Februárban három hétig csomagolásmentesen vásároltam, és bár utána még mindig vettem dobozos magtejet vagy fóliázott tofut, többé nem nejlonszatyorral vásároltam a zöldségeket, gyümölcsöket, péksütit. Júliusban pedig teljesítettem a műanyagmentes kihívást, és a mindennapjaim részévé vált a bambusz fogkefe, a pamut sminklemosó párna, sőt még néhány textil betétet is beszereztem. Persze még minidig van hova fejlődni.
Miközben a saját sikereimnek örültem, egyre feltűnőbb lett, hogy egy maroknyi, de egyre bővülő csoporton kívül az emberiséget nem érdekli, mi lesz azzal a zacskóval, amiben egyetlen citromot vásárol vagy azzal a rengeteg PET-palackkal, amiből a sokszor a csapvíz minőségű vizet issza. Nehezen álltam meg, hogy ne váljak olyan agresszív térítővé, aki lépten-nyomon az emberek arcába nyomja a teknősről készült videót, akinek szívószálat húznak ki az orrából. Idefent, a nagyvárosban azért könnyebb elmagyarázni, hogy miért van nálam folyton néhány vászonszatyor, kulacs és uzsonnás doboz, vagy hogy miért nem kérek szívószálat az üdítőmben, de vidéken sokszor azt érzem, szélmalomharcot vívok.
Az internetes fórumokon a műanyag- vagy csomagolásmentes életmód ellen a felháborodott kommentelők kifogása általában, hogy drága, ráadásul nincsen mindenhol olyan bolt, ahol befőttesüvegbe lehet rizst, teát vagy akár mosogatószert vásárolni. Mert hát a budapestieknek könnyű. Igaz, ami igaz, nekünk itt van van a Ligeti bolt és a Ne pazarolj. Akkor még én sem tudtam a Cekker boltról.
Elő a befőttesüvegekkel!
Csabi névnapi ajándékai között egy csoki is volt, az anyukájától kapta. De nem akármilyen! Egy tábla zsírpapírba burkolt étcsoki. „A csomagolásmentes boltban vettem” – jelentette ki büszkén Ibolya néni, én pedig úgy forgattam a kezemben, mintha ereklye lenne. „Debrecenben” – tette hozzá. Azonnal meggugliztam, és csodák csodája, rátaláltam a Cekker boltra, ami egy a maroknyi, vidéki csomagolásmentes boltok közül.
A múlt hétvégén a családi programok közé is sikerült beiktatni egy hamisítatlan hulladékmentes bevásárlást, amire Ibolya néni, mint helyi bennfentes, kísért el. Így a bőröndömben az alvós pólóm mellett landolt néhány befőttesüveg és vászonszütyő is.
„Mi ez, tészta bolt?”
„A kirakatban az emberek tésztákat látnak, és amikor nyitva van az ablak, mindig hallom, amikor mondják, hogy ez a tésztás bolt” – mesélte Kálmán Veronika, a bolt tulajdonosa. 2018 márciusában nyitotta a kis üzletet, de beletelt jó néhány hónapba, mire megtalálták őt, és megértették, hogy miről szól a Cekker.
A példát egy német szupermarket adta, de ő egy meghittebb helyet képzelt el, egy spájz jellegű boltot, ahol a betérők úgy érezhetik, mintha a saját kamrájuk polcáról vennék le, amit szeretnének. Az első vásárlója a szomszédban lakó néni volt, de hamarosan azok is megtalálták, akiknek fontosak a fenntartható mindennapok. Persze a csomagolásmentes életmódot ő is ösztönzi. Miután megnyitott, a vásárlók textilzsákokat kaptak ajándékba, amiket a nagymamája varrt.
A legtöbb terméke betétdíjas kannában, dobozban érkezik, 5-25 kilós kiszerelésben. A bolt kínálata folyamatosan bővül a vásárlói igényekhez igazítva, hamarosan érkeznek például a fagyasztott gyümölcsök és az ízesített tészták. Előfordul, hogy vevői a budapesti boltokban kapható termékeket keresik, Veronika ezeket is igyekszik beszerezni, de nem célja, hogy a fővárosiakhoz hasonló üzlete legyen. „A pesti boltok önkiszolgálók, nálam ez direkt nem így van, egyrészt a higiénia miatt, másrészt így közvetlen kapcsolat van az eladó és a vevő között, tudunk beszélgetni.”
„Van olyan törzsvásárlóm, aki nem hoz magával semmit, csak azért vásárol itt, mert így nem romlik rá az étel, és ő kéri a papírtasakot” – mondta, amikor arról kérdeztem, mennyire csodálkoztak rá az emberek Debrecen első és egyetlen csomagolásmentes boltjára. „De már ezzel is előrébb vagyunk -tette hozzá – legalább nem kerül a kukába az étel, amit nem eszik meg.”
Bespájzolunk
A kis üzlet falait polcok borítják, amiken fűszerekkel, tésztával, rizzsel, édességekkel és mindenféle finomsággal teli üvegek sorakoznak, de vannak textil zsebkendők, szalvéták, szütyők és kozmetikumok is. Komoly feladat előtt álltunk, ahogy felmértük a választékot: döntenünk kellett, hogy mivel töltsük meg a rendelkezésünkre álló, limitált számú szatyrunkat.
Én végül levendulás mosogatószert, jázmin rizst és szappan választottam, Ibolya néni aszalt gyümölcsöt, csokigolyókat, levestésztát és egy fémtégelyes ajakbalzsamot. Megmondtuk, hogy mit szeretnénk, Veronika pedig leemelte a hatalmas befőttesüvegeket és a tartalmukkal megtöltötte a mi tárolóinkat, miközben mindent lemért. Rengeteg dolgot tudtam volna választani még a pucér müzliszeletektől a különféle tésztákig, persze egyik sem volt igazán életbe vágó, mégis megörültem, hogy ezt mind be lehet szerezni csomagolásmentesen itt, Debrecenben.
Gyere velem a Cekker boltba!
A Cekker bolt szó szerint kamra nagyságú üzlet a Kossuth utcában. A vásárlókat hétfőtől szombatig várja. Vidd magaddal a saját szatyraidat, üvegeidet és dobozaidat, vagy szerezd be a helyszínen a csomagolásmentes alapfelszerelést.
