- Vércsoportunkról a vérvizsgálatok árulkodnak.
- Bizonyos orvosi okok miatt azonban vércsoportunk akár meg is változhat.
- Mutatjuk, mik okozhatnak változást.
Legtöbbünknek élete végéig ugyanaz marad a vércsoportja. Vannak azonban egészen kivételes, többnyire orvosi okokból fakadó esetek, amikor átmenetileg vagy tartósan egyeseknél megváltozik a vértípus. De vajon hogyan fordulhat elő ilyesmi és mi állhat a hátterében?
A vércsoport a vörösvérsejtek felszínén lévő molekulákról (antigénekről) kapja a „nevét”. Ezek a mintázatok stabilak – épp ezért ritka szenzáció, ha valakinél változást észlelnek. Ilyenkor szinte mindig súlyosabb betegség, beavatkozás vagy speciális laboratóriumi jelenség áll a háttérben.
Előfordulhat, hogy vércsoportunk megváltozik
Csontvelő átültetése felülírhatja a korábbi típust
Csontvelőnk gyártja a vér alakos elemeit. Ha azonban transzplantációjára van szükség súlyos betegség, például leukémia miatt, az váratlan hatással is lehet. Amennyiben ugyanis a donor más vércsoportú, a sikeres beültetés után a beteg vérképe fokozatosan a donor típusához igazodik. Ez nem hiba, hanem a kezelés természetes következménye.
Vérátömlesztés is okozhat változást
Súlyos vérveszteségnél előfordul, hogy valaki jelentős mennyiségű 0-s vért kap. Ilyenkor egy ideig úgy tűnhet, mintha a páciens vércsoportja megváltozott volna, de valójában a keringésben lévő, átmenetileg túlsúlyba kerülő donorsejtek okozzák csak ezt az illúziót. Néhány hónap alatt a saját csontvelő visszaállítja az eredeti típus szerinti vörösvérsejteket.
„Szerzett B” jelenség: ritka, de ismert
Kivételes helyzetekben, például vastagbélrák, bélelzáródás vagy szepszis mellett a bélben lévő baktériumok olyan enzimeket termelhetnek, amelyek az A antigént a B-hez hasonlóvá alakítják. Ezt hívják szerzett B-fenomenonnak. Fontos: ez többnyire átmeneti és laboratóriumi szinten észlelhető érdekesség.
Forrás: ourbloodinstitute, Fotók: Getty Images
