Az öt legszínesebb momentum a Dior-krónikából

2016. április 27. |

Az először megrendezett Marie Claire Filmnapokon a Dior and I című filmet is műsorra tűzzük. A francia dokumentumfilm Raf Simons tervező, az első Diornak tervezett haute couture kollekciójának kulisszatitkait mutatja be, mi pedig ennek kapcsán a filmet - a divatház történetéből - további négy, hasonlóan izgalmas és színes momentummal együtt állítjuk reflektorfénybe - most először Magyarországon.

Dior és a képzőművészet

Az egyik legérdekesebb, és talán kevéssé ismert tény Christian Diorról, hogy mielőtt nemzetközi fronton is óriás hírnévre tett volna szert a divatvilágban, néhány barátjával közösen egészen más területen próbálta ki magát. Művészeti galériát vezetett, méghozzá szülői pénzből, amit azzal a feltétellel biztosítottak neki, hogy nem adja hozzá a vezetéknevét. Az apa annyira komolyan vette a kitételt, hogy Dior még az kis bolt ajtajára sem írhatta ki nevét. A Jacques Bonjean név alatt futó galériában olyan alkotók műveit árulták, mint Jean Cocteau, Georges Braque vagy Pablo Picasso. Dior végül 1931-ben kényszerült „bezárni a boltot”, miután a családi cégük csődbe ment, ő maga pedig híres divatházaknak készített vázlatok készítéséből kényszerült megélni.

Dior és a diplomácia?

Az 1905-ben a normandiai Grandville-ben született Christian Dior szülei öt gyermeke közül a második volt. Apja a kor egyik leggazdagabb műtrágyagyárosa volt, aki nejével együtt abban reménykedett, fiúkból híres diplomata válik majd felnőtt korában. Apai nyomásra Dior végül a híres párizsi Ecole de Sciences Politiques karán folytatta felsőfokú tanulmányait, hogy politikai diplomát szerezhessen. Az biztos, hogy ez nem az ő álma volt, így otthagyta az egyetemet, és szembemenve szülei akaratával művészi vonalon igyekezett kiteljesedni.

Dior-bemutató a királyi családnak

Bár olyan kliensei voltak, mint Rita Hayworth, volt rá példa, hogy Christian Dior külön kérésre is rendezett bematót. A VI. György brit uralkodó a második világháborút követően kérte arra a tervezőt, rendezzen egy privát divatbemutatót kollekciójából két lánya, Erzsébet és Margit számára, ugyanakkor számos forrás kitér arra, hogy a király ellenezte, hogy lányai New Look Dior-modelleket viseljenek. Az indok az volt, hogy a háború utáni szegénységben kirívó viseletnek számítanak a tervező pazar, feltűnő ruhái. Ennek ellenére 1951-ben Margit 21 éves szülinapjában mégiscsak engedélyezte, hogy Dior-ruhát viseljen.

Dior és a babonák
Christian Dior köztudottan babonás volt, ami az idő múlásával egyre erősebben jelentkezett nála. Ennek nyomát a kollekcióiban is nagyon szépen követni lehetett. Minden egyes alkalommal, amikor bemutatta kollekcióját, a közönség biztos lehetett benne, hogy egy, a tervező szülőhelyéről, Grandville-ről elevezett kabát is szerepelni fog a bemutatott darabok között. Ahogyan abban is, hogy a modellek legalább egyikén lesz egy kis csokor a kedvenc gyöngyvirágából…

Dior and I

Az izgalmas, színes francia dokumentumfilmben 90 percig igazi bennfentesek lehetünk mi is. A nézőt az alkotás beengedi a Christian Dior divatház szűk, zártkörű világába, hogy megleshessük annak kulisszatitkait mégpedig Raf Simons tervező a Dior számára művészeti igazgatóként kreált első haute couture kollekciójának munkálatain keresztül. A feszített tempójú munkafolyamatokkal, a csapat nagy nyomás alatti munkájával és a legendás márka háttérországával, majd a lenyűgöző végeredménnyel szembesülni, ha csak a filmvászonról is, tényleg nem mindennapi élmény.

A Marie Claire Filmnapok részletes programjáért kattints a képre!

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Uncategorized