Vajon rá lehet arra szánni az időt, hogy elmenjünk egy könyvtárba és ott keressük meg azt, ami érdekel, akár bele is lapozzunk, majd kölcsönzés és hazatérés után olvasásba is fogjunk? A kérdésre adott válasz nem fekete és fehér, hiszen egyszerre lehet olvasójegyünk, és közben hozzáférhetünk távhasználattal a számunkra szükséges dokumentumokhoz. Digitális kor ide vagy oda, nem akartuk mi eldönteni, népszerű-e még könyvtárba járni, inkább magunk jártunk utána. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában dr. Fodor Péter főigazgatóval és Dunakeszin a Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár igazgatójával, Lőrincz Róberttel beszélgettünk a könyvtárba járásról, a könyvtárhasználati szokásokról és a könyvtár jelenkori kihívásairól.
A mostani könyvtárba járók
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) hálózatát – amelynek fiókkönyvtárai a főváros összes kerületében jelen vannak – közel 300 ezren használják. Az olvasói bázis a társadalom minden rétegét lefedi, évente körülbelül kétmillióan látogatnak el személyesen is, távhasználat formájában pedig még többen veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Több olvasókutatásból is kiderült, hogy a női olvasók aránya magasabb és ennek a FSZEK olvasói összetétele sem mond ellent. „Azt azonban nem állíthatjuk, hogy a férfiak nem olvasnak, inkább azt, hogy mást, máshogy, máskor és gyakran a hölgyek kölcsönöznek az egész család számára” – mondja dr. Fodor Péter főigazgató.
A kutatásokból az is kiderült, hogy aki az otthonában könyveket tart, az könyvtárba is gyakrabban jár. Igaz ez a gyerekekre is, ezért „Nemcsak arra szoktattuk biztatni az embereket, hogy kölcsönözzenek könyvet, de ha kell, akkor segítünk abban is, hogy karácsonykor (vagy más alkalmakkor) milyen jó gyerekkönyv kerüljön a fa alá” – magyarázza a főigazgató. Sokkal valószínűbb, hogy az esti meséken felnövő gyerekek később maguk is olvasóvá válnak, ezért akár a meseválasztásban is szívesen kérhetik a könyvtáros kollégák segítségét az ez iránt érdeklődők. A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a könyvtári személyzet kedvessége első helyen szerepelt a könyvtárakkal kapcsolatos legfontosabb „elvárások” között, persze minél kisebb egy könyvtár, annál személyesebb kapcsolat alakítható ki az olvasókkal, de a nagyobb fiókkönyvtárak esetében is igyekeznek eleget tenni ennek az elvárásnak a FSZEK munkatársai.
A FSZEK hálózatát nemcsak kölcsönzés céljából veszik igénybe az olvasók, de akár tanulás, távmunka céljából is, illetve előszeretettel látogatják a Központi és a fiókkönyvtárak felnőtt, családi vagy gyerek rendezvényeit is. Akadnak olyanok is, akik társasjátékozni járnak a Központi Könyvtárba. Ugyanakkor szívesebben tanulnak ott az egyetemisták, mert otthon könnyebben elszalad az idő és a könyvtárban egymást is tudják inspirálni.
A Dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár központi könyvtárába és fiókkönyvtárába – a könyvtár legutóbbi felmérése szerint – bár leginkább kölcsönzési céllal mennek a látogatók, sokan olvasni, tanulni járnak be vagy valamely könyvtári rendezvényen vesznek részt. A könyvtár több mint 4200 olvasója közül legtöbben a 14 év alatti korosztály és a 30-54 év közötti korcsoport olvasói szerepelnek.
Fejlődés a járvány és az energiatakarékosság tükrében
A COVID-időszak alatt számos változtatást kellett végrehajtani a könyvtárak működésében. Mivel a könyvtárak látogatása sok nehézségbe ütközött, ezért az intézményeknek – a könyvek elvitelét és leadását leszámítva – át kellett térniük az online működésre. A világjárvány időtartama alatt megszűnt a személyes válogatás, a könyvekbe való belelapozás lehetősége, amely sokak számára ma is fontos. De a rendezvények szervezése is szünetelt. „A pandémia után vissza kellett építeni a személyes kapcsolatokat olvasóinkkal, vagy éppen a köznevelési intézményekkel, amelyek szívesen hozzák könyvtári foglalkozásokra a gyerekeket. Úgy tűnik, hogy sikerrel, idén az év első 10 hónapjában 8 ezer fővel többen iratkoztak be könyvtárainkba, mint a járvány előtti év hasonló időszakában” – mondja a FSZEK főigazgatója. A tavalyi év telén begyűrűző energiatakarékossági intézkedések mellett a könyvtár a Fővárosi Önkormányzat támogatásával egyfajta menedékként szolgálhatott a nehéz helyzetbe került családok számára, ezzel növelve nemcsak a forgalmi adatokat, hanem a könyvtár által betöltött szerepek sorát is.
A Dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár az energia-veszélyhelyzetre való tekintettel 2022. december 1-jétől 2023. március 31-ig újra online működésre tért át, 2023-as látogatási adatai viszont már megközelítik a járvány előtti szintet, az olvasói létszámmal továbbra is a város legnagyobb tagsággal rendelkező intézményének számít.
Közeli kihívások
A használói igények változását a FSZEK főigazgatója abban is látja, hogy mivel számos folyóirat nyomtatott formában már nem feltétlenül elérhető, online magazingyűjteményeket tesznek hozzáférhetővé az olvasók számára. De formálódik az e-könyv kölcsönzés lehetőségének megteremtése is: „szeretnénk bővíteni azon könyvtáraink körét, melyek úgynevezett lockerekkel, a kölcsönzést 0-24-ben lehetővé tevő könyvátvevő automatákkal rendelkeznek.” A rugalmasabb térhasználat is igényként fogalmazódik meg, mivel egyszer projektmunkán dolgozó középiskolások, máskor nyugdíjasklub veszi igénybe ugyanazt a teret.
A Dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár igazgatója szerint a digitális kor kihívásai tartogatják a legnagyobb kihívásokat. „A könyvtárosnak élnie kell az internettel és az interaktivitással, éppúgy ajánlania kell a világhálón elérhető forrásokat, mint a nyomtatott könyveket” – mondja Lőrincz Róbert. A felhalmozott tudásanyagot: folyóiratokat, kéziratokat, könyveket online formában is elérhetővé kell tenni, hogy a szolgáltatások köre a könyvtár falain túl is szélesedjen.
Offline a könyvtárban
Ma már számos könyvtári programlehetőség közül választhatnak az olvasás iránt érdeklődők. A FSZEK több könyvtárában olvasók kezdeményezésére indultak a ma nagyon trendinek számító olvasókörök, de a biblioterápiás foglalkozások is kedveltek. Részt vehetünk a Ringató, Kerekítő, Daloló könyvtár babás-mamás rendezvényein, mehetünk író-olvasó foglalkozásokra, családi programokra, koncertre vagy ismeretterjesztő előadásra. 2023-ban a Budapest Könyvfőváros program kapta a főszerepet, melyet fővárosi szinten a FSZEK koordinál. Az olvasói identitás erősítésére olyan programokat szerveznek, mint például a közös olvasási flashmobok a Vörösmarty téren Makranczi Zalánnal, Gundel Takács Gáborral, Polyák Lillával, vagy Likó Marcellal a Vad Fruttik együttesből. Hasonló céllal rendezik a Nekem az olvasás beszélgetéseket is, ahol sportolók, színészek, zenészek mesélnek az olvasáshoz fűződő viszonyukról, legutóbb például Törőcsik Franciska, Zsédenyi Adrienn, Szinetár Dóra vallomásait hallhatták az érdeklődők.
A Dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár a járvány időszakát követően még nagyobb hangsúlyt fektetett a könyvtári programok szervezésére, hogy a könyvtárba járástól elszokott olvasókat visszacsábítsa. 2022-ben ennek megfelelően 32 rendezvény megtartására került sor, ami az eddigi rekordnak is elmondható. Minden életkorú olvasó megtalálhatja a neki való lehetőséget, nemcsak az Irodalmi Szalon, de képzőművészeti kiállítások miatt is lehet már könyvtárba járni, és a dunakeszi írók, költők, művészek felkarolásával is kiemelten foglalkozik a könyvtár. A nagy népszerűségnek örvendő Olvasó Város nevű fotó- és selfie játék – amelyben a dunakeszi központi vagy fiókkönyvtárban készített fotót vártak a résztvevőktől – leginkább a fiatalabbakat célozta és mozgatta meg, az iskoláskorúak részére minden évben rajzpályázatot hirdetnek. „A könyvtárunk a kezdetektől részt vesz a város kulturális fesztiválján, a Dunakeszi Feszten, ahol a könyvtári sátorban filléres könyvvásárral, kiállítással, kézművesfoglalkozással várjuk az érdeklődőket” – mondja Lőrincz Róbert igazgató. A könyvtár egyik legfontosabb küldetésének tartja a kisgyermekek leendő olvasóvá, könyvtárhasználóvá érzékenyítését, melynek keretében 2022-ben több mint háromszáz dunakeszi óvodás és alsó tagozatos iskolás sajátíthatott el könyvtárhasználati ismereteket.
