2018. november 30. | Fejes Réka

Gyere velem vidékre: Sisi nyomában a gödöllői kastélyban

Sisi igazi női példakép lehet. Egy férfiak uralta világban küzdött azért, hogy meghallják az ő szavát is. A nyomába eredtünk Gödöllőn.

Hercegnőnek nevelt az anyukám. Ugyan nem beszélek franciául – csupán azt az egy mondatot tudom, amit a kétezres évek elejétől Pinktől és Christina Aguilerától sajátítottam el, és aminek valószínűleg sosem venném hasznát semmilyen úri társaságban -, halkéssel életemben először idén nyáron találkoztam, és ha elmélyedek a munkában olyan púposan ülök a laptopom előtt mint egy kerti törpe. Ennek ellenére öt éves korom óta a jelenlétemben nem kezdődhet meg semmilyen étkezés szalvéta nélkül, a szakdolgozatom írásának és utózöngéjének időszakától eltekintve tartózkodom a trágár kifejezésektől és sejteni vélem, hogy melyek azok a testrészek, amiket az ember lánya huszonöt évesen már nem mutogathat. A családom zöme azonban úgy gondolja, hogy legfeljebb azért kaphatok hercegnői minősítést, mert allergiás vagyok a házi porra, nem tudok elbánni a felmosóronggyal, vagy mert képtelen vagyok erdőben pisilni.

Sokáig nem tulajdonítottam filozófiai mélységet annak a kérdésnek, hogy vajon mit jelent a huszonegyedik század hajnalán egy panellakásban hercegnőnek lenni. Aztán egyszer egy ismerősöm arról mesélt, hogy őt bizony az anyukája hercegnőnek nevelte, és hogy tudatosítsa benne, iskola után minden nap sétáltak egy órácskát a gödöllői kastély kertjében. Némi felháborodott féltékenységgel vettem tudomásul, hogy más is megkaphatja ezt a címet az anyukájától, de később az is világossá vált, hogy az ő mikrokultúrájukban ez a fogalom a környezet feltétlen rajongásának az elvárását is magában foglalja. Ekkor eszméltem rá arra, hogy ha már úgy alakult, hogy nem szuperhősnek, matek zseninek vagy két lábbal a földön járó felnőtt alapanyagnak neveltek, hanem pont hercegnőnek, akkor ebből kell kihoznom a legtöbbet, így, felnőtt fejjel is – nehogy szégyent hozzak a nagyokra.  Hol vagyok én még Belle türelmétől, Leia karakánságától vagy Sisi kedvességétől?

Királynénak lenni a 19. században

Persze mivel én is nőből vagyok, nem csak a hercegnői erények, a hercegnői holmik is vonzanak – a szép ezüst ékszerek, a finom selymek és a csipke módjával. Hétvégén Csabival – aki a hercegnőséget a tökéletesség szinonimájaként értelmezi – hétvégén a gödöllői kastélyba látogattunk, ahol Sisi, azaz Erzsébet királyné is szívesen időzött Ferenc József oldalán. Szinte magunk előtt látjuk, ahogyan uszályos ruhájában átsuhan a barokk teremsoron, lovagolni indul vagy sétálni a rózsák között. Az élte csupa móka és kacagás volt, feltéve, ha eltekintünk attól a ténytől, hogy keményen meg kellett küzdenie azért, hogy kora és neme ellenére elfogadja őt az udvar.

A karácsony estéjén született Erzsébet olyan idillben nevelkedett, amelyben csak egy bajor hercegnő tud, akit nem kívánnak az uralkodóhoz adni. Kit érdekelt tehát, hogy nem volt tökéletes a francia nyelvtudása, vagy hogy nem volt képben az udvari etikettel. Mindezt a tudást nővére, Ilona birtokolta, akit jó előre kiszemeltek Ferenc Józsefnek. A csavar azonban akkor következett be, amikor meglátogatták Bad Ischlben Zsófia főhercegnét, és Sissi és az osztrák császár ismeretlenül összefutottak a Császárvilla kertjében. Az incidensből románc majd persze botrány kerekedett, de Ferenc József ellenszegült anyja, Zsófia akaratának, és megkérte Sissi kezét. Eljegyzésükkor ő 23, menyasszonya pedig csak 16 éves volt. Erzsébetnek nagyjából egy év alatt kellett behoznia a hiényos neveltetéséből adódó lemaradást.

