Gyere velem vidékre: villámvakáció Keszthelyen

2019. június 21. |
Central Médiacsoport Zrt.

Gondtalannak hitt strandolás, botanikus kert kacsákkal és halakkal, vadregényes sziget és egy vár csodás panorámával Keszthelyen és környékén.

Az idei nyáron készenlétben kell tartani a fürdőruhát és az alpaka pulóvert is, ahhoz ugyanis komoly látnoki tapasztalat szükséges, hogy az ember meg tudja jósolni, hogy milyen idő lesz a hétvégén. Egy borongós kedd délelőtt történt, hogy Csabi riasztott, dobjak el mindent és vegyem elő a strandfelszerelést – szombaton a kánikula Budapestre érkezik. Így miután péntek este evakuáltuk a kis garzonunkat, a Balaton felé vettük az irányt.

Strandolás német nyelvű meccsközvetítéssel

Meglepően simán indult minden. Három nappal a villámnyaralás előtt sikerült szállást foglalnunk Gyenesdiáson, ahol szüretelhettünk a házi néni cseresznyéjéből, az erkélyünk pedig a tóra nézett. Szombat reggel aztán a strandot, ahol annyi árnyékos hely volt még, hogy hidegvérrel dönthettünk arról, vajon a nagy fűzfa vagy a kisebb nyírfa alá telepedjünk-e le anélkül, hogy mindeközben vérengző német turistákkal kellett volna ölre mennünk. Amikor lehajtottam a fejem a törölközőmre és az ágak közt átszűrődő napsugár végigsimított az arcomon, a levegő naptej és a víz illatával telt meg, a madarak csiripeltek, akkor úgy éreztem, hogy ez az, amire egész évben vártam. Abban a pillanatban tőlünk néhány lépésre – mintha a végítéletet hirdetnék – felharsantak a hangszórók és egy igen barátságos és igen lelkes férfihang németül a mikrofonba dörmögte, hogy kérem szépen, ma itt egész nap kézilabda meccsek fognak zajlani.

A voltnincs piac és a lebegő tó

Persze gondolhattam volna, hogy az északi part összes sporteseményét az év legmelegebb napján rendezik meg. (Ezen a hétvégén zajlott a Keszthely Triatlon is.) Ennek ellenére a víz kellőképpen langyos a strandlángos pedig isteni volt.

A vasárnapot a kirándulásnak szenteltük, amit a Balatoni nyaralásaink alatt bevezetett hagyományhoz hűen piacozással szerettük volna indítani, de a keszthelyi piacnak csak hűlt helyét találtuk. (Jó tanács mindazoknak, akiknek hozzánk hasonlóan feltett szándékuk, hogy szemügyre vegyék a Keszthely környéki termelők portékáit: mindezt hétfőtől szombatig tegyék, mert a hét egy napján, mégpedig vasárnap – a napon, ami nevét a középkorban a hét hetedik napján megrendezett vásárokról kapta -, zárva tart.)

Kárpótlásul a Festetics-kastély pálmaházába vettünk jegyet. A sivatagi hangulatot idéző kertben hatalmas, virágzó kaktuszok és agávék ágaskodtak az ég felé, egy üvegfalú tóban halak úszkáltak, körülöttük pedig pelyhes kiskacsák fürödtek egy vízzel teli virágalátétben. Teljes mértékben kiengesztelődtünk. A két szárnyas pálmaházban megállapítottuk, hogy a mi otthoni gyűjteményünkből már csak egy hibiszkusz és egy murvafürt hiányzik, az eladó sorba került citromoknál pedig a mi erkélyen nevelt példányunk fényévekkel jobban nézett ki.

Egy kisebb Balaton

A vasárnapra tervezett programsorozatból természetesen a természetjárás sem maradhatott ki, de az időjárásra való tekintettel egy rövid, de annál látványosabb kirándulást iktattunk be. A Keszthelytől fél órányi autóútra található Kis-Balaton felé kanyarodtunk, a cél pedig a Kányavári-sziget volt.

A fahídon átkelve egy másik világ nyílt ki előttünk. Magasba nyúló fák, kavicsos partszakaszok, tavirózsák, hattyúk és kacsák. Mi csak egy órát sétáltunk a szigeten, de egy teljes nap eltöltéséhez is minden adott: tűzrakóhelyek, két kilátó, játszótér és mérhetetlen nyugalom.

Vár a felhők felett

Mindig azt érzem, amikor nyaralni megyünk, hogy azt a rövidke időt, amit az otthontól (az író megjegyzése: budapesti garzontól) távol töltünk, maximálisan ki kell használni. Négy óra fele ültünk be a kocsiba a Kányavári-sziget parkolójában, és bár biztos voltam benne, hogy a két és fél órás út után, ami még előttünk állt, biztosan el tudom magamat foglalni olyan teendőkkel mint a mosás, a vacsora készítés vagy a kanapén való elnyújtózás egy jó sorozat társaságában. De ezekről nem lehet majd mesélni az unokáknak.

Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal vágtunk neki a Rezi várnak. További harminc perc autózás után értünk Rezibe, ahol egy talányos túraleírást kódolva megkerestük a község központi és lényegében egyetlen körforgalmát, ahonnan keleti irányban folytatva utunkat szántóföldek közé, majd egy erdőbe értünk. Itt meg kell dicsérnem a Volvót, aki minden erejével azon volt, hogy lehető legközelebb vigyen minket a Meleg-hegyen álló romokhoz. Az utolsó másfél kilométeres szakaszt tettük meg csak gyalog, és nem hiába. Ugyan a jámbor kis építményt már nehezen lehetett várnak nevezni, gyönyörű kilátás nyílt a környékre, a birkákkal pettyezett földekre, a kéken hullámzó hegyekre, a közeli falvak apró házikóira.

Hazafele a Balaton-felvidéket átszelő utat választottuk. Egy-egy kanyar után vagy domb mögül még néha feltűnt a Balaton.

Gyere velem villámvakációra!

A gyenesdiási strandra a felnőtt belépő hétköznap 850, a hétvégi 900 forint, a lángoshoz pedig korrekt Balaton-parti áron, 600 forint körül juthatsz. A Festetics-kastély pálmaházába 1300 forint a teljes árú belépő, ha az összes kiállítást be szeretnéd járni, 3900 forintért válthatsz jegyet. A Kányavári-sziget látogatása ingyenes, a parkoló viszont fizetős, egy órára 400 forint. A Rezi várba sem kell belépőt venned, parkolni pedig a hegyi ösvényen tudsz, de a faluból is felkirándulhatsz.

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás

Fedezd fel Horvátország rejtett kincseit felfedezés

Fedezd fel Horvátország rejtett kincseit

10 különleges erdő, amit látni kell erdő

10 különleges erdő, amit látni kell

5 tipp utazási betegségre hányinger ellen

5 tipp utazási betegségre