Sikeres modellkarrier után léptél át az üzleti világba, létrehoztad a saját életmódprogramodat, sikeres vállalkozást építettél köré. Ha megkérdezik, mi a foglalkozásod, mit válaszolsz?
Üzletasszony.
Az üzletasszonyi titulus mennyire illik hozzád? Született üzletasszonynak tartod magad, vagy az évek során beletanultál ebbe a szakmába?
Az évek során beletanultam. Folyamatosan tanulok, és ez tudatos is a részemről. Körbeveszem magam olyan mentorokkal, tanácsadókkal, akik tudnak a fejlődésben segíteni.
Menjünk vissza egy kicsit a múltba, a gyerekkorodba. Miről álmodtál, mi szerettél volna lenni kislányként?
Tatabányán éltem, és az volt az álmom, hogy egy élelmiszerboltot vezessek. Már fiatalként is dolgoztam boltban, szinte minden pozíciót átláttam, az árufeltöltéstől kezdve az eladásig, ezt tanultam a középiskolában is.
Sok kislány álmodik modellkarrierről, sok szülő erőlteti, hogy a gyermeke bekerüljön a divat világába. Nálatok kinek az álma teljesült, amikor elindult a modelléleted?
Senkinek nincs a családban köze sem a színpadhoz, sem a rivaldafényhez. Kakukktojás vagyok. Még az unokahúgom is ellenáll, pedig minden adottsága megvan. A modellkedés nem volt az álmom, de felfedeztek az utcán, épp úgy, ahogy az a mesében van megírva. Mire feleszméltem, már ültem egy repülőn, és repültem Rómába, ahol együtt mutattam be Naomi Campbell-lel. Este pedig az egyik legnagyobb idolom, Jon Bon Jovi mellett ültem, aki annyira impulzívan magyarázott, hogy véletlenül kiégette a ruhámat, nem győzött utána elnézést kérni. Másnap csokit küldött nekem az ügynökségbe. Ennek most már több mint 20 éve. A modellkedés lett a szakmám, azt pedig, hogy eredetileg élelmiszerboltról álmodtam, elfelejtettem. Mostanság döbbentem rá, hogy végül megvalósult az álmom, több mint 100 prémiumterméken van rajta a nevem, amelyek élelmiszerek.
Mit szerettél igazán a modellkedésben?
Az utazást mindenképpen. Illetve a sokszínűségét. Azt is, hogy a megrendelők, az ügyfelek alkalmasnak tartottak arra, hogy közvetítsem mindazt, amit a termékükkel, szolgáltatásukkal szeretnének kifejezni.
Miért hagytad abba a modellpályát?
Azt hiszem, hogy igazán nem hagytam abba. Bármikor lehet egy projekt, amire, ha hívnak, és tetszik, akkor elmegyek. Voltak a pályám során igazi szerelemügyek, Náray Tamás bemutatói például mindig ilyenek, az utolsó klasszikus modellmunkám is egy Náray-bemutató volt. Ha ő most megcsörgetne bármivel, vállalnám. Szerintem fantasztikus az a trend, hogy negyvenes, ötvenes, akár hatvanas nőket is használnak reklámarcként. A pályatársaimnál is látom, hogy ha jó felkérést kapnak, mennek, nem számít, hogy mennyi idősek vagyunk. Milyen izgalmas tud lenni az érettebb korosztály is, és milyen felemelő látni hatvanéves modelleket a kifutón és a reklámokban!
Nem lett volna kedved a divat területén maradni? Mondjuk egy saját modellügynökséget nyitni, vagy divatbemutatókat szervezni?
Egy időben szerveztem itthon bemutatókat, de Magyarország egy nagyon kicsi piac. Külföldi munkákra már nem voltam nyitott, a lelkemnek szüksége volt rá, hogy amit kitalálok, azt itthon csináljam meg. De a klasszikus modellszakmában, vagy divatszakmában nem volt olyan lehetőség, amiben kiteljesedtem volna, amiben ez a bizonyos üzleti vénám is megmutatkozhatott volna. Egyébként a Toman brand határterület is kicsit a divattal. Továbbra is figyelem a sminktrendeket például, most indult el a Toman Beauty vonal egy hidratáló arckrémmel. Ki tudja? Lehet, hogy egyszer lesz egy makeup termékcsaládunk is.
A modellek nagyon ügyelnek az alakjukra, hiszen a munkájuk függ attól, hogy belepasszolnak-e a 90-60-90-es álomméretbe. Te a 20 éves modellkarriered alatt mindig megfeleltél ennek az elvárásnak?
