Rengeteg minden történt veled a tanulmányaid befejezése óta, a külföldi tapasztalataid is rendkívül szerteágazóak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem után hogyan kerültél Ausztriába, majd Németországba, és mi mindent adtak neked szakmailag, emberileg ezek a képzések?
Annak ellenére, hogy a zeneakadémiai tanulmányaim utolsó éveiben már olyan együttesekkel dolgozhattam együtt, mint az Amadinda Ütőegyüttes, és rendszeresen koncerteztem olyan hazai fesztiválokon, mint a Budapesti Tavaszi vagy Őszi Fesztivál, számomra fontos volt a tudásomat még tovább fejleszteni. Szerettem volna nemzetközileg is elismert, sokszínű karriert építeni, ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy megtanuljam, hogyan tudom megállni a helyem a korosztályom legkiválóbb fuvolistái között külföldön is. Barbara Gisler-Haase bécsi és Adorján András müncheni osztályába a világ minden tájáról érkeztek nagyszerű fiatal muzsikusok, így ezekben az években rengeteg újdonsággal és zenei ötlettel gazdagodott a játékom. Emellett megtanultam németül is, így ma már az angol, francia és japán mellett ezen a nyelven is jól beszélek.
Mindig is érdekelt, hogy egy zeneművész milyen benyomások, korábbi tapasztalatok mentén köteleződik el egy hangszer mellett. Hogyan jött az életedbe a fuvola? Avass be minket abba is, kérlek, hogy mi a különbség a barokk és a modern változat között?
Kicsi koromtól kezdve nagyon szerettem a klasszikus zenét, és rengeteget énekeltem. Amikor először hallottam élőben fuvolát – amin a házunkban lakó szomszéd lány játszott –, teljesen lenyűgözött. A mai napig úgy gondolom, hogy a hangszerek közül a fuvolát az egyik legnehezebb igazán szépen és nemesen megszólaltatni. Száz meg százféle hangideál létezik, és meghatározó, hogy egy-egy játékos milyen kidolgozottsággal és érzékenységgel tudja ebből a palettából kiválasztva megszólaltatni a hangszerét. A mai modern fuvolák fémből, a profi hangszerek nemesfémből készülnek. A barokk hangszerek azonban fából vannak, ezeken a hangszereken csak egy billentyű található, a hangjuk pedig még puhább, beszédszerűbb a fémhez képest. Én mind a modern, mind a barokk fuvolán élvezek játszani; a kettő teljesen más világba kalauzolja a játékost és a hallgatót egyaránt.
Nívós nemzetközi versenyek és számos fontos díj méltatja a tehetséged. Mesélj nekünk ezekről az elismerésekről!
Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a karrierem során sok elismerésben részesültem. Ezek a megerősítések, mint a Pro Europa Alapítvány Európai Ifjúsági Művészeti díja, a Fischer Annie-ösztöndíj, a New York-i Salon de Virtuosi Alapítvány karrier díja, vagy az Alexander & Buono Nemzetközi Fuvolaverseny első díja, mind sokat jelentettek nekem, hiszen azt jelezték felém, hogy jó úton haladok. Ugyanakkor, ami a leginkább foglalkoztat és a legfontosabb számomra, az az egyéni, hosszú távú, kreatív építkezés: hogy a koncertjeimen, felvételeimen, tanításomon, átirataimon és írásaimon keresztül izgalmas, új felfedezéseket tegyek, fontos kérdésekre hívjam fel a figyelmet, és gazdagítsam a hangszerem lehetőségeit.
Pár évvel korábbi TEDxDANUBIA-előadásodban elmesélted, hogy csaknem tíz éve, egy szájsebészeti műtét miatt gyakorlatilag újra meg kellett tanulnod fuvolázni… Mondhatjuk, hogy ez volt eddigi pályád legnagyobb kihívása?
Nagyon sokféle kihívással kellett már szembenéznem a karrierem során. Az évek múlásával egyre jobban látom, hogy – az élet összes területén – a hosszú távú sikeresség titka az a képesség, hogy egy-egy megpróbáltatás után az ember újra és újra talpra tudjon állni, és kemény munkával, önreflexióval, új dolgok elsajátításával tovább tudja lendíteni magát. Az időszak, amiről a TEDxDANUBIA-előadásomban meséltem, meghatározó volt; ugyan nagyon erős megpróbáltatás elé állított, de egyben meg is erősített.
Párod, Madaras Gergely is elismert zeneművész. Szerinted mennyire lehet/kell különválasztani a magánéletet a karrierépítéstől? Tudjátok egymást támogatni szakmailag?
Nagy ajándék és kihívás egy olyan kiváló művész társának lenni, mint Madaras Gergely. Mivel 19 éve vagyunk egy pár Gergővel, együtt váltunk felnőtté, és egymás mellett építettük a karrierünket is. Nekem természetes, hogy társak vagyunk a magánéletben, és fontos szerepet játszunk egymás szakmai döntéseiben, fejlődésében is. Ugyanakkor nőként számomra az is kiemelten fontos, hogy mindkettőnknek önálló, megalapozott karrierje van. Tudunk nagyszerű csapatként együtt is színpadra lépni és a magánéletben együttműködni, de az egyéni jelenlétünk ugyanennyire hangsúlyos.
