Mióta játszik fontos szerepet az életedben a környezettudatosság?
Vácott nőttem fel, volt kertünk, állataink, szőlős, gyümölcsös, az állatokkal és a minket körül vevő természettel harmóniában kellett élni, valóban ismerni, tudni kellett mire van szüksége, hogy kölcsönösen „gyümölcsöző” kapcsolat legyen közöttünk. Emellett nem voltunk gazdagok, így mindig az ésszerűség mentén fogyasztottunk, nem pazaroltunk. És bár a saját termesztésű zöldségekben és gyümölcsökben több a befektetett energia, azzal hálálják meg a termések, hogy egészségesebbek, hiába olcsóbb és egyszerűbb boltban megvenni ezeket a termékeket. Aztán 18 éves koromban Budapestre költöztem és nagyvárosi életet kezdtem élni, eltávolodtam a természettől, de mindig ott motoszkált bennem, honnan jövök és mi az értékrendem, csak nem tudott a mindennapjaimban megjelenni, hiszen a Színművészeti Egyetem öt évét gyakorlatilag az iskola falai között töltöttem. Aztán ahogy elkezdtem a pályámat, önálló életem lett, nem volt kérdés, hogy az életem részeként, a saját háztartásomban is megjelenjen a környezettudatosság. Még egyáltalán nem volt „divat”, de már akkor szelektíven gyűjtöttem a hulladékot, és nem pazaroltam ész nélkül, sem ruhát, sem semmit, és ma is ennek mentén haladok.
Mi az, amiben még fejlődnöd kellene?
A közlekedést érzem magam részéről a problémásnak. Mivel szabadúszó színész vagyok, több színház, stúdió és televízió között ingázom, minden napom másként áll össze, szoros időbeosztással, ezért tömegközlekedéssel sokszor lehetetlen lenne teljesítenem a város különböző pontjain lévő munkáimat. Ezért a mindennapokban nagy lelkiismereti kérdés nálam az autózás, ráadásul már a nap minden szakában óriás dugók vannak a városban. Egy elektromos autó nyújtana megoldást számomra, de anyagilag nem engedhetem meg magamnak, úgyhogy arra még gyűjtök.
Mit tűztél ki személyes célnak a Go Green alatt? Hogy ment a teljesítése?
A négy kihívásból, három aktívan az életem és a háztartásom része, műanyagmentesség, tudatos vásárlás, zöld háztartás. Ezeket igyekszem magas fokon betartani amúgy is, bár a Go Green oldalon a heti kihívásoknál találtam olyan hasznos tippeket, amik számomra is újdonságként hatottak. A legnehezebb a közlekedésem zöldítése volt, a már említett okokból. De többször úgy állítottam össze a napi beosztásomat, hogy legalább az esti előadásokra biztosan tömegközlekedéssel menjek.
Mit gondolsz a klímapánikról és a klímagyászról? Érint téged? Mik azok a praktikák, amellyel teszel ellene? (ha érint)
Azt gondolom súlyos nyomot hagyhatnak a fiatal generációkon a klímaszorongás egyes tünetei, ha nem nyújtunk nekik kellő emocionális támogatást. De félő, hogy társadalmi szinten is nyomot hagyhat, hiszen sokszor felnőttként is nehéz. Szerintem fontos motiválni önmagunkat és a kisebbeket, akik még tisztán és szívből szemlélik a környezetünk sorsát, mégis muszáj hinnünk abban, hogy összefogással, közös erővel tudunk enyhíteni a károkon. Ha nem hinnék abban, hogy sikerülhet, eluralkodna rajtam a nihil és nem lenne motivációm, jövőképem. Rendeztem már tantermi előadást iskolásoknak a kirekesztés és elfogadás témakörében, de érik bennem a gondolat, hogy a klímaszorongással is foglalkozzak alkotói szinten.
Ha lehetne egyetlen ökotudatos üzeneted az emberiségnek, mi lenne az?
Ésszerűség, alázat, összefogás minél többet a természetben és piac piac piac!
