2017. december 01. | Fejes Réka

Gyere velem vidékre: Életre kelt kastély Gyulán

Az Almásy-kastélyban nagy a sürgés-forgás. A személyzet a vendégeket üdvözli, a konyhában finom fogások sülnek, szolgálók hada végzi mindennapi teendőjét. Közben az urak a szalonban kártyáznak, a hölgyek pedig éppen vacsorához öltöznek. Gyere velem Gyulára!

Nagy rajongója vagyok a Downton Abby című sorozatnak, gimnazista koromban nem telt el úgy vasárnap, hogy ne kuckósodtunk volna be anyával a legújabb rész elé. Inspirálódtunk a kastély berendezési tárgyaiból és a szebbnél-szebb ruhákból, miközben végigizgultuk, hogyan fonódik össze a fenti és a lenti világ, az urak és a szolgálók élete. Akkoriban úgy gondoltam, hogy kamasz létem minden problémája varázsütésre megoldódna – a pattanásoktól eltekintve -, ha egy időgép vagy egy kósza varázsló segítségével visszarepülhetnék a századfordulóra. Semmi matek dolgozat, semmi kuncsorgás a kamasz fiúk figyelméért, semmi hajnali buszra várás a hidegben.  Hiszen milyen kedves, udvarias fiatalemberek éltek akkoriban, és milyen jó dolguk volt a nőnek, akik naphosszat szép ruhákban, szép holmik közt fogadták az udvarlásukat, miközben nagy sétákat tettek a parkban vagy olvastak. Micsoda romantika! Persze pár rész után kelletlenül bár, de beláttam, hogy tévedtem. Egy 19. századi nő életében sokkal több volt a szabály – a legtöbbjük pedig tökéletesen értelmetlen -, mint a spanyol szó a szótáramban. Ha pedig az ember lánya véletlenül nem az arisztokrata kényelembe született, élete végégig cipőt pucolhatott vagy ezüstöt fényesíthetett. A gyulai Almásy-kastély interaktív kiállítását azoknak a rokonlelkek ajánlom, akik hasonló cipőben járnak, mint én a gimis éveim derekán, meg persze azoknak, akik szeretik a szépet és az izgalmas történeteket.

GYULA

Mivel veszprémi vagyok, a barátom debreceni, és mindketten Pesten próbálunk boldogulni, az ország délkeleti része mégis kiesik erről a határozott és elég hosszú vonalról a térképen. Az, hogy vegetáriánusként hogyan kerültem a békéscsabai kolbászfesztivál lelkes kolbásztöltői közé, egy teljesen más történet, viszont ennek hála rájöttem, hogy a legbájosabb helyekre ott bukkanhat az ember, ahol egyáltalán nem várja. Gyula mindössze félóra autóút Békéscsabáról, ezért aki a városban jár, feltétlenül látogassa meg. Az őszi félhomályban vörös vadszőlő kúszik a házak oldalán, platánok sorakoznak az utcák mentén, és még virágoznak a nyárról itt maradt árvácskák a körforgalmak ágyásaiban. A kis településen egymást érik a látnivalók, a várfürdő, a vár és a kastély.

ALMÁSYÉKNÁL

Almásyék a harmadik és egyben utolsó család voltak, akik a kastélyban éltek. Az építkezést Harruckern János György kezdte meg 1725 körül a régi huszárvár helyén, aminek az egyik fala még most is látható az ajándékbolt üvegpadlója alatt. Az épületet két tűzvész után a Weinckheim család építette újjá. Az egyik Weinckheim lány, Stefánia Almásy-grófhoz ment feleségül, innen kapta aztán a mostani nevét a kastély, ahol Erkel Ferenc is szívesen tartózkodott, a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt – azt suttogják az idegenvezetők, hogy a szalonban álló zongorán játszott -, de a fiatal Munkácsy is itt tette meg első lépéseit a hírnév felé festőinasként. Az utolsó Almásy-örökös 1945-ben öngyilkos lett, utána az épület otthont adott szakmunkásképző iskolának, ápolónőképző szakiskolának és csecsemőotthonnak is, ma pedig interaktív látogatóközpontként működik.

HÉTKÖZNAPOK ÉS ÜNNEPEK

Szerencsére Magyarországon nagyon sok kastély látogatható, de a legtöbbjük történelmi közegbe helyezése igényel egy kis képzelőerőt, hogy magunk előtt láthassuk a korabeli tárgyakat és használóikat. Az Almássy-kastély interaktív látogatóközpontja ezt az űrt tölti be, az országban egyedülálló módon. A multimédiás tárlatban megelevenednek előttünk az egykori lakók, a hétköznapjaik és szokásaik. A személyzet szintjét zöld bársonyos ajtó választja el az arisztokrata család lakhelyétől, ahol a szolgálók számára a legfőbb szabály a munkájuk láthatatlanul való végzése volt, aminek egyetlen célja az volt, hogy gazdájuk minél jobban érezzék magukat. Valójában egy kissé kísérteties a letűnt élet megjelenése a kastélyban. A látogatókat a szolgálók biccentő és pukedliző képei fogadják, az alagsorban az inas cipőt pucol, a babaházban pedig hologram gyerekek játszanak és hologram szobalányok pletykálnak a dolguk felett. A szalonban a szék mellé ejtett keménykalap, a hálószobában az ágy mellett várakozó papucsok mind a gazdájuk jelenlétét sejtetik, mintha csak egy pillanatra mentek volna ki a szobából. Érdemes tárlatvezetéshez csatlakozni, aminek során mindent megtudhatunk a szokásaikról, a hétköznapi életükről és az ünnepnapjaikról. Mit keres a teknősbéka a konyhaasztalon? Mennyi kulcsot hordott magánál a házvezetőnő? Vagy hogy régen miért voltak sokkal kisebbek az ágyak? Egy kicsit mi is beleélhetjük magunkat az akkori életbe, a varázstükör előtt például felróbálhatjuk az úr vagy az úrné ruháit vagy elmesélhetjük a saját történetünket az árnyjáték színházban.

GYERE VELEM GYULÁRA!

Az állandó kiállítás mellett szombatonként olyan programok is várják a látogatókat, mint a pincetárlat, a női szalon vagy éppen a barokk kori alkotóház. Többféle jegyet válthatunk, érdemes azt választani, amivel a park túloldalán álló várba is beléphetünk, ahol belekóstolhatunk a kovácsmesterségbe a működő kovácsműhelyben és megmászhatjuk a toronyba vezető csigalépcsőt.

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás

Fedezzük fel Boldogkőváralját! boldogkőváralja

Fedezzük fel Boldogkőváralját!

Déli harangszó és hajnali müezzin Jaffában jaffa

Déli harangszó és hajnali müezzin Jaffában

Három hely, amit ne hagyj ki ha Odemirában jársz nyaralás

Három hely, amit ne hagyj ki ha Odemirában jársz