A „mi lenne, ha” csábítása
Az elhajlási engedély kifejezés egy korábbi hollywoodi kasszasiker címéből származik. Az Owen Wilson, Jason Sudeikis, Christina Applegate és Jenna Fischer főszereplésével forgatott történetben két kissé ellaposodott párkapcsolat eltérő narratíváit ismerjük meg. A feleségek egyben tartják és működtetik az egész családi életnek nevezett cirkuszt, a férjek pedig arról álmodoznak, mi minden történhetne velük, ha zöldkártyájuk lenne a szabadsághoz.
A feleségek – felismerve párjuk vágyakozását – egyhetes elhajlási engedélyt léptetnek érvénybe. Azaz mindenki azt csinál, amit akar, hogy aztán egy hét múlva újra monogám párkapcsolatban forrjanak össze, remélhetőleg szenvedélyesen. A döntés nyomán persze számos erkölcsi dilemma és humoros helyzet áll elő, a karakterek pedig különféle döntéseket hoznak meg.
„Egy normális párkapcsolatban…”
Ideális esetben egy kapcsolat formálódása során a felek tudatosan vagy félig-meddig intuitív módon felépítik a kapcsolat kereteit. Kiderül, mit tekintenek a pár tagjai normálisnak, mi számukra a bizalomra épülő, biztonságos, kölcsönös tiszteleten alapuló viselkedési mintázat és mi az, ami ugyan rizikós, de még a tanulási zónába esik.
Egy-egy konfliktus kibontása és feldolgozása során aztán ezek a szürke zónák is tisztázásra kerülnek, majd – legalábbis transzparens, szereteten és megbecsülésen alapuló kapcsolatokban – kialakul a közös norma, melyhez a felek belső meggyőződésből, külső nyomásgyakorlás nélkül is tartják magukat. Vagyis létrejön a te meg énből a „mi” és a „hogy legyen?”-t felváltja a „mi így szoktuk”. Ami jó.
Hosszú távú, tartós elköteleződés esetén azonban az önmagukba visszatérő körök, a spontaneitás vélt vagy valós hiánya feszültségeket, hiányérzetet és fomo-t szülhetnek. Így nem kizárt, hogy a felek valamelyikében felmerül a kapcsolat – időszakos – megnyitásának igénye. Vagyis terítékre kerül(het) az elhajlási engedély.
Nyílt vizeken: ezt jelenti, ha a párod másra vágyik
Varga Borbála szexuálpszichológus úgy véli, előfordulnak olyan esetek, amikor egy párkapcsolatban a korábban stabil keretek újraértelmezése és a kapcsolat újrakeretezése felmerülhet. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy mielőtt a felek belevágnak egy új, nyitott(abb) kapcsolatra jellemző szabályrendszerű közös vagy külön-külön eltöltött nyaralásba, elsőként legyenek őszinték egymással és önmagukkal is.
Varga Borbála szexuálpszichológus
„Ha hirtelen, derült égből villámcsapásként az egyik, vagy akár mindkét fél részéről felmerül, hogy nyaralás alatt jó volna másokkal is szexuális kapcsolatot létesíteni, akkor érdemes megvizsgálni, hányadán is áll a kapcsolat, annak bizonyos aspektusai. Mi valójában a felvetés mögött meghúzódó mélyebb igény?” – mondja a szakember. – „Sok oka lehet annak, ha valaki másra vágyik. Lehet, hogy hiányzik az újdonság varázsa, több pikantériára volna szükség, esetleg az egyik vagy másik fél az önértékelése megerősítését reméli a kalandozástól. Ha kiderül, pontosan milyen hiányok és igények kielégítésére merült fel a kapcsolat időszakos megnyitásának igénye, azt is tisztázni lehet, hogy megélhetők-e ezek az igények a kapcsolaton belül.”
Mint mondja, rendkívül fontos, hogy ha a felek valóban kiadják egymásnak az elhajlási engedélyt, akkor inkább elhajlási szerződésben gondolkodjanak. Azaz
- tisztázni kell, hogy pontosan mi fér bele a külön töltött időbe, milyen feltételekkel és módokon. Nem elég csak abban megegyezni, hogy lehet flörtölni, azt is egyértelműsíteni kell, hogy mi számít flörtnek és célszerű a párkapcsolat megőrzése érdekében mindent megtenni azért, hogy ne maradjanak vakfoltok.
Az évődés, a szép szavak és suta érintések még rendben vannak, de a csók már nem fér bele? A forró tánc elfogadható, de annál több már nem? Az alkalmi aktus is engedélyezett, vagy akár több kapcsolat is létesíthető a nyaralás alatt? Minden lehet normális, ha a felek közösen és önszántukból úgy döntenek. Ehhez azonban beszélgetni kell. Sokat.
- a felek állapodjanak meg abban, hogy a közösen meghozott döntések mindkét félre érvényesek és rögzítsék, hogy pontosan meddig él a vétójog. Vagyis ha a megállapodás megszületett, a felek akár még a repülő felszállásakor is kérhetik a megegyezés törlését, mely esetben az elhajlási szerződés érvényét veszti.
Utólag azonban „nem ér” arra hivatkozni, hogy „nem gondoltam, hogy tényleg megteszed”. Ilyen esetekben a bizalom sérülését utólag kell kezelni.
- érdemes előre megállapodni abban, hogy a felek beszámolnak-e egymásnak a történtekről, és ha igen, milyen részletességgel.
