Megkérdeztük a belgyógyászt: Mi mit jelent a laborleletben?

2022. szeptember 08. |

Te is kíváncsi vagy a vérvétel és a vizeletvizsgálat után, hogy miről árulkodnak a kapott értékek? Dr. Erdősi Gergő belgyógyász, gasztroenterológus segít eligazodni ebben a páciensek számára sokszor szövevényes útvesztőben.

A kérdésre, hogy milyen gyakran kellene vérvételre jelentkeznünk még akkor is, ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat, nem lehet általános választ adni, hiszen ez nagyban függ az életkortól, az egyéni rizikófaktoroktól és a családban előforduló betegségektől. Ha valakinek nincs ismert alapbetegsége, nincs káros szenvedélye (dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás) és a családjában sem fordultak elő örökletes, krónikus vagy daganatos megbetegedések, akkor véleményem szerint 35 éves kor felett 2 évente, 50 éves kor felett pedig évente érdemes laborvizsgálatot végeztetni” – tudtuk meg dr. Erdősi Gergőtől.

Mi mit jelent a laborleletben

Régebben a páciensek nem is látták a saját laborleletüket

Ritkábban megyünk, mint kellene

A belgyógyász, gasztroenterológus szakértő sietve hozzáteszi, hogy tapasztalatai szerint ennél általában ritkábban történik vérvizsgálat, sokszor csak egy-egy tünet megjelenésekor kerül sor vérvételre. Ebben természetesen részben benne van az is, hogy sajnos ma Magyarországon a szűrővizsgálatok még mindig nem kapnak elég hangsúlyt. Ennek összetett okai vannak, így a felelősséget sem lehet teljes egészben a betegekre hárítani. A vizsgálatok hozzáférhetősége sok helyen korlátozott, a szakorvosi ambulanciák túlterheltek, pedig sok paramétert csak szakorvosi javaslatra lehet meghatározni. A magánlaborokban ugyan elérhető az összes vizsgálat, ezek azonban nem olcsók” – mondja Erdősi doktor.

Dr. Erdősi Gergő belgyógyász gasztroenterológus szakorvos

Dr. Erdősi Gergő belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos

Mi derül ki egy laborvizsgálatból?

Egy rutinlaborban teljes vérkép, vércukor, -süllyedés, májfunkció és epesavak, vesefunkció, elektrolitok, gyulladásos paraméterek, vasháztartás, és pajzsmirigyfunkció található, de a vizsgált paraméterek listáját természetesen tovább lehet bővíteni az adott páciens ismeretében. A vizeletvizsgálat a rutinlabor szerves része: pontosabb képet kapunk a vesék működéséről, kimutatható egy esetleges cukorbetegség, húgyúti fertőzés vagy akár epeúti pangás is. A vizeletvizsgálatban van egy fontos paraméter, az úgynevezett mikroalbumin, amit a szervezet akár évekkel azelőtt elkezd a vizeletbe átengedni, mielőtt jelentősebb vesekárosodás alakulna ki, illetve a vérből kimutatható lenne. Ez főként a cukorbetegség, illetve a magas vérnyomás okozta vesekárosodás (nefropátia) korai következménye. Tanulmányok kimutatták, hogy a vizeletben megjelenő mikroalbumin a fokozott szív- és érrendszeri kockázat mutatója is” – mondja dr. Erdősi Gergő, akitől azt is megkérdeztük, mi mit jelent a laborleletben:

  • Vérkép: a vér egyes alkotóelemeinek (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék stb.) számát, illetve ezek alcsoportokra történő lebontását is tartalmazza.
  • GOT, GPT, GGT: úgynevezett transzaminázok, a májfunkció paraméterei. Emelkedésüknek sok oka lehet, leggyakrabban zsírmáj, toxikus hatások (alkohol, gyógyszerek), fertőzések, autoimmun betegségek okozzák. 
  • Kreatinin illetve GFR (glomeruláris filtrációs ráta): a vesefunkció paraméterei. A kreatinin az izmokban megtalálható kreatin nevű anyag lebomlása során keletkezik és a vesén keresztül távozik a szervezetből. A kreatinin vérszintje a veseműködés jelzője, segítségével ellenőrizhető a vese szűrletképző működése. Fontos kiemelni, hogy a kreatinin mennyisége az izomtömeggel arányos, így gyermekeknél, illetve nőknél gyakran alacsonyabb értéket tapasztalunk, ez nem jelenti automatikusan a vesefunkció beszűkülését. 
  • Süllyedés, illetve CRP (C-reaktív protein): általános gyulladásos paraméterek, értékük emelkedett lehet fertőzések esetén, bármilyen gyulladásos folyamat során, autoimmun betegségekben, reumatológiai kórképekben. 
  • TSH: a pajzsmirigyfunkció jelzője, egy hormon, amit az agyalapi mirigy termel a pajzsmirigy szabályozására. Negatív visszacsatolással működik, ez azt jelenti, hogy megnövekedett pajzsmirigyhormon-termelés esetén a szintje csökken, és fordítva. 
Miről árulkodik a vizeleted színe?