A könyvtárba járás értéke ma
A FSZEK munkatársai maguk is alapvető eszközként használják a digitális világ találmányait, ugyanakkor a helyén is kezelik azokat. „Ahogy az internetes keresőmotorok és újabban a mesterséges intelligencia kapcsán is látható, a rengeteg információ között a hiteles, releváns információk megtalálása sok esetben szakember segítségét igényli, erre igyekszünk munkatársainkat is felkészíteni” – mondja dr. Fodor Péter. Emellett az olvasásfejlesztés, az olvasási élmény támogatása akár digitális eszközök segítségével is megvalósulhat. Idén indította útjára a könyvtár a PRO (programozás, robotika, olvasás) foglalkozásait, melyeken irodalmi műveket dolgoznak fel a gyerekekkel, legutóbb például Bárány Boldizsár meséjének jeleneteit Ozobotok és Bee-botok segítségével alkották újra a résztvevők. „A miért jó ma könyvtárba járni kérdésre viszont sokak számára valószínűleg az a válasz, hogy ez egyfajta harmadik hely, a béke kicsiny, ma mondjuk már nem mindig csendes, de otthonos szigete. Egyfajta találkozási pont, de lehetőség az elmélyülésre, inspirálódásra is” – magyarázza a főigazgató.
„Hiába az internet, könyvtárosra szükség van!” – mondja Lőrincz Róbert. Bár egyre több az online is elérhető anyag, a felhasználók többnyire nagyon nehezen találják meg ezeket, ilyen esetekben is a könyvtárosok segítségét kérik. A Dunakeszi Kölcsey Ferenc Könyvtár olvasói számának növekedése részben a lakosság számának növekedéséből adódik, részben pedig abból, hogy a mai könyvtárak mellett csábító lehet évi nagyjából ezer forintos beiratkozási díjért akár több száz könyvhöz hozzájutni.
Toplistás olvasmányok
Csak néhány hétbe telik, hogy az újdonságok a FSZEK polcaira kerüljenek, de máris leveszik onnan az újdonságokra kiéhezett könyvmolyok. De a könyvesbolti bestsellerekre is hasonló sors vár. Ilyen értelemben a könyvtárakban keresett művek listája nem különbözik a könyvesbolti toplistáktól. Az a fajta kettősség viszont kiemelhető, hogy az aktuális megjelenések mellett a könyvtárakban az iskolai kötelezők, vagy a felsőoktatási szakirodalom iránti igény visszatérő. „Az olvasók kimondottan nyitottak a magyar mellett a kortárs külföldi szerzők műveire is és messze nemcsak a szórakoztató irodalom, hanem a komolyabb művek is megtalálják közönségüket. Érzékelhető ugyanakkor az is, hogy akár egy-egy filmadaptáció, vagy például a friss Nobel-díj is visszahat az adott mű forgalmára, az adott író ilyen módon ismertté vált művei mellett elkezdik keresni korábbi köteteit is” – magyarázza a FSZEK főigazgatója.
A Dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár aktuális legkeresettebb könyvei általánosságban egyrészt az újdonságok, de a 2023-as legkeresettebb gyerekkönyvek közé tartoznak Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő sorozatának jól ismert könyvei, valamint a kötelező olvasmányok. A felnőtt részleg topszerzői: Náray Tamás, Frei Tamás, Ken Follett, Edith Eva Eger, Jón Kalman Stefánsson, Péterfy-Novák Éva és Grecsó Krisztián.
Lelkes könyvtárlátogatók
Zsófi, a Budapesten élő háromgyermekes anya azért szeret könyvtárba járni, mert szereti a könyvtárak hangulatát, szerinte a sokszor olvasott könyveknek történelme van. Szeret belelapozni a könyvekbe vagy lefoglalni előre azt a példányt, amire sokan ácsingóznak. Általában havonta, kéthavonta jár könyvtárba, és ha bemegy, jólesik neki, hogy mindig kedvesen fogadják, segítenek, és ha kell, szívesen ajánlanak neki való vagy új olvasmányt is. Fenntarthatóbbnak, megfizethetőbbnek tartja a könyvtárba járást, hiszen nem kell megvennie és tárolnia a sok könyvet, mégis rengetegféléből válogathat egyszerre. „Kevesebb fát vágnak ki miattam, a gyerekeim jövője szempontjából is ez a jó választás” – mondja Zsófi. A könyvtárba járás sokszor családi program is, kedves gyereksarok csábítja lapozgatásra, olvasásra a kicsiket, de kézműves foglalkozásokra vagy író-olvasó találkozókra is szívesen járnak. Szeretnek helyben is olvasgatni, van, hogy hangoskönyvet, diafilmet is visznek haza. Zsófi nagylánya már egyedül jár könyvtárba a barátnőivel. „Olvasással kinyílik előttünk a világ, ezt szeretném a gyerekeimnek is a magam példáján keresztül megmutatni” – meséli Zsófi. Sokkal értékesebbnek gondolja az olvasással eltöltött időt, mint a képernyő előtt töltöttet, amit nem kis kihívás a gyerekekkel megértetni.
