2017. december 01. | Fejes Réka

Gyere velem vidékre: Életre kelt kastély Gyulán

Az Almásy-kastélyban nagy a sürgés-forgás. A személyzet a vendégeket üdvözli, a konyhában finom fogások sülnek, szolgálók hada végzi mindennapi teendőjét. Közben az urak a szalonban kártyáznak, a hölgyek pedig éppen vacsorához öltöznek. Gyere velem Gyulára!

Nagy rajongója vagyok a Downton Abby című sorozatnak, gimnazista koromban nem telt el úgy vasárnap, hogy ne kuckósodtunk volna be anyával a legújabb rész elé. Inspirálódtunk a kastély berendezési tárgyaiból és a szebbnél-szebb ruhákból, miközben végigizgultuk, hogyan fonódik össze a fenti és a lenti világ, az urak és a szolgálók élete. Akkoriban úgy gondoltam, hogy kamasz létem minden problémája varázsütésre megoldódna – a pattanásoktól eltekintve -, ha egy időgép vagy egy kósza varázsló segítségével visszarepülhetnék a századfordulóra. Semmi matek dolgozat, semmi kuncsorgás a kamasz fiúk figyelméért, semmi hajnali buszra várás a hidegben.  Hiszen milyen kedves, udvarias fiatalemberek éltek akkoriban, és milyen jó dolguk volt a nőnek, akik naphosszat szép ruhákban, szép holmik közt fogadták az udvarlásukat, miközben nagy sétákat tettek a parkban vagy olvastak. Micsoda romantika! Persze pár rész után kelletlenül bár, de beláttam, hogy tévedtem. Egy 19. századi nő életében sokkal több volt a szabály – a legtöbbjük pedig tökéletesen értelmetlen -, mint a spanyol szó a szótáramban. Ha pedig az ember lánya véletlenül nem az arisztokrata kényelembe született, élete végégig cipőt pucolhatott vagy ezüstöt fényesíthetett. A gyulai Almásy-kastély interaktív kiállítását azoknak a rokonlelkek ajánlom, akik hasonló cipőben járnak, mint én a gimis éveim derekán, meg persze azoknak, akik szeretik a szépet és az izgalmas történeteket.

GYULA

Mivel veszprémi vagyok, a barátom debreceni, és mindketten Pesten próbálunk boldogulni, az ország délkeleti része mégis kiesik erről a határozott és elég hosszú vonalról a térképen. Az, hogy vegetáriánusként hogyan kerültem a békéscsabai kolbászfesztivál lelkes kolbásztöltői közé, egy teljesen más történet, viszont ennek hála rájöttem, hogy a legbájosabb helyekre ott bukkanhat az ember, ahol egyáltalán nem várja. Gyula mindössze félóra autóút Békéscsabáról, ezért aki a városban jár, feltétlenül látogassa meg. Az őszi félhomályban vörös vadszőlő kúszik a házak oldalán, platánok sorakoznak az utcák mentén, és még virágoznak a nyárról itt maradt árvácskák a körforgalmak ágyásaiban. A kis településen egymást érik a látnivalók, a várfürdő, a vár és a kastély.

ALMÁSYÉKNÁL

Almásyék a harmadik és egyben utolsó család voltak, akik a kastélyban éltek. Az építkezést Harruckern János György kezdte meg 1725 körül a régi huszárvár helyén, aminek az egyik fala még most is látható az ajándékbolt üvegpadlója alatt. Az épületet két tűzvész után a Weinckheim család építette újjá. Az egyik Weinckheim lány, Stefánia Almásy-grófhoz ment feleségül, innen kapta aztán a mostani nevét a kastély, ahol Erkel Ferenc is szívesen tartózkodott, a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt – azt suttogják az idegenvezetők, hogy a szalonban álló zongorán játszott -, de a fiatal Munkácsy is itt tette meg első lépéseit a hírnév felé festőinasként. Az utolsó Almásy-örökös 1945-ben öngyilkos lett, utána az épület otthont adott szakmunkásképző iskolának, ápolónőképző szakiskolának és csecsemőotthonnak is, ma pedig interaktív látogatóközpontként működik.

HÉTKÖZNAPOK ÉS ÜNNEPEK

Szerencsére Magyarországon nagyon sok kastély látogatható, de a legtöbbjük történelmi közegbe helyezése igényel egy kis képzelőerőt, hogy magunk előtt láthassuk a korabeli tárgyakat és használóikat. Az Almássy-kastély interaktív látogatóközpontja ezt az űrt tölti be, az országban egyedülálló módon. A multimédiás tárlatban megelevenednek előttünk az egykori lakók, a hétköznapjaik és szokásaik. A személyzet szintjét zöld bársonyos ajtó választja el az arisztokrata család lakhelyétől, ahol a szolgálók számára a legfőbb szabály a munkájuk láthatatlanul való végzése volt, aminek egyetlen célja az volt, hogy gazdájuk minél jobban érezzék magukat. Valójában egy kissé kísérteties a letűnt élet megjelenése a kastélyban. A látogatókat a szolgálók biccentő és pukedliző képei fogadják, az alagsorban az inas cipőt pucol, a babaházban pedig hologram gyerekek játszanak és hologram szobalányok pletykálnak a dolguk felett. A szalonban a szék mellé ejtett keménykalap, a hálószobában az ágy mellett várakozó papucsok mind a gazdájuk jelenlétét sejtetik, mintha csak egy pillanatra mentek volna ki a szobából. Érdemes tárlatvezetéshez csatlakozni, aminek során mindent megtudhatunk a szokásaikról, a hétköznapi életükről és az ünnepnapjaikról. Mit keres a teknősbéka a konyhaasztalon? Mennyi kulcsot hordott magánál a házvezetőnő? Vagy hogy régen miért voltak sokkal kisebbek az ágyak? Egy kicsit mi is beleélhetjük magunkat az akkori életbe, a varázstükör előtt például felróbálhatjuk az úr vagy az úrné ruháit vagy elmesélhetjük a saját történetünket az árnyjáték színházban.

GYERE VELEM GYULÁRA!

Az állandó kiállítás mellett szombatonként olyan programok is várják a látogatókat, mint a pincetárlat, a női szalon vagy éppen a barokk kori alkotóház. Többféle jegyet válthatunk, érdemes azt választani, amivel a park túloldalán álló várba is beléphetünk, ahol belekóstolhatunk a kovácsmesterségbe a működő kovácsműhelyben és megmászhatjuk a toronyba vezető csigalépcsőt.

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás

Bordeaux újra és újra Atlanti-óceán

Bordeaux újra és újra

Egy napom… Kuvaitban egy napom

Egy napom… Kuvaitban

Virágom, világom: indulás a Fülöp-szigetekre fülöp-szigetek

Virágom, világom: indulás a Fülöp-szigetekre