A tisztálkodás gondolata az emberiség kezdetéig nyúlik vissza: az ókori egyiptomiakat például kedvenc szérumaik mellé temették, hogy megkönnyítsék a túlvilágra való átmenetelüket. Az arcápolás történelme nagyon hosszú és változatos múltra tekint vissza, hiszen az emberek mindig is lelkesen keresték az arcbőr fiatalításának, egészségének megőrzésének lehetséges módjait.
A híres egyiptomi szépség nyomában
Az első szappanreceptek időszámításunk előttről valók, Mezopotámiában, az ókori Görögországban és Rómában is találtak ilyeneket. A legelső szappanok valójában „hamuval főzött zsírok” voltak, de a bizarr alapanyagok ellenére kiválóan alkalmasak voltak a tisztálkodásra.
Az ókori egyiptomiak arcápolási rituálék során természetes, könnyen hozzáférhető alapanyagokat, például olívaolajat, strucctojást, valamint gyógynövényekből készült illóolajokat használtak mindenféle bőrprobléma kezelésére.
Kleopátra köztudottan savanyú tejben fürdött, hogy bársonyossá tegye bőrét. Az ókoriak valószínűleg tapasztalati úton jöttek rá, hogy a remek bőrszépítő savanyú tej tejsavat tartalmaz, ami egy alfa-hidroxi-sav, és amelyet még manapság is gyakran használnak kémiai hámlasztáshoz.
Az egyiptomi kultúrában kulcsfontosságú szerepe volt a sminkelésnek is, a jellegzetes kék szemfestékük alapja ólom volt – amelynek mérgező tulajdonságával nyilvánvalóan nem voltak tisztában.
Az arcápolás luxusa
A Római Birodalom bukása után azonban Európa nagy részén visszaszorultak a tisztálkodási szokások, ami a középkorban az általános higiénia csökkenéséhez és járványokhoz vezetett. A szépségápolás és a kozmetikai szerek használata a nemesi réteg kiváltságává vált. A tehetősebb réteg továbbra is állati zsiradékból és gyógynövényekből készült kenőcsöket használt, de elterjedtek az őrölt magvak, levelek, virágok és méz keverékéből készült arc- és hajmaszkok is.
A reneszánsz és a humanizmus idején a közép- és alsó rétegnek is egyre nőtt az igénye a testápolásra, ezért elkezdtek olyan könnyen hozzáférhető praktikákra támaszkodni, mint a rózsavízbe áztatott kenyér a szem alatti duzzadtság csökkentésére, vagy az ecetben főzött zabpehely, amit bőrradírozásra használtak. A barokk korszakban és a török terjeszkedés nyomán megjelent a fürdőkultúra, ami a gazdagok és szegények körében egyaránt elterjedt.
(Fel)világosodás a bőrápolásban
A világos, porcelánszerű bőr a középkorban is státuszszimbólumnak minősült, de ez a divat az 1700-as években élte csúcsát. A nemes nők és férfiak cink-oxid és citromlé keverékét kenték a bőrükre a ragyogó és falfehér kinézetért. Az olyan összetevőket, mint a tojássárgája, a méz és a zabpehely, szintén használták a bőrtextúra lágyítására és a bőrhibák kezelésére.
Az 1800-as években az ipari forradalommal kezdődött a bőrápolási termékek, például a Labello, a vazelin és a babapúder tömeggyártása. A kozmetikai ipar gyors fejlődése ellenére azonban továbbra is használtak olyan káros, sőt mérgező alapanyagokat, mint az ólom és a higany. Az ólmot púderekhez és szemfestékekhez keverték a porcelánbaba-kinézet eléréséhez, míg a higanyt az arc fehérítésére és szépítő fürdések során használták.
A tudatos bőrápolás történelmének kezdete
A mai értelemben vett bőrápolásról az 1900-as évektől beszélhetünk. A jóléti társadalmak elterjedésével csökkenni kezdett a tehetősebb és a kevésbé tehetős réteg közötti szakadék, és a szépségápolási és arcápolási termékek széles körben elérhetővé váltak. Az 1930-as években dobták piacra az első fényvédő krémeket, és ekkor születtek meg az első szabályozások arra nézve, hogy csak biztonságos, mérgező anyagoktól mentes termékeket lehet forgalomba hozni.
A kozmetikai ipar forradalma a 60-as években köszöntött be, amikor olyan bonyolult eljárásokat dolgoztak ki, mint a bőrfiatalító lézeres arckezelés, a bőrfelszín-megújító kémiai hámlasztás és a mikrodermabrázió.
Okostechnológia a szépségiparban
View this post on Instagram
A 2000-es években az okostechnológia egy addig nem látott tempóban kezdett fejlődni, ami a szépségiparban is éreztette hatását. Mára már rendelkezésünkre állnak azok az eszközök és technológiák, amelyekkel a bőrproblémák minden fajtáját kezelhetjük, megelőzhetjük, sőt, visszafordíthatjuk.
A valóban „okos” arckezelő eszközök ma már a legkomplexebb szalonkezeléseket is képesek elhozni az otthonunkba. Olyan fejlett technológiákat ötvözhetnek egyetlen készülékben, mint a mikrokeringést javító T-Sonic pulzáció, a feszesítő mikroáram, és a kollagéntermelést serkentő vörös LED-fény.
Bár az arcápolás és a bőrápolás kultúrája drasztikusan megváltozott az elmúlt évezredek alatt, de egy biztos: az embereket mindig is érdekelte, hogyan néznek ki és egészséges-e a bőrük – az évszázadok alatt szerencsére ebben a korban a legkönnyebb ezt elérni.
Fotó: Getty Images, Marie Claire-Archív