- Márton Réka Luca tavaly végzett a MOME divat- és textiltervező mesterszakán, munkáit pedig a már a mexikói Vogue is felfedezte.
- Réka munkáiban a feminin és maszkulin egyensúlyát és az öltözködés kapcsán nyerhető magabiztosságot vizsgálja, a ’80-as évek power dressingjének hagyományát is beemelve.
- Egyik látványos kreációja a Marie Claire aktuális címlapján is szerepel – ennek kapcsán kérdeztük őt munkájáról és arról, ő miben érzi magát a legmagabiztosabbnak!
Márton Réka Luca munkájában a női erőt és magabiztosságot kutatja, vegyítve a klasszikus férfiszabászat és a feminin formavilág elemeit. Kreációi gyakran szoborszerű sziluetteket mutatnak, megidézve a ’80-as évek power dressingjét is a látványos válltömésekkel és markáns szabásmintákkal.
Réka különleges látásmódját és izgalmas, a nőies és a férfias határain egyensúlyozó darabjait már a mexikói Vogue is felfedezte magának, de a hazai divatszcénában is egyre több szem fordul felé – egyik ruhája a Marie Claire aktuális címlapján is szerepel.
A megjelenés kapcsán a divattervezővel magabiztosságról, a ’80-as évek örökségéről és a divat jövőjéről is beszélgettünk.
Munkádban a klasszikus férfiszabászat sziluetteiből építkezve alkotsz látványos, mégis nőies darabokat. Hogyan egyensúlyozol a feminin és maszkulin stílusok között tervezés közben?
Számomra a feminin és a maszkulin nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő minőségek. My Own Rich Man kollekciómban például ez az egyensúly a belső és a külső erő viszonyáról is szól, amihez a férfiszabászat eszközeit használtam. A széles vállak és szoborszerű formák egyfajta páncélt jelképeznek, a ruhák belső szerkezeti megoldásai, mint a különböző ragasztások és merevítések pedig a belső tartást és önbizalmat szimbolizálják. Ehhez társítottam számomra nőies jellemzőket – a homokóra sziluett hangsúlyozását, a nyújtott arányrendszert, ami eleganciát és magabiztosságot sugároz, valamint a különböző kivágásokat, melyek az alsóbb rétegek vagy a test láttatásán keresztül teremtenek feszültséget és dinamizmust a női test és a textil között.
Merész sziluettek és lágy volumenek határozzák meg Márton Réka darabjait
Tervezőként az öltözködés és önbizalom összefüggéseit is vizsgálod: szerinted hogyan segíthetnek a ruháink magabiztosabbá válni?
A divat pszichológiai jelentősége már több mint 100 éve foglalkoztat gondolkodókat, és mára már bizonyított, hogy az öltözékünk hatással van a hangulatunkra, a közérzetünkre és az önmagunkról alkotott képre. Amikor készülődés közben összeállítunk egy szettet, valójában nemcsak az időjáráshoz vagy az adott alkalomhoz öltözünk fel – hanem az aktuális hangulatunkhoz, identitásunkhoz, belső állapotunkhoz is. Ha egy ruhában jól érezzük magunkat és magabiztosan viseljük, akkor a közérzetünk is jobb lesz, és ezt a külvilág is azonnal érzékeli. Éppen ezért az öltözködésnek nem az kellene, hogy a lényege legyen, hogy mások elvárásainak vagy az aktuális trendeknek megfeleljünk, hanem hogy megtaláljuk, miben érezzük magunkat igazán önmagunknak, ugyanis ennek a felismerése és tudatos alkalmazása egyfajta erőt, sőt hatalmat ad.
Márton Réka Luca 2025-ben végzett a MOME Divat- és textiltervezés mesterszakán. Mestermunkája a My Own Rich Man címet kapta, szakdolgozatában pedig a „big dress energy” és a divatpszichológia összefüggéseit kutatta.
És te miben érzed magad a legmagabiztosabbnak?
Hozzám személyesen is nagyon közel áll az az esztétikai világ, amit a diplomakollekciómban megalkottam, hiszen egy számomra idealizált, „tökéletes” nőt szerettem volna megtestesíteni ezekkel az öltözékekkel. Kedvenceim a fekete darabok, a blézerek és hosszú kabátok, valamint a vastag talpú cipők és papucsok – ezekben bármilyen évszakban és bármilyen alkalommal magabiztosnak érzem magam.
A különleges sziluetteket Réka gyakran kombinálja izgalmas mintákkal is
Diplomakollekciód szinte szoborszerű sziluetteket vonultatnak fel, megidézve a ’80-as évek power dressing mozgalmát is. Mi inspirál a leginkább ebből az időszakból?
A ’80-as években a power dressing nem pusztán divat volt, hanem társadalmi állásfoglalás: a nők először öltöttek olyan ruhákat, amelyek a hatalom, az önállóság és a státusz jelképei voltak, így próbáltak meg érvényesülni a férfiak által uralt munkaerőpiacon. Abban az időben ezek az öltönyök, éles sziluettek, vállpárnák nemcsak divatosak voltak, hanem szimbolikus jelentéssel bírtak: azt segítettek bizonyítani, hogy a nők is képesek arra, amire a férfiak, és a nőket is komolyan kell venni. Ez az üzenet pedig számomra azt hiszem, az esztétikai világnál is fontosabb.
Egyik ruhadarabodat a Marie Claire magazin aktuális címlapján Varga-Járó Sára viseli: mesélnél pár szót erről a konkrét darabról?
Ez a darab igazán különleges számomra, hiszen amellett, hogy szabászatilag is rendkívüli kihívást jelentett megoldani a vállnál levő íves formát úgy, hogy a kabát teste és az ujja egyetlen alkatrészből, szabásvonal nélkül jöjjön létre, az alapanyaga is személyes jelentőséggel bír: ez egy egyedileg tervezett jacquard szövet, amelyet Olaszországban gyártottak le nekem a mintatervem alapján. Mivel a MOME-n az alapképzést ruhatervezés és szövőttanyag-tervezés specializáción végeztem, így hatalmas álmom vált valóra azzal, hogy a formát végre saját alapanyaggal kombinálhattam.
Munkáid megjelentek már a mexikói Vogue oldalán is: mi lenne az álomsiker számodra?
A legnagyobb álmom, hogy saját márkát építsek, és a ruháim valóban eljussanak az emberekhez. Nagyon motiváló lenne a gondolat, hogy mások is azonosulni tudnak azzal a látásmóddal, amit a munkáimon keresztül közvetítek, és hogy a ruháim segíthetnek abban, hogy valaki magabiztosabbnak, erősebbnek érezze magát a mindennapokban.
Végül: milyen trendeket jósolsz a divat következő 10 évére?
Ma már annyira gyorsan váltakoznak a mikrotrendek, hogy nehéz lenne konkrét jóslatot tenni, viszont a túltermelés és a felgyorsult divat hatására az emberek talán jobban vágynak az olyan darabokra, melyek mögött történet vagy érzés van – szerintem ez a szemléletmód már kialakulóban van. A mesterséges intelligencia és a technológia előrehaladása biztosan formálni fogja a folyamatokat, de az emberi döntés és az egyediség szerintem újra felértékelődik. Reményeim szerint a divat az őszinteség felé halad: egyre személyesebb lesz, és egyre nagyobb hangsúly kerül majd az identitásra, az önkifejezésre és a valódi kapcsolódásra.
Fotó: Szilvási Csaba, Fábián Soma
