A szépségipari állatkísérletek jövőjéről korábban is esett szó, ezúttal Rózsa Ágnes kolléganőnk tavaszi lapszámunkban megjelent cikkének teljes verzióját olvashatjátok.
Kiskapuk és útvesztők
Nem csak a vegánok számára lehet fontos kritérium, hogy csakis cruelty-free, vagyis igazoltan és teljes mértékben állatkísérlet-mentes szépségápolási termékek kerüljenek a kosarukba, majd a bőrükre. Elvileg könnyű dolgunk van ennek ellenőrzésében, hiszen az EU-ban 2003 óta tilos bármilyen kozmetikai célú állatkísérletet végezni, állatokon tesztelt kozmetikumot sem lehet forgalmazni, 2013 óta pedig teljes a tiltás a késztermékek mellett az egyes összetevőkre vonatkozóan is. Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény óta tilos egyebek mellett kozmetikai cikkeket állatokon tesztelni. De akkor miért nem mondható el minden egyes itthon, illetve az Európai Unióban kapható termékről, hogy állatkísérlet-mentes?
Kezdjük ott, hogy mit is értünk azon, hogy egy márka, egy termék vagy egy cég állatkísérlet-mentes. A Lush szakértői szerint például állatkísérlet-mentes az a cég, amely „nem tesztel állatokon, nem használ olyan összetevőket, amelyek vegetáriánusok számára nem megfelelő állati eredetű anyagokat tartalmaznak, csakis olyan cégektől vásárol nyersanyagokat, amelyek nem használnak és nem végeztetnek más cégekkel állatkísérleteket, és a jövőben sem tervezik állatkísérletek bevezetését”. Van itt egy fontos kulcsszó, a végeztetnek. Ugyanis az, hogy az adott cég nem maga végzi el ezeket a kísérleteket, nem jelenti azt egyértelműen, hogy a felhasznált alapanyagokon nem végzi el más máshol a kísérleteket. Előfordulhat, hogy ez a cég megrendelésére történik, de az is, hogy nem is feltétlenül tud róla. Ahogy az is megeshet, hogy egy márka termékeit egy másik, EU-n kívüli országban történő forgalmazás esetén az ottani előírások alapján tesztelni kell (például Kínában erre elég szigorú szabályozás van érvényben).
Biztosra mennek
Honnan tudhatjuk hát biztosan, hogy a terméket, amelyet használni szeretnénk, sehol semmilyen formában nem tesztelték állatokon? A dolgok mélyére ásni minden egyes kozmetikumnál igencsak sok időt és energiát emésztene fel, szerencse, hogy az utánajárást elvégzik helyettünk a nemzetközi állatvédő szervezetek. A PETA és a Cruelty Free International nagyon alapos vizsgálódás alapján ítéli oda a nyuszis logót (az általánosan elismert kegyetlenségmentes védjegyet) azoknak a cégeknek, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy termékeiket, illetve összetevőiket senki nem teszteli állatokon. A Garnier például 2021-ben kapta meg a Cruelty Free International Leaping Bunny programja keretében a hivatalos minősítést, és hogy ez mennyire szigorú munkát és elkötelezettséget igényelt, arról így nyilatkozott a francia márka: „Komoly szakértői vizsgálat alá kellett vetni a teljes ellátási láncot, beleértve az összes alapanyagot és összetevőt, annak bizonyítására, hogy a teljes folyamat állatkísérlet-mentes. Ez azt jelentette, hogy több mint ötszáz beszállító vonatkozó nyilatkozatát kellett beszerezni, amelyek háromezernél is több összetevővel látják el a márkát a világ minden részéről. A Garnier és a Cruelty Free International hónapokon át dolgozott együtt a dokumentumok összegyűjtésén, ami egy aprólékosan szabályozott folyamat, rendkívül szigorú feltételekkel.”
Ezt figyeljük!
Többféle logó is utalhat az állatkísérlet-mentességre, ezek azoknak a nemzetközi szervezeteknek a logói, amelyekkel valóban biztosra mehetünk.
RÓZSASZÍN FÜLŰ NYUSZIS: A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) 1980 óta küzd az állatok bántalmazása és kizsákmányolása ellen. A tanúsítványával rendelkező márkákat a Beauty Without Bunnies listán lehet ellenőrizni.
UGRÓ NYUSZI: A Cruelty Free International világszerte az állatkísérletek megszüntetéséért dolgozik. A Leaping Bunny a kozmetikumok, testápolási cikkek és háztartási termékek területének hiteles iránymutató programja, amely megköveteli a beszállítói felügyeleti rendszer bevezetését, a beszállítói lánc állatkísérleti ellenőrzését egészen az összetevők gyártói szintjéig, valamint a folyamatos független ellenőrzések elfogadását.
NOT TESTED ON ANIMALS: A CCF (Choose Cruelty Free) egy hasonló alapelvek szerint működő ausztrál szervezet, amelynek az állati eredetű összetevőkre is nagyon szigorú szabályozása van.
Lehet másképp?
Közel százéves fejlesztési hagyományok ellen harcolnak a fenti szervezetek, hiszen a kozmetikai célú állatkísérletek kezdete 1938-ra tehető, amikor is az USA-ban törvénybe iktattak bizonyos biztonsági előírásokat a szépségápolási termékekre vonatkozóan. 1944-től használják az úgynevezett Draize-féle irritációs tesztet, amelynek lényege, hogy a vizsgált anyagot kísérleti állatok szemébe és bőrére cseppentve értékelik egy skálán aszerint, milyen tüneteket, milyen mértékű irritációt okoz. Kegyetlen és még csak nem is egyértelműen hatékony módszer! Leggyakrabban nyulakon végezték a teszteket, és amint az azóta kutatásokból kiderült, az ember és a nyúl szemének anatómiája és biokémiája közötti eltérések miatt egyáltalán nem biztos, hogy ami a nyulaknál nem okoz irritációt, az az embernél sem fog. Egyetlen állatfaj szervezete sem működik pont úgy, mint az emberé, az eredmények nem feleltethetőek meg tökéletesen egymásnak – ez még egy nyomós érv az etikai okokon túl, hogy a kozmetikumok tesztelésére más, hatékonyabb és kíméletesebb lehetőségeket keressünk.
Erőszakmentes alternatívák
Egészen egyszerű, de persze rendkívül modern technológiát igénylő módszerek is vannak ma már arra, hogy ki lehessen váltani az állatkísérleteket. Hogy melyek is ezek? Mutatjuk.
Rekonstruált bőr
A tesztelésre alkalmas mesterséges bőr kifejlesztésében a L’Oréal tudósai élen járnak, a világon elsőként 1979-ben sikerült élő epidermiszt rekonstruálniuk emberi bőrsejtekből, 1986-ban pedig teljes humán bőrmodellt hoztak létre. 1989-ben felhagytak termékeik állatokon való tesztelésével. „Az emberi rekonstruált bőr segítségével felmérhető, hogy a kozmetikai összetevők és termékek hogyan viselkednek a valódi emberi bőrön. Többféle mesterséges bőrt állítunk elő franciaországi, kínai és brazíliai Episkin laboratóriumainkban – és ezt a technológiát tesztelési célokra kormányok, szervezetek és más vállalatok számára is elérhetővé tesszük, hogy ily módon ne kelljen állatokon kísérletezniük” – mondták el. Ezt használja például a The Body Shop is, amely szerint „a progresszív alternatívák sokszor olcsóbbak, gyorsabbak és pontosabban mutatják a várható emberi reakciókat az állatkísérleteknél”.
Számítógépes modellek
A L’Oréal egy másik csúcstechnológiás módszert is használ termékei ellenőrzésére. „A toxikológia, a bioinformatika és a rendszerbiológia területein elért legújabb eredmények képesek a toxikológiát megjósolható tudománnyá alakítani, a számítógépes modellek segítségével lehetségessé válik a korábbi tapasztalatokra építve megállapítani, mennyire biztonságosak az újonnan kifejlesztett kozmetikai anyagok. Ez a megközelítés integrálja a számítógépes szimulációt az élő szervezeteken kívüli tesztelésekkel.”
Mesterségesen előállított szövetek
Ma már szinte az összes emberi és állati szövet előállítható laboratóriumi körülmények között. A tudósoknak sikerült még azt is elérni a sejteknél, hogy 3D struktúrában fejlődjenek, így gyakorlatilag apró emberi szervek jönnek létre, amelyeken valóságos eredményt adóan lehet tesztelni.
Önkéntesek
Több cég is dolgozik lelkes és elhivatott emberekkel, akik leggyakrabban a fejlesztés utolsó fázisában lévő termékek toleranciatesztjében működnek közre (és általában olyan kozmetikumok esetén, amelyek nem tartalmaznak új, a cég által addig nem használt hatóanyagot) – ők szó szerint a bőrüket viszik a vásárra, hogy ne az állatokét kelljen. Ehhez némiképp hasonlóak az orvosok által felügyelt felhasználói tesztek, amelyekkel azonban már a termékek hatásosságát vizsgálják.
A szabályozásnak és az új, előremutató módszereknek köszönhetően ma az állatkísérleteknek mindössze 0,1 százalékát teszik ki a kozmetikai célú tesztelések, de a Cruelty Free International adatai szerint ez még mindig félmillió állat életét veszélyezteti évente. Éppen ezért nagyon sok feladat áll még azok előtt, akik azért küzdenek, hogy az emberi szépségnek és fiatalságnak ne a kísérleti állatok fizessék meg az árát.
Nyuszi ül a flakonon
Ezek a termékek (és a márka összes terméke) elnyerték valamelyik minősítő szervezettől a jogot, hogy maximálisan állatkísérlet-mentesként hirdethessék magukat, és az őket gyártó, forgalmazó cégek még ennél is többet tesznek: több fronton támogatják az állatkísérletek elleni küzdelmet. Ha tehát ezen kozmetikumok mellett tesszük le a voksunkat, azzal jó ügyet támogatunk.
Szerző: Rózsa Ágnes Fotó: Getty
