- Október 27-én hajnalban jön az óraátállítás.
- Az óraátállítás megviselheti a szervezetet.
- Ez az oka annak, ha rosszul érezzük magunkat óraátállítás után.
Hamarosan ismét elérkezik az óraátállítás ideje: október 27-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára fogjuk visszaállítani az órát. Ez csupán egy apró változásnak tűnhet, mégis képes komolyan felborítani a szervezetünk működését. Különösen az alvásunkra és a napi bioritmusunkra hat jól érzékelhetően.
Hogyan hat az óraátállítás szervezetünkre?
Testünk belső órája, a cirkadián ritmus a természetes fény és a sötétség ciklusát követi. Amikor visszaállítjuk az órát, hirtelen eltérünk az alvás és ébrenlét már megszokott ritmusától, ez pedig kihat az alvásminőségre, az energiaszintre, ezáltal pedig akár még hangulatunkra is. A téli időszámításra való átállás ugyan kevésbé megterhelő, mint a tavaszi, hiszen voltaképpen egy órával tovább alhatunk, mégis képes átmeneti fáradtságot, koncentrációzavarokat és ingerlékenységet okozni.
Így tudsz könnyebben alkalmazkodni
- Kezdjük el fokozatosan előkészíteni a változást! Az óraátállítást megelőző napokban érdemes naponta 15-20 perccel korábban lefeküdni és felkelni, így a szervezet könnyebben megszokja a változást.
- Használjuk ki a reggeli napfényt! A természetes fény hatásos „ébresztő” lehet, ami segíti a belső óra újraszinkronizálását. Próbáljunk meg minél többet tartózkodni a szabadban a reggeli órákban.
- Kerüljük a délutáni koffeint és a késő esti képernyőhasználatot! Ezek a szokások megnehezíthetik az elalvást, mivel zavarják a melatonin termelését, így rontják az alvás minőségét.
- Mozogjunk naponta! A rendszeres, lehetőleg reggeli testmozgás nemcsak az energiaszintet növeli, hanem az alvási ciklus beállításában is nagy segítségünkre lehet.
Kik az igazán érintettek?
Elsősorban a gyerekeket, az idősebbeket és a változó műszakban dolgozókat viselheti meg az óraátállítás. Akadnak azonban mások is, akiknek életére könnyen kihat egy ilyen változás. A belső óra és a külső környezeti tényezők közötti eltérés különösen megterhelő lehet azok számára, akiknél már fennáll valamilyen alvászavar vagy egészségügyi probléma. A kutatások szerint ilyenkor nő a szív- és érrendszeri események kockázata, több a közlekedési baleset, és a hangulatingadozások is gyakoribbá válnak. Ezért is érdemes az átállás időszakában nagyobb figyelmet fordítani a megfelelő alvási környezet kialakítására és az életmód apró módosításaira.