Nem ez az első alkalom, hogy Hidvégi Nóra családi vagy generációs traumákat boncolgat a rendezéseiben: 2020-ban a szeretet nélküli anya-gyerek kapcsolatok témáját dolgozta fel Bejárt utak című kisfilmjével, majd idén februárban Judy Batalion zsidó partizánnőkről szóló könyvét, a Partizánnőket vitte színpadra. A darab készítése során a rendező és fiatal lányokból álló csapata hónapokig gondolkoztak arról, hogy mit jelentett és mit jelent ma partizánnőnek lenni, valamint, hogy mennyire befolyásol bennünket döntéseinkben a családi hátterünk. A Partizánnők bemutatója után Nóra fontosnak érezte, hogy az összeszokott szereplőgárda együtt maradjon, és közösen dolgozzanak a következő előadáson is.
„Törley-Havas Sára dramaturggal elkezdtünk gondolkodni, hogyan lehetne a generációs traumák témáját továbbvinni. A Partizánnők egy holokauszt témájú zsidó történet, amiben a szereplő lányok beszélnek magukról az előadásban, és ezt a vonalat szerettük volna tovább fejleszteni. Ekkor kitaláltuk, hogy interjúzni fogunk holokauszttúlélő leszármazottakkal, és azokból rakjuk majd össze az előadást. Aztán belépett a képbe Preisz Éva Eszter pszichiáter, traumakutató, és pszichológus kollégája. Innentől sokkal nagyobb szerepet kapott a történetben a trauma megjelenítése” – meséli Hidvégi Nóra, majd hozzáteszi, hogy a munkatársaival végül úgy döntöttek, hogy nem kizárólag zsidó traumákra fognak a készülő darabban koncentrálni, inkább megpróbálják a lehető legtágabban értelmezni a témát.
A szakemberek színre lépésével az is egyértelművé vált, hogy nem egy szokványos színházi darabot szeretnének létrehozni – helyette egy izgalmas kísérletbe fogtak a beavató színház műfajával. „A beavató színház a mi esetünkben annyit jelent, hogy Eszter pszichiáterként segíti a nézőknek az előadás közben értelmezni a látottakat. Egy kitágított képbe, egy nagyobb egészbe helyezi a történteket. Tehát az előadás helyenként meg-megáll, szünetel a történet, kicsit kiszakadunk abból, és Eszter a szereplőket kérdezve, illetve a nézőkhöz beszélve tágabb kontextusba helyezi a látottakat” – magyarázza Törley-Havas Sára dramaturg. Egy klasszikus előadásban adottak a karakterek, az, hogy kivel mi történik, valamint a szereplők közti dinamika. A szereplőknek az a legfőbb feladata a próbák során, hogy összeolvassák, összefésüljék a szövegkönyvet és ráhangolódjanak a történetre. Nóráék beavató színházi darabjában azonban a próbák során ők maguk hozták létre a karaktereket, a köztük lévő kapcsolatrendszert, és a történeteiket. Az előadás minden mozzanatát Hidvégi Nóra és csapata alkotta meg.
„Olyan az egész, mint egy virág, ami szépen lassan kinyílik”
– fogalmazott a rendező.
A beavató színház műfajával az egész csapat új és ismeretlen vizekre evezett, ráadásul Preisz Éva Eszter pszichiáter számára ez lesz az első alkalom, hogy a színpadon próbálhatja ki magát. „Az egész feladat nagyon új. Őszinte leszek, még most sincs teljesen tiszta elképzelésem arról, hogy mindez hogyan is fog kinézni, de a leglehetetlenebb helyzetek vagy feladatok kapcsán is mindig megszületik a megoldás, szóval nem aggódom” – mondja mosolyogva.
A Némaság központi témáját tehát a generációs traumák adják – a történet szerint mindegyik szereplő megküzd a saját örökségével. Ezeket a traumákat a darab írása során a lányok választották ki maguknak, majd a karakterükbe mindannyian beleszőtték saját gondolataikat, érzéseiket is a témáról. Ilyen trauma volt például a közöny, a tabu, vagy az agresszió. „A lányoknak van egy közös története, és mindegyik lánynak van saját egyéni története is. Lesz tehát egy közös esemény, amin keresztül kirajzolódik, hogy ki, hogy viszonyul a másikhoz, és hogy kinek hogyan határozza meg a saját traumája a viselkedését. És ebbe lép majd be Eszter, mint értelmező. De hozok is egy példát: X mondjuk azért agresszív Y-nal, mert az ő nagymamája az ilyen konfliktusokat mindig agresszíven kezelte, ezért az anyukája is agresszíven kezelte, ezért ő is agresszíven kezeli. Azt próbáljuk megmutatni, hogy ezek az örökölt minták elkerülhetetlenek, viszont a célunk lehet az, hogy ezen változtassunk. Tehát, hogy abban a pillanatban, amikor az ember ráeszmél, vagy felfogja, hogy egy örökölt minta aktiválódott benne, tud másképp dönteni. Dönthet úgy, hogy nem az örökölt utat választja, hanem egy másikat” – magyarázza Hidvégi Nóra.
Bár a szereplők nem a saját személyiségüket, nem a saját traumáikat viszik színpadra, a karakterek felépítése így is nagy hatással volt rájuk, mint mondják, a szerepek kialakítása és a próbák felértek egy önismereti tréninggel. Hiszen hiába nem önmagukat játsszák, a darabban megjelenő témák valamilyen szinten minden családban jelen vannak, mindent embert érintenek. „Sokszor éreztem azt, hogy terápiás hatása volt annak, ahogy ezekről a témákról beszéltünk. Sokszor éreztem, hogy ez nekem is jót tesz” – meséli a darab egyik szereplője, Gerner Anna Iringó, akivel a szereplőtársa, Nagy Noémi is egyetért: „Egy önismereti folyamat volt. Bár felépítünk egy karaktert, a legtöbb tulajdonsága valahonnan mégis belőlünk ered. Sokszor elgondolkodtam, hogy a karakter által átélt szituációra vajon én hogy reagálnék. Én felismerném-e a mintákat.”
Nóra és munkatársai titkon azt remélik, a nézőkre is hasonló hatása lesz az előadásnak, még úgy is, hogy tudják, bizonyos témákat lehet, hogy nehezebben tudnak majd megemészteni. „Az sem baj, ha a néző nem is tudja pontosan, hogy mi hatott rá. És annak lehetősége is fennállhat, hogy nehéz érzések fognak megszületni bennük. Ez nem olyan, mint egy egyszerű színdarab, sokkal összetettebb élmény fog adni az embereknek az elképzelésem szerint” – véli Preisz Éva Eszter pszichiáter, amihez kapcsolódva Törley-Havas Sára hozzáteszi, hogy véleménye szerint a Némaság nemcsak a nézőkben mélyen szunnyadó nehéz érzéseket ébresztheti fel, de utat is mutathat ezeknek a feldolgozására. „Hogyha azt látják, hogy a karakterek kapnak magyarázatot arra, hogy miért érzik azt, amit, miért vannak nehéz élményeik, akkor ez nyilván azt indukálja, hogy a néző is kaphat válaszokat arra, hogy bennük miért jelentek meg különböző érzelmi reakciók. Ezek a felismerések számukra is lehetőséget adnak a változásra, fejlődésre.”
A Némaság című darab bemutatója október 29-én, 19 órakor lesz a Bálint Házban.
Szereplők: Galambos Vera, Laczkó Izabel, Nagy Noémi, Gerner Anna Iringó, Preisz Éva Eszter, Mundruczó Vica
Dramaturg: Törley-Havas Sára
Rendező: Hídvégi Nóra