Dehogy! Éppen ezért nekem a testem sanyargatása nagyon is része volt az életemnek. Tudom, milyen egy almát és egy joghurtot enni egész nap, és arra is emlékszem, hogy reggelenként állok a tükör előtt, és mondogatom magamnak, hogy nem vagyok kövér.
Az első szülésed után rajtad maradt 30 kiló felesleg. Hogyan sikerült megszabadulnod tőle? És hogyan lett ebből a sikeres fogyókúrából egy saját életmódprogram?
Amikor Amira még pici volt, fontos volt, hogy megszabaduljak a 30 kilogramm túlsúlytól. Úgy akartam lefogyni, hogy ne okozzak ezzel kárt a szervezetemnek, és egy kisbaba mellett is be tudjam tartani a fogyókúrát, mert nem éhezem, hanem energikus maradhatok. Alaposan beleástam magam a diétás módszerekbe, és kezdtem felfigyelni arra, hogy milyen fontos a fehérje a szervezetnek. Elkezdtem kísérletezni a fehérjediétával, finom és élvezhető menüket készítettem, amelyek segítettek megszabadulni a felhalmozódott szénhidráttól és zsíroktól, miközben az izomtömeg megmaradt. Miután lement mind a 30 kiló felesleg, szinte megkérdőjelezhetetlen volt az, hogy amit megtapasztaltam, azt szeretném továbbadni. Kidolgoztam a saját programom, majd az üzleti vállalkozásom. Sokat kockáztattam, és nagyon sokat dolgoztam. Közben folyamatosan volt szakmai segítségem – mind a táplálkozástudomány, mind az üzleti élet területén is.
A táplálkozási szakértők, a dietetikusok mit szóltak ahhoz, hogy egy exmodell kijön egy új fogyókúraprogrammal, ami azonnal nagyon sikeres lesz? Értek támadások? És ha igen, hogyan reagáltál rájuk?
Az igazság az, hogy ha támadás ért, az sosem szakmai oldalról érkezett. Hosszú idő volt, hogy megtaláljam a gyártót, és mind a mai napig, ha valami új dolgot fejlesztünk, a gyártó megtalálására nagyon kényes vagyok. Ha azt érzem, hogy mismásolás megy a kutatásaikkal, vizsgálataikkal, megyek tovább. Ezek nagyon komolyan bevizsgált termékek, magas, prémiumminőségű alapanyagok, a nevem van a terméken, én is fogyasztom őket. Én viszem a bőröm a vásárra. Emiatt ezzel kapcsolatban nagyon szigorú vagyok. De az tény, hogy ezek az élelmiszerek tartalmazhatnak olyat, amire valaki érzékeny, és nem jól reagál rá. Egy gluténérzékeny nem ehet kenyeret, egy laktózérzékeny nem ihat tejet. Akkor a kenyér és a tej most rossz élelmiszer? Ha valaki azt mondja, hogy a programomtól lett beteg, azt mindig megcáfoljuk, mert sajnos az ő szervezete nem reagál jól a termékekre. Ez nagyon összetett dolog, ezért fontos az orvosi hátterünk. Egyébként persze hogy érnek támadások, és nem is csak emiatt. Nem a párkapcsolataimnak és a csini pofimnak köszönhetem azt, ahol most tartok. Ezt nekem elég tudni. Az elmúlt évek nagyon megedzettek, jól bírom a kritikát, elfér rajtam. Annál jobb visszaigazolás pedig nincs, minthogy néhány év alatt egy közel egymilliárdos vállalkozás egyedüli tulajdonosa lettem.
Olvass tovább!
Ahogy nőtt a vállalkozásod, egyre ismertebb üzletasszony lettél. Az üzleti világ elsősorban a férfiak játszótere, hogyan fogadtak téged, a szép, fiatal, lelkes vállalkozónőt? Nehéz volt kiharcolni az elismerésüket?
Az üzlet férfiak lakta terület, ezt szoktam mondani. Azt is mindig elmesélem, hogy voltak olyan tárgyalások, ahol várták, hogy megérkezzen a főnököm, mert a partnerek abban a hiszemben voltak, hogy én csak az asszisztens vagyok. Ma már ez nincs így, és sok minden egyéb felismerés mellett arra is rájöttem, hogy az üzleti világban egy dolog számít igazán. A számok. Ha hozod a számokat, ha mész előre, ha egyre erősebb vagy, fejlődsz, terjeszkedsz, akkor megbecsülnek, elismernek. Nem számít, hogy nő vagy.
Mit szeretsz a legjobban a munkádban? Melyik terület hoz leginkább lázba?
