Dobó Kata őszintén beszélt arról, hogyan él teljes életet, van-e párkapcsolata, miként és miért tartja fontosnak az életvezetés főbb állomásait és részleteit. Arra is kitért, hogy ő maga miben fegyelmezett – vagy éppen miben fegyelmezetlen…
Most van párod?
Nincs, de ha lenne, sem beszélnék róla. Egyébként nagyon érdekes, hogy ha rég nem látott ismerőssel kérdezgetjük egymást, ki hogy van, és elmondom, hogy remekül érzem magam, minden rendben, egyből jön a feltételezés: akkor van valakid? Mintha enélkül nem lehetne jól az ember.
Nekem már nincs szükségem rá, hogy egy kapcsolatból nyerjek visszaigazolást önmagamat illetően, hogy jó nő, jó társ vagyok-e. Én jó nő és jó társ vagyok, csak jelenleg társ nélkül. (Nevet.) Persze, vágyom rá, hogy kapcsolódjak valakivel, de csak akkor, ha kölcsönösen felfelé húzzuk egymást.

Dobó Kata a Nők Lapja címlapján
Az elmúlt időszakban sok fórumon beszéltél a tudatos életvezetés fontosságáról. Van olyan, amiben nem vagy tudatos?
Vannak dolgok, amelyekről tudom, hogy nem szolgálnak engem, de még nem tudtam teljesen kiiktatni őket az életemből. Például csak négy napja dobtam ki az elektromos cigit a kukába. De nem az otthoniba, hanem az utcai, nagy kukába! Ezt sokkal hamarabb meg kellett volna tennem, és nem tudom, hogy meddig fog kitartani.
Azzal sem vagyok kibékülve, ha rajtakapom magam, hogy ítélkezem mások felett, vagy amikor markába szorít a félelem a jövő miatt – de ezeket nagyon nehéz letenni.
Van, amiben sokkal fegyelmezettebb vagyok. Például amikor annak idején a színművészetire készültem, előtte jöttem haza Amerikából, ahol három hét alatt öt-hat kiló súlyfelesleget szedtem fel, mert semmi tudatosság nem volt bennem az étkezést illetően. Hazatérve elhatároztam, formába hozom magam, mert bebeszéltem magamnak, hogy csak akkor fognak felvenni a főiskolára.
Napi tíz kilométert futottam, és teljesen kiiktattam az életemből a cukrot. De annyira, hogy édes ízt sem érezhettem, még egy banánt sem ettem. Végigcsináltam, és felvettek. És azóta se cukrozom a kávémat. Ugyanakkor a teljesen spártai életnek nem látom értelmét. A célom az, hogy minél többször nagyon jól érezzem magam a kis életemben, és az ehhez szükséges gondolatiságot másoknak is át tudjam adni.
Forrás: Nők Lapja, Fotó: Zsólyomi Norbert, Olajos Piroska