Mit is csinál a jód?
A pajzsmirigy egy kicsi, pillangó alakú mirigy a nyakban, mely jódot használ bizonyos hormonok előállításához. Ezek a hormonok számos dologban segítik a szervezetet. Például energiát termelnek és melegen tartják a testet. Ezen kívül fontosak a kisbabák csontozatának és agyának fejlődésében is – mind születés előtt, mind utána. A szervezet önmagában nem termel jódot, ezért táplálék és táplálékkiegészítők révén kell bejuttatnunk.
Mennyi jódra van szükségünk?
A felnőtteknek körülbelül 150 mikrogrammra, a csecsemőknek pedig nagyjából napi 110 mikrogramm jódra van szükségük 6 hónapos korukig. Azután, 7 és 12 hónapos koruk között 130 mikrogramm bejuttatása az elegendő mennyiség. Az ajánlott mennyiség a gyermek 8 éves koráig csökken, 9-13 éves kor között megközelítőleg 120 mikrogramm jódot tanácsos kapniuk. Ezenkívül, ha terhes valaki vagy szoptat, akkor több jódot kell a szervezetébe juttatnia.
Mi a helyzet akkor, ha valaki terhes?
Ebben az időszakban különösen figyelni kell a jódbevitelre. A túl kevés jód negatívan befolyásolja a baba növekedését. Ezért a terhes nőknek 50%-kal több jódra van szükségük, mit más felnőtteknek. Ha csökkenti a tejtermékek fogyasztását a terhesség alatt, azzal a jódbevitel is drasztikusan is le fog csökkenni.
Ekkor tanácsos a kezelőorvossal beszélni, hogy miként lehet az alacsony jódszintet növelni. Valószínűleg javasolni fogja, hogy szedjen a páciens 150 mikrogramm jódot táplálékkiegészítő formájában.
Mi a helyzet akkor, ha valaki szoptat?
Továbbra is tanácsos jódot tartalmazó étrendkiegészítőt szedni. A csecsemők ugyanúgy megkapják a számukra szükséges mennyiséget az anyatejből és a tápszerekből, majd a szilárd ételekből is. Amikor szoptat valaki, akkor érdemes körülbelül 290 mikrogramm jódot beszednie, így a kisbabához is eljut a számára kellő mennyiség.
Megnézhetjük-e magunknak a jódszintünket?
Sajnos nem igazán. A laboratóriumi vizelettesztek mutatják meg, hogy mennyi jód van az ember szervezetében. De ez nem mutat általános képet, csak pillanatnyi állapotról tudósít. Azonban ezek a tesztek mégis segítenek a tudósoknak abban, hogy az emberek mely csoportjának alacsony a jódszintje. Amerikában általában jó szokott lenni az eredmény, ezzel szemben Ázsia, Afrikai és Európa egyes részein a szint nagyon alacsony.
Egy korai tünet, amely alacsony jódszintre utal
Az egyik első jel, ami látványos, az a nyak megduzzadása. Néha golyvának nevezik, de valójában a pajzsmirigy gyulladt be. Néha a duzzanaton csomók keletkeznek, amelyek megnehezítik a légzést és a nyelést –, és rosszabbá válnak, ha hanyatt fekszünk.
De számos más dolog okozhat golyvát, szóval nem feltétlenül a jódhiány eredménye a duzzanat. Ilyen esetben tanácsos beszélni a kezelőorvossal, hogy kiderüljön az ok.
Pajzsmirigy-alulműködés
Az alacsony jódszint egyik leggyakoribb következménye, hogy a pajzsmirigy nem tud elegendő hormont termelni. Ezt az állapotot hypothyreosisnak nevezik. Ezáltal a mirigy begyulladhat és golyvát okozhat.
Ezenkívül roncsolja a hajat, kiszárítja a bőrt, fáradtságot, fázékonyságot, székrekedést, depressziót okozhat, és elősegíti a hízást. Azonban a tünetek megjelenése évekbe is telhet. Bármelyik tünet fennáll, érdemes felkeresni az orvosunkat.
Jódtartalmú ételek
A hínár nagyszerű forrás lehet, bár a bennük lévő jódmennyiség a típustól függ. De jód található a tojásban, a tejtermékekben (például a tejben, a joghurtban vagy a sajtban), valamint a tenger gyümölcseiben is (például a garnélarákban, a tonhalban vagy a tőkehalban).
A „jódozott” címkével ellátott élelmiszerekhez (például a só) plusz jódot adtak hozzá. A jódozott sóból is sokat kell használni ahhoz, hogy elegendő jód jusson a szervezetünkbe. Azonban a feldolgozott élelmiszerekhez (például a chipsekhez vagy a konzervlevesekhez adott só gyakran egyáltalán nem tartalmaz jódot.
Mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel?
Sok multivitamin és tengerimoszat-tabletta tartalmaz jódot. A felnőtteknek nem szabad napi 1100 mikrogrammnál többet bevenniük, csak akkor, ha az orvosuk javasolta a többletjódot.
A tudósok még nem tudják, hogy hasznos-e és biztonságos-e csecsemőknek ilyen táplálékkiegészítőket adni, hogyha a koraszületés vagy más okból kifolyólag alacsony a jódszintük.
Mi történik, ha túl sok jódot juttatunk a szervezetünkbe?
A magas jódszint is ugyanúgy gyulladást okozhat a pajzsmirigyben, és ugyanazoknak a tüneteknek lehet a kiváltója, mint az alacsony jódszint – beleértve a golyvát is. Egy nagyobb adag, például több gramm jód bevétele miatt akár kómába is eshetünk. Ezenkívül megégetheti a gyomrot, a torkot és a szájat és gyenge pulzust, hányingert, hányást és hasmenést eredményezhet.
Még a „normális” szint is problémákat okozhat, ha a szervezetünk sokkal kevesebb jódhoz van hozzászokva vagy eredendően is pajzsmirigy-problémákkal küzdünk.
Befolyásolja-e a jód a többi gyógyszerünket?
Igen. Vérnyomáscsökkentők és vízhajtók mellé szedett jód nem biztonságos szintre emelheti a vér káliumszintjét. Emellett a pajzsmirigy-túlműködésre szolgáló gyógyszerekkel együtt túlságosan csökkentheti a pajzsmirigyhormonok szintjét. Fontos, hogy mielőtt bármi újfajta gyógyszert vagy táplálékkiegészítőt kezdenénk el szedni, beszéljünk az orvosunkkal.
Szerző: Bognár Anna gyakornok, Forrás: WebMD, Fotó: Getty Images