Házasságuk első évében született meg Zsófia, majd Gizella, Rudolf és Mária Valéria, a „magyar gyermek” csak később követték őket. Azonban Erzsébet nem élhetett gondtalan családi életet, hiszen anyósa, Zsófia Erzsébetet fiatal kora miatt alkalmatlannak tartotta a gyereknevelésre, ezért a kislányokat saját lakosztályához közel helyeztette el és nevelőkkel vette őket körbe. Erzsébet sokáig küzdött azért, hogy gyerekei a saját felügyelete alatt nevelkedhessenek, aminek legidősebb lányának a halála vetett véget. Ezután házassága is megromlott.

Sisi az udvarban magyar társalkodónője, Ferenczy Ida személyében talált rá bizalmasára, ekkor már egy ideje tanulta a nyelvet. Ugyan az uralkodó feleségeként nem voltak politikai feladatai, szerepet vállalt a magyarokkal való kiegyezés megoldásában is, tárgyalt Andrássy Gyulával és megoldási javaslatokat tett férjének. Erzsébet hatvan éves korában vesztette életét, amikor egy olasz anarchista leszúrta a Genfi-tó partján.

Sisi nyomában

Bár Sisinek királynéként nem sok kedves pillanat jutott, a gödöllői kastélyban mégis jól érezte magát, Ferenc Józseffel többek között ide vonultak el kipihenni az uralkodás fáradalmait, sőt az is előfordult, hogy itt töltötték a karácsonyt.

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya, a Grassalkovich-kastély Gödöllő szívében bújik meg. Csabival az első kifejezetten hűvös vasárnapon érkeztünk meg. Nem véletlenül választottunk benti programot, egy időre le kell mondanunk a nagy túrákról – természetesen az én korlátozott képességeim miatt -, és valószínűleg a Balatont is csak akkor vesszük be legközelebb, ha befagyott a vize. A kastélyba nem csak a meleg, a bejáratnál szóló zene is hívogatott. Miután azonban megvettük a jegyeket és leadtuk a ruhatárban a kabátjainkat, megdöbbenve vettük észre, hogy az emeleti termekben, vagyis az állandó kiállítás területén tilos a fotózás. Meglehetősen új élményben volt részünk így, hogy a vidékjárásunk egy része a megszokott „Réka menj előre, ezt még lefotózom.” és „Csabi, fényképezd le azt is.” kezdetű mondatokkal telt, hanem egyszerű és öncélú nézelődéssel.

A kiállításon az eredeti berendezési- és használati tárgyak között jártuk be Sisi öltözködő szobáját, Ferenc József dolgozószobáját, memorizáltuk a család arcképeit, mert bizony egy interaktív játékban tesztelhettünk, hogy mennyire sikerült megismerkednünk az egykori lakók életével. Kirándulásunk szabadtéri szakasza igen rövidre sikerült, tíz per után rájöttünk, hogy a kastélyparkban való sétálgatásnak valószínűleg legközelebb majd egy verőfényes márciusi nap kedvez legközelebb.

Gyere velem a Gödöllői Királyi Kastélyba!

A kastély előtt ugyan biztosítanak parkolási lehetőséget, de az autót néhány utcával távolabb ingyen is leteheted. Az állandó kiállításra, amivel az emeleti termekbe léphetsz be felnőtt belépőt 2600, diákot 1500 forintért válthatsz. Kilenc főig magyar nyelven 4000, tíz főtől pedig 5500 forintért kérhetsz tárlatvezetést. A Királyi és Főúri Lovaskultúra kiállítást pedig felnőtt jeggyel 1400, diák jeggyel 700 forintért látogathatod meg. Decemberben pedig adventi koncerteken is részt vehetsz. A Pálmaházban december-8án találkozhatsz a Mikulással, 9-én karácsonyii füstölőkészítő workshopra nevezhetsz be, 15-én és 16-án forralt borozhatsz és vásározhatsz.

Fotók: Gödöllői Királyi Kastély és Jakab Csaba

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás

Madagaszkár éjjel-nappal antananarivo

Madagaszkár éjjel-nappal