Diane Kruger: „Tönkretett, de ez életem legfontosabb szerepe”

2018. március 09.

Amikor először olvastad a Sötétben forgatókönyvét, nem tartottál attól, hogy méhkasba nyúlsz, különösen a film provokatív végkicsengésével?

Nem, menőnek találtam ezt a megközelítést. A terrorizmus témája mindenképp provokatív, legyen szó dzsihádista vagy neonáci terrorizmusról, akár Franciaországban, Amerikában vagy Németországban. Ami fontos, hogy mi nem törekedtünk politikai korrektségre.

A film meghozta számodra a legjobb színésznőnek járó díjat Cannes-ban. Látsz összefüggést azzal, hogy ez az első munkád az anyanyelveden?

Sokat jelent számomra, hogy végre az anyanyelvemen dolgozhattam, és én is úgy érzem, hogy ez életem legfontosabb szerepe, noha tönkretett, és azóta képtelen vagyok másba belekezdeni. Láncdohányos lettem a forgatás alatt, és nem tudtam a munkanap végén kibújni a szerepből. Egyébként is nehéz időszakon vagyok túl. Tavaly halt meg a nevelőapám és a nagymamám is, ami a saját halandóságomra is ráébresztett, így minden fájdalmamat belevittem ebbe az alakításba.

Tizenöt éves korod óta nem élsz Németországban. Milyen érzés volt visszatérni?

Németország mindig is közel állt a szívemhez. Egy kétezer fős faluból származom és máig csodálkozom, hogy anyám tinédzserként elengedett egyedül Párizsba modellkedni. Régen Hamburgra tekintettem úgy, mint egy nagyvárosra. Ma inkább aranyos helynek látom, és nem nagyvárosnak, de Fatih Akin, a rendező úgy ismeri, mint a tenyerét, hiszen ott nőtt fel, bevándorló szülők gyermekeként.

A film a terrorizmusról szól, és Cannes-ban mutatták be – soha nem látott biztonsági intézkedések közepette. Benned is van félelemérzet?

Persze, mint mindenkiben. Pont azt próbáltuk bemutatni, hogy mi van a szalagcímeken túl. Újabb ötven ember meghalt, beleborzongunk, de aztán éljük tovább az életünket, és pár hét múlva már egy másik borzalmas tragédia sokkol, de nem gondolunk arra, hogy mi lehet fél évvel később azzal az anyával, aki elveszítette a gyerekét egy terrortámadásban.

Követed a német és az európai politikát? Mit gondolsz, befolyásolhatja a film az ősszel esedékes német választások eredményét?

Követem a politikát, úgy általában. Persze New Yorkban élek, ahol nem foglalkoznak napi szinten a német választásokkal, de az édesanyámat nagyon érdekli, vele sokat beszélünk róla. Egyébként német útlevelem van, ott szavazok a mai napig, és kíváncsi vagyok, hogy ősszel újraválasztják-e Merkelt. Viszont a film témáját illetően nem gondolom, hogy csak Németországra vagy Európára vonatkozna, Amerikában ugyanez zajlik. Mindenesetre nem vagyok politikus, és a saját politikai nézeteim lényegtelenek. Annyit tudok hozzátenni a politikához, hogy szerepelek egy ilyen vitaindító filmben, amely remélhetőleg elgondolkodtatja a nézőket.

Még mindig ritka, hogy egy női főhős köré építsenek fel egy filmet, és neked is ez az első ilyen főszereped. Hogyan látod a nők lehetőségeit a filmiparban?

Büszke vagyok arra, hogy egyszerre tudtam fenntartani egy európai és egy hollywoodi karriert. Lehet, hogy eddig azért nem kaptam ilyen lehetőséget, mert nem voltam elég érett és bevállalós. De szerintem ez egy nagyon is jó időszak a színésznőknek, gondoljunk például a streaming-szolgáltatók sorozataira. Elisabeth Moss A szolgálólány meséjében vagy Nicole Kidman a Hatalmas kis hazugságokban – micsoda komplex figurák és alakítások!

Mennyiben volt más Fatih Akin naturalisztikus megközelítése, mint a hollywoodi vagy a francia szuperprodukciók?

Például hogy nem voltam soha kisminkelve. Meztelennek éreztem magam smink nélkül. Máskor reggel minimum fél órát ülsz a sminkasztalnál és akár szebbé, akár csúnyábbá varázsolnak, átlényegülsz valaki mássá külsőleg. Enélkül sokkal nehezebb kapaszkodót találni, csak a csupasz valómat tudom adni. Legalább tetoválásaim voltak, és mindegyikhez kitaláltam magamban egy-egy kis sztorit, hogy melyiket mikor és miért csináltathatta a figurám.

Istenien nézel ki, mivel tartod magad formában?

Először is letettem a cigit, ami nem volt egyszerű, tekintve, hogy a forgatás alatt láncdohányos lettem. Életmentő elhatározás volt, de egyébként sokat sportolok; futok, edzőterembe járok és jógázom.

Mi a véleményed a közösségi oldalakról, mit osztasz meg szívesen az életedről?

Az Instagramot szeretem és használom is napi szinten. De a magánéletemről soha többet nem fogok megosztani semmit. Ha valamire megtanított a szakításom Joshuával (Joshua Jackson – a szerk.), az, hogy sokkal jobban vigyázzak a privát szférámra. Fájdalmas és nagyon nyilvános szakítás volt, és többet nem szeretnék idegeneknek magyarázkodni a szerelmi életemről. De némi elégtétel volt, hogy hónapokig titokban tudtuk tartani a szakítást, és csak akkor álltunk a nyilvánosság elé, amikor már a nehezén túl voltunk.

Manapság szinte minden A-listás színésznő divat- és parfümmárkák reklámarca. Fontos számodra, hogy azonosítsanak egy-egy ismert márkával vagy tervezővel?

Cannes-ban Jason Wu ruháit viseltem és ez valóban egy hosszú távú együttműködés közöttünk, de nem üzleti megfontolás vezérelte, hanem egyszerűen barátok vagyunk és imádom a cuccait. Egyébként, persze, nagyon érdekel a divat, mint a legtöbb nőt, de inkább szórakozásként tekintek rá és próbálom elválasztani a munkától. De tény, hogy egy-egy felkérés biztos megélhetést jelent és szabadságot, hogy elvállalhassak rizikósabb, alacsonyabb költségvetésű filmeket is, mint a Sötétben.

A filmet március 8-tól vetítik a hazai mozik a Cirko Film forgalmazásában.

A filmről írt kritikánkat olvad el ITT!

Szerző: Onozó Róbert Fotó: Cirko Film