A Fülöp-szigetek után itthon – interjú Pataky Ágival

2018. július 20. |

Virágom, világom rovatában hónapokon át követhettétek, hogyan érzi magát Ági az ázsiai szigeten. Hogyan illeszkedett be, majd, hogy milyen élményekkel tért haza. Két hónappal a hazatérése után beszélgettünk Ágival.

Fotó: Erdőháti Áron

Ha visszagondolsz a Fülöp-szigeteki életedre, mi az, amit ez idő alatt megtanultál magadról?

Életem legjobb döntése volt ez az utazás, sok szempontból. Sok minden változott bennem, úgy éreztem magam, amikor hazajöttem, mintha újraprogramoztak volna. Nehéz szavakba önteni persze ezeket a belső folyamatokat. Megerősödött bennem az az érzés például, hogy teljesen felesleges ragaszkodni tervekhez. Meg tulajdonképp bármihez. Ha az előre eltervezett úthoz ragaszkodsz, akkor elvágod magad egy csomó lehetőségtől. Amint elengeded az irányítást, olyan utakat veszel észre, amik életed legjobb kalandjaihoz és sorsfordító történésekhez vezetnek. És ez nem csak az utazásra igaz. Kialakult bennem egyfajta ősbizalom, magam felé is. Rájöttem, hogy hagyni kell, hogy az élet vezessen. Az utazásom végére például stresszfaktor lett a pénz. A csavar pedig az egészben, hogy akkor kezdődtek a legizgalmasabb kalandok, amikor elfogyott. Annyi pénzem sem volt, hogy a reptérre kimenjek. Az utolsó két hétben mégis mindig jött valahonnan valamilyen segítség, amikor a legkevésbé sem számítottam rá. Persze bizonyos helyzetekben kellett a lélekjelenlétem.

Mindig jött segítség? 

Mindig. Amikor igazán szükség volt rá. Azt hiszem, ez csak úgy működik, hogy ne legyen semmilyen elvárásod. Mindennél szabadabbnak éreztem magam. Fontosnak tartottam az utazásom során, hogy ha kaptam valahol valamit, akkor azt valamilyen formában vissza tudjam adni. Segítettem konyhán, önkéntes szervezetnek, de más módon is, ahogy tudtam segítettem. Akár csak egy öleléssel. Jó volt megtapasztalni ezt a körforgást.

Eredetileg is öt hónapra mentél ki?

Igen. Volt persze, hogy elbizonytalanodtam, hogy maradnom kellene. Sokkal közelebb éreztem magam abban a környezetben önmagamhoz, a gyökereimhez, mint a nagyvárosi létben. De abban bíztam, hogy az ötödik hónap végére ez át fog fordulni, és így is lett.

Szeretnél még utazni?

Igen. India és Dél-Amerika nagyon hív. De most az itthoni létre koncentrálok. Jó itthon lenni. Meglátjuk, mikor érik meg a következő utazás.

Sokan azt gondolják, hogy aki folyton utazik, az bizonyos értelemben menekül valami elől…

Nagyon sok utazóval találkoztam, akiken azt éreztem, hogy valami elől menekülnek. De fontos, hogy ez részemről nem menekülés. Itthon szép gyökereket növesztettem, és olyan szilárd bázisom van, hogy e nélkül nem is tudtam volna biztonságérzettel elmenni. Pontos oka nem volt, hogy miért mentem el. Talán, hogy elengedjem mindenki kezét. Hiszem, hogy annak érdekében, hogy fejlődjünk, érdemes kimozdulni a kényelmesnek tűnő buborékból. Az a fontos szerintem ezekben az utazásokban, hogy azt a tudatállapotot, szabadságot hozza haza az ember és tartsa meg, amit az út során magába szívott. Ha kint megtanulsz valamit magadról, az nem múlik el, amikor hazajössz. Átértékeled a dolgokat, máshogy látod az itthoni létet. A családot, a munkát, a hétköznapokat…

Amióta hazajöttél, próbálod csökkenteni az életedben a felesleges luxust?

Kétszer meggondolom, mire költök, mire van igazán szükségem. Még jobban figyelek a környezetvédelemre. Eddig is fontos volt ez az életemben, de most még erősebb bennem a késztetés. Mikor a dzsungelben éltem, megtapasztaltam, hogy milyen apró porszemek vagyunk és tisztelnünk, együttműködnünk kell a természettel. Nagyon inspiráló volt látni, hogyan élnek a családok, hogyan nevelik a gyerekeket, hogyan működnek együtt a környezettel, teljesen azonosulni tudtam ezzel a természetközeli életmóddal. Szívmelengető volt nézni, ahogy a gyerekek órákon át játszanak a hullámok közt, vagy egy bottal, egy kerékkel, teljes szabadságban.

Nézd meg Ági kedvenc képeit a Fülöp-szigetekről!

Sminkesként dolgoztál, amikor elmentél. Ugyanott folytatod?

Igen. A munka kompletten ott folytatódik, ahol abbahagytam. Nagyon jó érzés volt, hogy várnak vissza.

Mi a helyzet a jógával?

Ugyanolyan fontos része maradt az életemnek, de most jól esik inkább csak látogatni a jógaórákat, mint tartani. Vannak azonban új dolgok, amik foglalkoztatnak.

Mik az új álmaid?

A legújabb álmom, amire nagyon erős hívást érzek, hogy dúla legyek. Csodálatosnak tartom a szülést és a születést. Nagyon érdekel, hogyan hat ki az életünkre a magzati lét és maga a születés körülménye. Fontosnak tartom, hogy támogassuk a természetes szülést, hogy ebben is visszatérjünk a gyökereinkhez.

Egy szóval hogyan írnád le ezt az öt hónapot, az utazásod?

Bizalom.

Ha lemaradtál, Ági bejegyzéseit ITT találod!

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás

A Hortobágy a világ legszebb 25 helye között a 25 legszebb hely a világon

A Hortobágy a világ legszebb 25 helye között