„Komplex dolog az emberi fantázia. Ha nincs információnk valamiről, amire valójában nagyon is kíváncsiak vagyunk, hajlamosak vagyunk arra, hogy kitöltsük az űrt olyan képekkel, amely vagy a rossz érzéseket erősíti, vagy a kételyeket oszlatja el” – mutat rá Varga Borbála. – „Ez egyértelműen kétélű jelenség és így van ez a történetek megosztásával is. Ha valaki elmesél nekünk egy történetet, képek vagy akár egy egész film is megjelenhetnek előttünk, ami megnyugtató, de akár nagyon felkavaró is lehet. Ezért olyan fontos ismerni a saját határainkat, és csak olyasmibe beleegyezni, ami nem sérti azokat.”
Nem megcsalás, ha beleegyezel
A szexuálpszichológus azt is hangsúlyozza, hogy az elhajlási szerződés adta lehetőségek ritkán kínálják pontosan ugyanazokat az opciókat a feleknek, ráadásul mindketten helyben, saját meggyőződésük alapján dönthetnek. Azaz lehet, hogy míg az egyik fél minden este mással bújik ágyba, addig a másiknak egyáltalán nem kínálkozik alkalom a szenvedélyre – vagy éppen korábbi vágyakozása ellenére sem tudja beleengedni magát a helyzetbe. Ez az egyenlőtlenség pedig később, a hazaérkezést követően problémákhoz és feszültségekhez vezethet.
„Érdemes előre tisztázni, hogy vállalható-e mindenkinek a különféle lehetséges kimenetel?
Lényeges, hogy ebben magával és a párjával is őszinte legyen mindkét fél” – magyarázza Varga Borbála. – „Célszerű szem előtt tartani, hogy az elhajlási szerződés felvetése már önmagában is sok további kérdés tisztázását teszi szükségszerűvé, melynek hatására az alapvető bizalom is veszélybe kerülhet. Különösen akkor, ha a felek korábban nem nyitott kapcsolatban éltek.”
Mint mondja, mivel a felek számára a kapcsolat – időszakos – megnyitása olyan szituációt teremt, melynek megoldására a párnak nincs korábbi mintája vagy ismert forgatókönyve, nem lehet előre tudni, pontosan mit és hogyan fognak csinálni. Ez pedig oda vezethet, hogy a kapcsolatban megjelenik a kételkedés, törékennyé válik az önértékelés, esetleg sérül a bizalom.
„Ritka az olyan ideálisnak mondható szcenárió, amelyben mindkét félben egyszerre ötlik fel pontosan ugyanaz az elhajlási igény, amit mindketten pontosan a terveiknek megfelelően tudnak megélni. Márpedig ha nem így történik, elindulhat egy olyan destruktív szál, ami a kapcsolat megingásához vezethet” – vélekedik a szakember és hozzáteszi, az is konfliktusforrás lehet, ha a döntés konszenzuális, az eset azonban a tágabb ismeretségi kör, vagy a család előtt is ismertté válik.
„Ilyen esetben határozottan érdemes jelezni a környezetünknek, hogy ez magánügy, így próbáljanak meg tartózkodni a megjegyzésektől. Magyarázkodásra semmiképp sem szorul a pár, arra viszont sokszor nincs ráhatás, hogy miről témázik a környezet” – mondja Varga Borbála, és úgy véli, az érdeklődés vélhetően hamar ellaposodik, ha a pár tagjai ignorálják az ez irányú megjegyzéseket.
„Egy normális párkapcsolatba nem fér bele!”
Belefér-e az elhajlási engedély a nyaralásba, vagy ilyenkor is a kapcsolat „szigorúan vett” keretei érvényesek? – kérdeztem követőimtől és a kommentszekció egyenesen felrobbant.
„Szerintem ha egy párkapcsolatban ez felmerül, akkor ott már gond van. Ha minden rendben van, eszedbe sem jut ilyesmit csinálni” – mondta Genovéva és véleményével sokan rezonáltak. Többek között Erzsébet is, aki azt kérdezte: „Egyáltalán, ha kapcsolatban vagytok, miért külön mentek nyaralni?” Krisztián úgy vélte, ő túl normális ahhoz, hogy egyáltalán válaszoljon egy ilyen kérdésre, Ágnes pedig azt mondta: „Mi sosem járunk el külön nyaralni és normál, zárt kapcsolatban élünk, így a mással való flörtölés sem fér bele.”
Laura azonban lényegesen megengedőbb volt: „A tánc és a flört oké – legénybúcsún meg is történt szegénnyel és azt hitte, rossz vége lesz. Érezze jól magát, élvezze más társaságát, de ne taperoljon és semmi annál több. A flörttel meg a tánccal viszont nincs bajom.” Kriszta úgy vélekedett, hogy a nyaraláson is csak úgy, mint a hétköznapokban: „Minden párnak megvannak a saját szabályai jó esetben. És attól, hogy valakié más, mint az enyém, nem gondolom rosszabb embernek magamnál. Nincs egyetlen helyes válasz. És ez pont így jó. A fontos annyi, hogy olyan embert találjuk magunk mellé, akivel nem teher betartani ezeket a szabályokat, mert mindkét – három, négy, akárhány – fél ugyanúgy érzi komfortosnak és etikusnak ezt a társasjátékot.”
János is hasonló véleményt fogalmazott meg: „Ez a kérdés nemcsak a határokról szól. Hanem arról, mit tartasz valóságnak a kapcsolataidban. Ha egy kapcsolatot bizalomra és őszinte jelenlétre építesz, akkor nem az a kérdés, hogy belefér-e, hanem hogy meg tud-e jelenni őszintén az, ami történik.” Ezzel András is egyetértett: „Az időszakos szex így még nem jutott eszembe, de működhet, ha mindenki beleegyezik és rendben van vele. Vannak párok, akik külföldre járnak swinger- vagy fétisbulikra és ott – és csak ott – számukra belefér a szex mással is. Minden csak tiszta kommunikáció, megállapodás és annak őszinte betartása.”
Te mit gondolsz?
Fotó: Imdb, szakértő sajátja