Miről árulkodik a vizeleted színe?

Elegendő folyadékbevitel mellett egy felnőtt ember átlagosan napi 1,5 liter vizeletet termel, ami jóval többet árul el az egészségi állapotról, mint gondolnánk.

A szakértő szerint fontos kiemelni, hogy egy laborérték eltérése önmagában nem mindig jelent betegséget. A belgyógyászati diagnosztika fontos része, de értelmezni a kórtörténettel, a klinikai tünetekkel és más diagnosztikus eljárásokkal (ultrahang, egyéb képalkotó vizsgálatok) együtt érdemes. Vannak paraméterek, amik más értékekkel együtt értelmezhetőek, ilyen például a ferritin, amely a vasháztartással, de akut vagy krónikus gyulladásos kórképekkel is összefügghet, vagy az LDH (laktát-dehidrogenáz), melynek megváltozása többnyire szövetkárosodást jelez. Emelkedett szintje jelenthet B12-vitamin hiányában vérszegénységet, de más paraméterekkel együtt akár miokardiális infarktus jelzője is lehet.

Mi mit jelent a laborleletben

A legszerencsésebb az lenne, ha a vizsgálattal kérő orvossal együtt néznénk át a kapott értékeket

Nem biztos, hogy bajt jelez egy eltérés

A laborlelet korábban csak és kizárólag az orvosoknak szólt, a páciens sokszor nem is látta a saját eredményeit. Úgy gondolom, hogy a laborvizsgálatok most is az orvosi diagnosztika részét képezik, szakmai indikációhoz kötöttek és értelmezésükhöz orvosi konzultáció szükséges. A technika fejlődésével és az orvosi szemlélet változásával viszont nem zárhatjuk ki a betegeket ebből a folyamatból. Saját praxisomban igyekszem a páciensekkel közösen végigmenni az esetleges eltéréseken, és érthetően elmagyarázni, hogy egy adott változás egy laborértékben miért igen vagy miért nem jelent feltétlenül betegségre utaló állapotot” – magyarázza dr. Erdősi Gergő.

Szakértőnk úgy véli, hogy egy negatív leletet akár orvosi segítség nélkül is tudunk értelmezni, ha viszont eltéréseket látunk, mindenképpen javasolt arról a vizsgálatot kérő orvossal konzultálni. Ez első körben gyakran a háziorvos, illetve belgyógyász szakorvos. Bár az ő tapasztalatai is azt mutatják, hogy manapság szinte mindenki rákeres az interneten, hogy mi mit jelenthet, sajnos ott még mindig sok félrevezető információt találhat. 

Jó példaként hozhatók fel az úgynevezett tumormarkerek a laborleletben. Ezek hasznos paraméterek, de önmagukban csak a legritkább esetben alkalmasak egy daganatos betegség kiszűrésére. Ezeket alapos gyanú esetén más vizsgálatokkal párhuzamosan, illetve ismert daganatos betegségek lefolyásának nyomonkövetésére, a terápia hatásosságának mérésére alkalmazzuk. A CEA-érték például, ami a gasztrointesztinális rendszer rosszindulatú betegségeiben emelkedik, teljesen egészséges embereknél is lehet magas, pusztán a dohányzás következtében” – emeli ki végezetül Erdősi doktor.

Fotó: Getty Images és dr. Erdősi Gergő

Ezt láttad már?

Ez történik a testedben, ha gyakran éjszakázol munka miatt

Ez történik a testedben, ha gyakran éjszakázol munka miatt

Egy fontos vizsga, határidős munka, sokszor felsíró baba vagy egy jól sikerült buli miatt mindenkivel megeshet, hogy alvás nélkül tölti az éjszakát, ami olykor-olykor bele is fér. Az viszont cseppet sem szerencsés, ha ez gyakran megesik, azt is elmondjuk, miért!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód