és -pépek egy részét, hogy tápláló kivonatokat állítson elő belőlük. A banán egyébként antimikrobiális tulajdonságokkal is rendelkezik, ezért vannak olyan márkák, amelyek még tartósítószert is készítenek banánlevélből. És mi lesz például a gyümölcslégyártásban felhasznált gyümölcsök magjaival? Ha az itthon is elérhető Bybi nevű márkán múlik, akkor többek között arcolaj.
Az upcycling mindkét oldalnak kedvez: az amerikai Farmacy Beauty szóvivője azt nyilatkozta egyszer, hogy a beszállítóik általában ingyen vagy névleges díj ellenében biztosítják számukra a hulladékanyagot, míg ők a feldolgozás és a szállítás költségeit fizetik. Azután a fennmaradt biomasszát, ami náluk jelentkezne hulladékként, eladják más vállalatoknak, hogy azok takarmány, enzimek vagy szerves savak előállítására használják fel. A márka idén év végéig vállalta, hogy az új szépségtermékeinek száz százalékához újrahasznosított összetevőket használ, ami számításaik szerint körülbelül két tonna olyan élelmiszerhulladékot jelent majd évente, amely a hulladéklerakókban végezte volna.
Ha egy üzlet beindul…
Az upcycling valójában tehát nagyon is összhangban van az utóbbi évek natúr- és biomániájával. Mi is számtalanszor írtunk arról, hogy a cégek természetességre való törekvése szépen reflektál az egyre növekvő vásárlói igényekre, és olyan márkák is indítottak natúr (vagy akár bio) termékvonalat, amelyekről korábban el sem tudtuk volna képzelni. De hát mindez nem meglepő, az exponenciálisan növekvő kereslet masszív piacot eredményez: a természetes kozmetikumok és testápolási termékek globális piaci értéke a 2021-es közel 30 milliárd dollárról 2027-re várhatóan nagyjából 50,5 milliárd dollárra emelkedik. Ha pedig az upcyclingnak híre megy, és felkerül a környezettudatosságra törekvő vásárlók kívánságlistájára, az ösztönözni fogja a márkákat is, ezáltal pedig rendkívül sok élelmiszer-hulladékot lehet majd megmenteni, és az már talán hasonlítani fog a körforgásos gazdaság követelményeihez. Szóval már „csak” az egyre égetőbb műanyagproblémával kellene valamit kezdeni.
Körforgásos gazdaság
A környezetszennyező és pazarló egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modellel szemben a körforgásos gazdaság arra törekszik, hogy egy termék, annak alkotóelemei, anyagai minél tovább és minél magasabb minőségben maradjanak a gazdasági vérkeringésében, és ennek következtében minél kevesebb új nyersanyagra legyen szükség. A termékeket már eleve azzal a szemlélettel tervezik és gyártják, hogy minél kevesebb erőforrást használjanak fel hozzájuk, tartósak legyenek és nagy részüket a leselejtezésüket követően újra fel lehessen használni.
Tudtad? – 931 millió tonna élelmiszer-hulladék
Az ENSZ jelentése szerint évente mintegy 931 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe, és a globális szén-dioxid-kibocsátás nyolc-tíz százaléka a fel nem használt termékekhez kapcsolódik. Ennek a döbbenetes mennyiségnek a 61 százaléka (!) származik a háztartásokból, 26 százaléka az élelmiszer-szolgáltatásból és 13 százaléka a kiskereskedelemből.
A mi terméktippjeink
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hidegen préselt epermagolaj Bybi, 5990 Ft
Peeling maszk Kadalys – notino.hu 12 900 Ft
C-vitaminos szemkörnyékápoló Farmacy Beauty – douglas.hu 20 490 Ft
Datolyamagos testápoló krém UpCircle – makeup.hu 8345 Ft
Szerző: Tóth Orsi, fotó: Getty Images
Ez a cikk a Marie Claire egy korábbi lapszámában is megjelent.