Feladatának érzi, hogy olyan könyveket tudjon a gyerekeinek ajánlani, amelyek beszippantják őket, hogy rákapjanak az olvasás igazi ízére és tényleg el tudjanak merülni egy könyvben.
„Egy könyv sok mindenre adhat választ, vigaszt. A könyvek kincsek. Nagyon izgalmas belelátni más emberek, akár kitalált személyek életébe” – mondja Zsófi. A digitális világ igenis képes növelni az olvasói élményt szerinte, mivel egyszerű és gyors az online hosszabbítási vagy előjegyzési lehetőség a könyvtárak honlapjain. Zsófi hasznosnak tartaná és szeretné, ha a könyvtárba járást már nagycsoportos óvodás kortól népszerűsítenék az intézményekben is. „Hálás vagyok, hogy gyermekeim ingyenesen iratkozhatnak be a könyvtárba, mindenkinek receptre írnám fel az olvasást és a könyvtárba járást” – lelkesedik Zsófi.
Dunakeszin él férjével és három gyermekével Zita, az az olvasni szerető anya, aki azért jár könyvtárba, mert mindig van olyan újdonság, amit szeretne elolvasni. A korábban megjelent könyvek között is szerepel több olyan, amit mindig is szeretett volna elolvasni. Három gyermeke mellett kevés lehetősége jutott az olvasásra, vagy ha mégis, akkor a gyerekekkel olyan esti mesét választottak, ami őket, Zita férjét és Zitát is érdekelte. Így az estéket a teljes Rumini sorozat, Geronimo és Tea Stilton könyvek, a magyar népmesék, vagy a finn, norvég mesék, Harry Potter sorozat töltötte be. A saját olvasási idejében e-book-ot olvasott telefonon, majd olvasón. „Ezek szuper lehetőségek, de nem helyettesítik számomra a kézbe fogható, lapozható könyvet, a könyvtári válogatást, nézelődést, beleolvasást. Ennek olyan hangulata van, ami mindig visszahúz, ha sokáig nem megyek könyvtárba, akkor hiányzik” – mondja Zita. Kicsi koruktól viszi magával a gyerekeket is a könyvtárba, ők is szeretnek válogatni a gyerekkönyvek között. Viszont a gyerekek életkorával változnak elfoglaltságaik is, és Zita úgy érzi, egyre csökken az, hogy mennyire tudja őket befolyásolni az idő – szerinte – értelmes eltöltésének irányába. A legnagyobbnak saját szokásai, preferenciái vannak már az olvasásban, a középső gyerek még ellenkezik, mert a kötelező olvasmányok nem győzik meg, a kicsi, aki nemrég tanult meg olvasni, nagyon lelkes és számára most nyílik ki ez a világ. Mivel Zita munkája során sok szülővel kerül kapcsolatba, maga is ajánlja a könyvtárat és a közös meseolvasást, mint fejlesztő eszközt. Nem könnyű megtalálni azokat a könyveket, amiket a gyerek szívesen olvasna, ilyenkor domborodik ki a könyvtár előnye, hisz mindenféle jellegű könyvet ki lehet próbálni anélkül, hogy meg kellene venni: böngészőt, nyitható ablakos könyvet, verseskötetet vagy illusztrált történetek gyűjteményét. Zita gyerekeit is arra biztatja, hogy ettől függetlenül inkább kevesebb könyvet vegyenek ki egyszerre, az előjegyzett könyveket is amint lehet, visszaviszi. Mit gondolsz, menő a 21. század digitális világában könyvtárba járni? – kérdeztük Zitát. „Szerintem igen! Az olvasáson túl sokféle programot nyújtanak a könyvtárak, közösséget jelentenek. Persze, a digitális lehetőségek remekek, de nem pótolják azt, hogy a könyvtárban hasonló érdeklődésű emberekkel lehet találkozni, beszélgetni.”
Fotók: Getty Images, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Dunakeszi Kölcsey Ferenc Könyvtár
