Sokan nem tudják, de nemcsak a dohányzás, de az eldobott cigarettacsikk is károsítja a környezetet. Természetesen a legkörnyezettudatosabb az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra, de ha nem hagyunk fel káros szenvedélyünkkel, akkor is hatalmas különbség van ökológiai lábnyom tekintetében az eldobott és a szakszerűen összegyűjtött cigarettacsikkek között. Mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a cigicsikkek okozta környezetszennyezésre, légszennyezésre és újrahasznosításra – akárcsak azzal is rengeteget segíthetünk, hogy megfelelő kukába dobjuk a csikket!
És sokan azt sem tudják, hogy elsősorba nem a nikotin, hanem az égés során a füstben keletkező káros és potenciálisan káros anyagok a felelősek elsősorban a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Ezek a káros anyagok nem csak a dohányzóra, de a környezetükben lévőkre is ártalmasak. Ma már lehetőség van az ártalomcsökkentésre a dohányzás világában is: például vannak a füstmentes technológiák, melyek égés és füst nélkül működnek, így használatukkal lényegesen kevesebb káros anyag keletkezik, és kevésbé károsítja a környezetet is. Ma már a dohányzáshoz kötődő ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük. Érdemes tájékozódni ezekről a lehetőségekről azoknak, akik valamilyen okból nem szoknak le!
1. Mikor született meg a cigicsikkszedő akciók ötlete? Mit terveztetek idénre és mit sikerült megcsinálni belőle a vírus miatt?
A környezetmegóvással foglalkozó Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítványunk rendszeresen szervez szemétszedési akciókat, ahol szinte minden egyes alkalommal a leggyakrabban előforduló szemét, a cigicsikk. A 2018-as nagy sikerű Dunamentő kaland eseményünkön – ahol a budapesti Duna-partot takarítottuk közel 400 önkéntessel – marokszámra szedtük az eldobott cigicsikkeket. Ezek után 2019 februárjában rendeztük meg első alkalommal a Cigicsikkmentes kihívásunkat, ami az eldobott cigicsikkek környezetszennyező hatására hívta fel a figyelmet. Majd idén a koronavírus miatt októberben rendeztük meg a Cigicsikkmentes Magyarország programunk részeként a Cigicsikkmentes Október kihívásunkat, aminek szakmai és támogató partnere a Philip Morris Magyarország Kft. volt. A vírus ellenére is sikeres lett a program: több tucat edukációs anyagunkkal hívtuk fel a figyelmet a problémára és Covid-kompatibilis cigicsikkszedő eseményeket rendeztünk.
2. Mi az alaptapasztalat, tudják az emberek, milyen problémákkal jár a csikkek eldobása?
Sajnos nincsenek tisztában a cigicsikk eldobásának környezetre káros hatásaival. Sőt, az emberek többsége annak büntetési tételéről sem tájékozott. A jelenlegi jogszabályok szerint helyszíni bírság róható fel annak, akit elkapnak és 5000 és 50 000 forint közötti összeget kell fizetni a cselekedetért.
3. Mekkora mennyiségű eldobott csikkről beszélünk magyar és globális szinten?
Egyes becslések szerint a világon évente 4,5 billió cigicsikket dobnak el.
Magyarország esetében nincsenek becslések, de hazánkhoz hasonló nagyságú országban, Hollandiában 6 000 000 000 cigicsikket dobnak el.
4. Mi a legfőbb probléma az eldobott cigarettacsikkekkel?
Hosszan lehetne sorolni miért problémás és mennyire káros az eldobott dohánytermék. Többek között egy eldobott cigicsikkel 1 liter vizet lehet toxikussá tenni, mivel 1 darab hagyományos cigicsikkben akár 4000-féle toxikus kémiai anyag is lehet. További káros hatásokról egy videót is készítettem, itt 10 sokkoló tényt fejtettem ki az eldobott cigicsikkekről.
5. Mi a helyes gyűjtési eljárás? Hogyan cselekedünk megfelelően?
A dohányos lakosság a településén kihelyezett kukákba vagy maguknál hordozható zsebhamutartóba gyűjtheti az elszívott cigarettavégeket. Budapesten több mint 11 000 közterületi kuka található, az utóbbi időszakban elkezdték visszahelyezni a közlekedési megállók környékén álló kukákra a cigicsikkgyűjtőket.
6. Mi történik a csikkekkel, miután összegyűjtötték őket? Hogyan dolgozzák fel vagy semmisítik meg?
Jelenleg a cigicsikkeknek Magyarországon külön begyűjtési és újrahasznosítási rendszere nincs. Emiatt a kommunális kukába kerül, ahonnan jobb esetben a hulladékégetőbe vagy rosszabbik esetben szeméttelepre, lerakásra. Előbbinél energia készül belőle, utóbbinál már több évtized után lebomolhat.
7. Csökkenthetőek-e valahogyan a dohányzás környezeti ártalmai?
A környezetvédelem fogalmát úgy is lehet értelmezni, hogy életvédelem vagy embervédelem. Mindenkinek joga van egy tiszta, egészséges és környezettudatos életkörülményhez. Mi nem ellenséget látunk a dohányzó lakosságban, hanem olyan személyeket, akiket edukációs kampányokkal meggyőzhetünk arról, hogy megfelelő helyre helyezzék a cigicsikküket.
Fotó: Getty Images