Kína levegője hosszú évek óta nem volt olyan tiszta, mint most, a koronavírus alatt. A globális turizmus csökkenése amellett, hogy komoly gazdasági visszaesést produkál, a környezetvédelemnek kifejezetten jót tesz: sokkal kevesebb ember mer vagy tud kontinenseket átrepülni egy-egy hosszú hétvége miatt, körülbelül 13 000 járatot törölnek naponta a légitársaságok, a hajóutak népszerűsége a hajókaranténos rémtörténetek után egyértelműen visszaesett, és vannak olyan fogyasztási cikkek, amelyek most nem utaznak sok ezer kilométert azért, hogy a bolti kínálatot gazdagítsák. Állítólag el fog fogyni év végére a cukormentes kóla, önként mondanak le az emberek a Corona sörről, sokan félnek egzotikus élelmiszereket vásárolni. Utóbbiak egyértelműen nem jelentenek fenyegetést a vírus szempontjából, de a túlzott pániknak legalább annyi pozitív haszna van, hogy most a lokális, szezonális termékek kerülnek előtérbe.
Rengeteg cikk született világszerte arról, hogy legalább egy előnye van a koronavírusnak és a körülötte formálódó pániknak: a környezetvédelmi haszon. Talán a kényelmetlenségek, a megszorítások – és az emberéletek – árán megtanuljuk, hogy szerényebben, de egzotikus fogyasztási cikkek és felelőtlen turizmus, napi autózás nélkül is lehet élni. Most tudatosítjuk magunkban, hogy nem csak előnye van az egyre zsugorodó világfalunak, amelyet kiépítettük magunknak.
De mi van a mérleg másik oldalán?
A koronavírus-pánik azon túl, hogy felerősítette a faji előítéleteket, amelyek helyenként jelenleg verbális és fizikai agresszió formájában is mérhetők, elképesztő vásárlásdömpinget is generált. A túlvásárlás egyébként is globális problémája a sokszorosára duzzadt az elmúlt hetekben, vannak, akik nem csupán hetekre, hanem hónapokra előre vásárolnak az apokalipszisre várva. Ugyan többnyire ezek tartós élelmiszerek, amelyek lejárati ideje hosszabb, így jó eséllyel elfogyasztásra kerülnek, biztosak lehetünk benne, hogy nagy mértékű élelmiszer-pazarlással jár a jelenlegi vásárlási láz, és hogy sok olyan termék is a kosarakban landol, amelyre a racionalitás vezérelte időszakokban nem kerülne sor.
Az élelmiszerek mellett hatalmas a kereslet az eldobható maszkokra vagy a komolyabb orvosi maszkokra is, amelyek szintén hulladékként végzik. Természetesen van, amikor indokolt ezek használata, de sokszor a pánikoló embertömegek vásárolják fel ezeket fölöslegesen, és nem oda kerülnek, ahol valójában szükség van rá. A WHO honlapján található tájékoztatás szerint csak akkor szükséges maszkot viselni, ha betegek vagyunk, vagy olyan embert látogatunk meg, aki beteg lehet, egyébként pocsékolás, és egy-egy maszkot csak egy alkalommal lehet használni. Ugyanezen a felületen arra is figyelmeztetnek, hogy egyidejűleg több maszkot sem szükséges használnunk, és gyógyszeres terápiába is fölösleges kezdenünk orvosi előírás nélkül.
Arról nem is beszélve, hogy a fertőtlenítő hatású szerek iránti kereslet is rohamosan növekszik, amelyek a vizeinkbe jutva számos faj kipusztulásához vezethetnek. Egy világméretű járvány megfékezéséhez szükség van fertőtlenítésre, a gyakori kézmosás és bizonyos szerek használata elkerülhetetlen, azonban nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha apró, műanyagtubusos kemikáliákat hordunk haza tucatjával. Egy dolgon azonban nem most kell radikálisan spórolnunk: a meleg vízzel és a szappannal, amellyel alaposan kezet, orrot és arcot kell mosnunk többször is naponta, illetve most a textilzsebkendők helyett is érdemesebb eldobhatót választani.
Fotó: Unsplash
Források: WHO, ABC News, Grist
