Így mesél Péter a kiállításról:
„Azért mentem vissza Kubába, hogy az első fotósprojektemet, a Waiting for Obama címűt folytassam. Kíváncsi voltam, mi változott Barack Obama történelmi jelentőségű látogatása után a karibi szigetországban. Kolumbiába nemcsak a kedvenc íróm, Gabriel García Márquez világa, hanem az ottani esőerdőben élő indiánok miatt is mentem vissza. Célom volt, hogy megtapasztaljak és a kamerámmal meg is mutassak valamit az ő bölcsességükből. Szerintem a természettel harmóniában élő emberek tudnak valamit, amit a nyugati civilizációban élők közül sokan már elfelejtettek vagy elveszítettek.
Ecuadorban tanultam azt a többjelentésű, inka eredetű szót is, hogy PACHACÚTEC. Azt is jelenti, hogy Isten, de a körforgást is ezzel a szóval fejezik ki. Az ott élő indiánok szerint a ciklusok 500 évente változnak, és a változással együtt kezdetét veszi egy új korszak. Szerintük ez a változás már elkezdődött, és most az ő javukat fogja szolgálni. Egyre többen kíváncsiak rájuk és a tudásukra. Azt is tudják, hogy az elzártság és az összetartás mentette meg őket többször a történelemben.
Mindhárom országban hallottam, hogy a hit, az egymásért érzett felelősség, a környezetkímélő, fenntartható fejlődés a jövő és az élhető világ kulcsa. Azt is éreztem, hogy ami egyeseknek elsőre elmaradottnak, harmadik világbélinek tűnhet a nyugati világból nézve, az valójában progresszív és nagyon is korszerű megközelítés, még akkor is, ha történelmi vagy gazdasági okokra, kizsákmányolásra és a túlélésért folytatott küzdelemre vezethető vissza.
Sokat kaptam Dél-Amerikától. Képes vagyok például egyszerűen csak örülni annak, ami (aki) van. Intenzíven megélni a pillanatot, hinni és jelen lenni. A Kuba, Kolumbia, Ecuador – Dél-Amerika lelke című kiállítás képeivel azt a meghitt, elzárt és szerethető világot szeretném megmutatni, amit én is láttam.”
Szűcs Péter fotókiállítását január 26-tól láthatod a Hadikban (Budapest, Bartók Béla 36.)
Blog: petersplanet.travel
