A #Metoo arca
Xianzi egy 3000 szavas esszében írta meg, hogy Zhu Jun, a kínai állami csatorna, a CCTV népszerű műsorvezetője 2014-ben szexuálisan zaklatta őt, amikor 21 éves gyakornokként felkereste a férfit az öltözőjében, hogy interjút készítsen vele. Zhu Jun fogdosni kezdte (50 percen keresztül!), annak ellenére, hogy Xinazi megpróbálta őt elutasítani, majd a férfi erőszakosan megcsókolta. A személyzet ki-be járt a szobában, a fiatal lány azonban teljesen lefagyott a félelemtől és a szégyentől, ezért nem tudta figyelmeztetni őket. Xianzi csak akkor tudott kiszabadulni Zhu Jun kezei közül, amikor a műsorvezető beszélgetni kezdett a stáb egyik tagjával.
„Féltem, hogy Zhu Jun megsértése hatással lesz a tanulmányaimra, ezért nem mertem visszavágni” – írta Xianzi. A találkozásuk utáni napon ugyanis a lány jelentette az esetet a rendőrségnek, ahol azt mondták neki, hogy ne csináljon belőle ennél nagyobb ügyet, mert Zhu a „pozitív energia” nemzeti jelképe. Így hát csendben maradt egészen addig, amíg a #MeToo-mozgalom végig nem söpört a világon.
Zaklatási botrány
Az aktivista élete fenekestül felfordult a zaklatási botrány kirobbanása óta, ugyanis azután, hogy a bíróság ítéletet hozott az ügyében Kína egyik legnagyobb celebritása ellen, Xianzi a kínai #MeToo-mozgalom arca lett. Zhu az összes vádat tagadta. Azt állította, hogy lejáratókampány áldozata lett és „iszonyatos megaláztatást” szenvedett el, ráadásul még be is perelte Xianzit rágalmazás és a személyiségi jogainak megsértése miatt: a műsorvezető 650 000 RMB (41 229 000 forint) kártérítést és nyilvános bocsánatkérést követel. Xianzi fellebbezett, nemrég azonban az ügye zsákutcába jutott: a bíróság azzal utasította el őt augusztus 10-én, hogy nincs elegendő bizonyítéka Zhu Jun ellen. Az ítélet után még a Weibóról, a „kínai Twitterről” is letiltották, ahol több mint 300 000 követője volt.
Xianzi az utóbbi időben egyre inkább célponttá vált: egyes nacionalista bloggerek hazugsággal és azzal vádolják, hogy „külföldi erőkkel szövetkezett”, hogy vitákat szítson Kínában. A bíróság két arra irányuló kérelmét is elutasította, hogy az esetet szexuális zaklatási pernek minősítsék, és a tárgyalás során kevés lehetőséget adtak neki a felszólalásra, valamint nem engedték felmutatni a bizonyítékokat, a videófelvételeket és Zhúval való találkozásáról készült fotót. A 2014-ben leadott ruháján, amelyet a zaklatás napján viselt, az első vizsgálat állítólag nem talált DNS-nyomokat, a bíróságon pedig azt mondták neki, hogy a ruha „nincs sehol”.
Kína eltörölné a feministákat
Zhou Xiaoxuan egy középosztálybeli családba született Vuhanban. 18 évesen költözött Pekingbe, hogy filmrendezőnek tanuljon, az elmúlt években pedig szabadúszóként dolgozott és arra összpontosított, hogy megvívja csatáját és a szexuális zaklatás áldozataiért kampányoljon – most azonban aggódik, hogy egy ilyen ítélet után folytathatja-e még valaha a karrierjét. Kínában ugyanis csak kevés hasonló eset kerül bíróság elé, mert a bizonyítékok mércéje nagyon szigorú, videófelvételeket vagy fényképeket követel meg az incidensről. A bátor áldozatok néha mégis a nyilvánossághoz fordulnak, mert úgy érzik, nincs más választásuk. Ezzel azonban azt kockáztatják, hogy a zaklatóik beperelik őket rágalmazás miatt, és több példa mutatja azt, hogy az áldozatok gyakran veszítenek is.
Tavaly hatályba lépett Kínában egy új törvény, amely egyértelműen kimondja, hogy a szexuális zaklatás áldozata beperelheti az elkövetőt, és hogy az intézményeknek mindent meg kell tenniük, hogy megakadályozzák a hasonló eseteket, ha pedig mégis megtörtént, akkor vizsgálják ki őket. Xianzi ügye sokakat inspirált arra, hogy megosszák saját történeteiket a közösségi médiában, de még az új törvény ellenére is ritkán fordul elő, hogy egy zaklatási ügy bíróság elé kerül egy olyan jogrendszerben, amely súlyos terhet ró az áldozatokra.
Nem adja fel…
Az aktivista a cenzúra ellenére sem adta fel a harcot: eleinte írásait átadta a támogatóinak, akik a nevében posztolták őket. Hamarosan azonban az ő fiókjaikat és több más feministát is elhallgattattak a Wechat csevegő applikáción. A tagok továbbra is posztolhattak, de nem láthatták mások üzeneteit. A cenzúra még a ricebunny kifejezést, a #MeToo-kampány kínai szinonimáját is letiltotta a közösségi médiában. Xianzi ennek ellenére nem adja fel, most éppen perújításra és fellebbezésre készül. Legutóbbi tárgyalása előtt egy videóban azt mondta, hogy nem bánta meg, hogy folytatta a harcot: „Nagyon remélem, hogy az embereknek nem kell szenvedniük a jövőben. Remélem, hogy a következő áldozatnak könnyebb dolga lesz.”
Forrás: BBC, CNN, Guardian, NBC News, Fotó: Getty Images