A termékfejlesztés, az, hogy arcot adunk egy ötletnek. Nem csak a csomagolásra gondolok, minden részletre, a belbecsre ugyanúgy. Amikor a prototípust a kezemben tartom, az valami fantasztikus érzés. Volt valami, ami csak a fejemben létezett, és akkor egyszer csak ott van a valóságban. Ez a legizgalmasabb az egészben.
Mi az, ami a legtöbb kihívást jelenti a munkádban?
Hogy csak 24 óra egy nap, és szervezést, komoly logisztikát igényel, hogy mindenre kellő idő jusson.
Két kislány anyukája vagy. A kisebbik gyereked még csak kétéves. Hogyan tudod összeegyeztetni a munkádat, az anyasággal? Volt-e valaha lelkiismeret-furdalásod amiatt, hogy a munka elvett a gyerekek idejéből, vagy a gyerekek igényeltek több időt a munkád rovására?
Folyamatosan van, és nem csak a gyerekek miatt, a munka miatt is. Sokszor érzem, hogy elveszem valamelyiktől az időt. Ahogy a gyerekek egyre nagyobbak, persze egyre könnyebb. El kell dönteni, hogy menni fog, és meg kell szervezni. Ez nem is kérdés.
Az RTL Klub beválasztott a Cápák között című üzleti showműsor befektetői közé. Modellként megszokhattad a szereplést, de ez a szerep most teljesen más, itt saját magadat kell adnod. Túl vagytok már néhány forgatási napon, elégedett vagy a szerepléseddel?
Ennek a kérdésnek több rétege van. Először is már nagyon régóta csak magamat adom. A saját vállalkozásomat kell képviselnem. A másik fele pedig, hogy mennyire vagyok elégedett. Rám sajnos igaz az, hogy sosem vagyok az, és ez a saját elvárásaimról szól magammal szemben. Mindig azt érzem, hogy ez vagy az lehetne jobb. De önmagában a lehetőség és a műsor fantasztikus. Nagyon élvezem.
Miért vállaltad el az RTL Klub felkérést?
Mert érdekelt a kihívás. Megtisztelő Cápának lenni benne. Figyelemmel követtem tavaly is a műsort, és izgalmasnak tartottam néhány vállalkozást már akkor is. Nekem a befektetői szerepkör teljesen új világ, és ez éltet, hogy mindig elindul valami új fejezet az életemben.
Hogyan fogadtak a Cápák? Te vagy az egyedüli nő a csapatban, nehéz volt kiharcolni a férfi befektetőtársak elismerését?
Azt hiszem, hogy jól beilleszkedtem. Balogh Petyát tiszta szívből megkedveltem, és ő segít is engem tanácsokkal, el tudok képzelni vele közös befektetést is. Azt képviselem, amit egy üzletasszony mint pluszesszencia, behozhat az ő négyesükbe. Számomra az egyensúly mindig a legfontosabb. Azt érzem, hogy bennem már egyensúlyban vannak azok a kvalitások, amiket a férfiaktól lestem el az elmúlt években, mindezt pedig ki tudom egészíteni egy pici női rafinériával, lágysággal, kedvességgel, humorral. Mi, nők megengedhetjük magunknak, hogy ne csak a számokat nézzük egy befektetésnél. A női megérzések sosem csalnak.
Tanultál valami újat, valami izgalmasat a műsor során az üzleti életről?
Mindenképpen. Rögtön az első adásban lett befektetésem, és most tanulom, milyen az, betársulni valakik mellé. A saját vállalkozásomban 100%-ban vagyok tulajdonos. Most kapcsolódhatok csapatokhoz, mentorálhatom, segíthetem őket, ez egy teljesen más szerepkör. A feladatom nem merül ki annyiban, hogy a pénzügyi hátteret biztosítsam a fejlődésükhöz. Ebben az új szerepkörben kell megtalálnom megint magam, és ez nekem is egy kihívás.
Szerinted hová tudod még fejleszteni a vállalkozásod? Mi az álmod, hol tartasz majd vele 10 év múlva?
Nagyon szeretek álmodozni. Azt szeretném, ha 10 év múlva a régióban 3-4 országban jelen lehetne a Toman, ami addigra már sokkal többről szól, mint a fogyás. Legalább öt olyan Toman divíziót szeretnénk addigra, ami a gyerekeink számára is lehetővé tesz egy teljesebb, egészségesebb, jó életet. Én bevallom, már jó ideje, amikor tervezek, álmodozom, akkor arra gondolok, hogy a gyerekeim miatt fontos az, hogy amit most létrehozok, az miattuk is tegye jobbá a világ jövőjét.