Olvastad már?
Siker határokon túl: Cserkuthy Hanna divattervező
Folytatódik a külföldön is sikereket elért magyarokat bemutató interjúsorozatunk, melyben ezúttal Cserkuthy Hanna divattervezőt kérdeztük, aki márkájával épp az amerikai piac meghódításán dolgozik. Mesélt a New York Fashion Weeken való szerepléséről és jövőbeli céljairól is.Úgy tudom, oktatói tevékenységet is végzel, sőt a világ számos pontján tartottál már mesterképzéseket. Tapasztalataid alapján hogyan viszonyulnak korunk fiataljai a komolyzenéhez itthon, vagy például Ázsiában vagy Nyugat-Európában?
Én leginkább olyan fiatalokkal találkozom és dolgozom a tanítási praxisomban és a mesterkurzusaim alkalmával, akik szenvedélyesen szeretik a klasszikus zenét, és profi zenészek szeretnének lenni. Az ő hozzáállásuk, érdeklődésük, elhivatottságuk nagyon hasonló, attól függetlenül, hogy honnan származnak. A mindennapi tapasztalataim alapján azok a fiatalok, akiknek nincs élő, személyes kapcsolata a komolyzenével, sokszor tartanak ettől a műfajtól. Talán túl intellektuálisnak gondolják, vagy merevebbnek tartják más zenei műfajokhoz képest. Ugyanakkor minden alkalommal, amikor fiataloknak zenélek, ez a „fal” pillanatok alatt leomlik, és egy izgalmas, élő kontaktus alakul ki a hallgatóság és köztem. Nagyon fontos ezért, hogy sokat játsszunk fiataloknak, meséljünk nekik a hangszerünkről, az egyes művekről, így invitálva őket a klasszikus zene nagyon is életteli, érzelmekben gazdag világába.
Mit tanácsolnál azoknak, akik fiatal zenészként szeretnének Angliában, vagy más nyugat-európai országban érvényesülni?
Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy megtalálják a valódi mesterüket, akinek a segítségével a tudásukat a legmagasabb szintre emelhetik. Ezen túl elengedhetetlen, hogy jól beszéljenek idegen nyelveket, nyitottak legyenek más kultúrákra, képesek legyenek alkalmazkodni a számukra új, szokatlan környezethez és elvárásokhoz, illetve nyitottan és kreatívan tudjanak hozzáállni egy-egy nehéz helyzethez. Végül, a zenei életben való érvényesüléshez nélkülözhetetlen egy egyéni hang, a saját, új ötletek kibontakoztatása/kidolgozása, és annak a képessége, hogy mindezeket ne csak a hangszerén, hanem szóban és írásban is képviselni tudja egy fiatal művész.
Londont sokan ismerjük, de kíváncsi lennék, hogy te milyennek látod, és miért kedveled ezt a sokszínű várost. Mit adott neked London?
Londonnak egy egészen különleges, csodálatos részén lakom, ami egyszerre nagyon nyugodt és természetközeli, mégis rendkívül vibráló és sokszínű. Mivel negyedóra metrózással a belvárosban vagyunk, minden percben tapintható számomra az a fajta sodrás, ami Londont jellemzi. Az elmúlt évek során számtalan fantasztikus művészt és embert ismerhettem meg itt, így engem London megerősített az álmaimban, a kitartásomban és az önkifejezésemben, és megmutatta, hogy érdemes az igazi magasságok irányába tekinteni.
Milyen célokat tűztél ki magad elé ebben a bizonytalan évben, miken fogsz dolgozni 2020 hátralévő részében?
2020 szakmailag mindenképpen jelentős év számomra. Most már csak hetek választanak el attól, hogy átvehessem a doktori diplomámat a Londoni Királyi Zeneakadémián, az intézmény történetében első fuvolásként. Emellett idén felvettem egy újabb lemezt is: Kokas Katalin hegedűművésszel, Kokas Dóra csellóművésszel és Bársony Péter brácsaművésszel Haydn és Mozart kvartettjeit rögzítettük, ami a Hungaroton gondozásában 2021 elején fog megjelenni. Alig várom, hogy megoszthassam ezt a felvételt a nagyközönséggel! Úgy érzem, a lemez tükrözi mindazt a különleges energiát, harmóniát és friss, inspiráló hangulatot, ami kialakult közöttünk a stúdióban, és remélem, hogy a lemez hallgatásakor ezt mások is átélhetik. Ezentúl további felvételekkel és – ha a körülmények is lehetővé teszik – rengeteg izgalmas koncerttel tarkított lesz ez az év. Igyekszem flexibilisen, pozitívan és lendületesen alkalmazkodni a kihívásokhoz, és nem veszíteni a fókuszomat a fontos, előremutató dolgokról.
Szerző: Zahorján Ivett
Fotó: Emmer László
Styling: Celeni
