- A barátoknak adott kölcsön nemcsak anyagi, hanem érzelmi kockázatot is jelent.
- Fontos tisztázni előre a határokat, ahogy az őszinte kommunikáció és az írásos megállapodás is sok konfliktust megelőzhet.
- A nemet mondás nem önzőség, hanem a saját pénzügyi biztonságunk és kapcsolataink védelme.
Egy barátunk épp szűkebb hónapot él meg, adódik egy váratlan kiadása, bármi előfordulhat. Ezért adunk neki kölcsön 100 ezer forintot abban a hitben, hogy hamarosan visszafizeti. Telik-múlik az idő, egy hónap elteltével pedig azon kapjuk magunkat, hogy egy étteremben futunk össze, ahol vidáman vacsorázik, vagy egy vadonatúj felsőben jelenik meg, amit eddig sosem láttunk rajta.
Nem sokkal később már a közösségi médiát pörgetve azon gondolkodunk, hogyan fér bele neki egy utazás vagy egy új tévé megvásárlása, miközben nekünk még mindig nem adta vissza a pénzt. Ez a helyzet – finoman szólva – nem tesz jót egy barátságnak sem.
Mit érdemes tudnunk a barátoknak adott kölcsönökről a pénzügyi szakértő szerint és hogyan előzhetjük meg, hogy egy jó szándékú segítség tönkretegye a kapcsolatot?
Ezt a 4 kérdést fel kell tennünk magunknak, mielőtt kölcsön adnánk egy barátnak
Megengedhetjük magunknak, hogy elveszítsük ezt a pénzt?
Először fontos a saját céljainkat számba venni, és megnézni, egyáltalán belefér-e a költségvetésünkbe, hogy kölcsönadjunk
A probléma:
Ha pénzt adunk kölcsön egy barátnak, mindig ott van a lehetősége annak, hogy nem kapjuk vissza. Tegyük fel, hogy kölcsön adunk 100 ezer forintot, majd nem sokkal később lerobban az autónk, vagy sürgősen állatorvoshoz kell vinnünk a kutyánkat.
„Ha saját magadat hozod pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetbe csak azért, hogy segíts a barátodnak, azzal valójában magadnak sem teszel jót” – mondta Michael Lombard pénzügyekre szakosodott pszichológus.
A megoldás:
„Az első és legfontosabb lépés az, hogy először a saját pénzügyeidet vizsgáld meg alaposabban – hangsúlyozta Erika Wasserman pénzügyi szakértő. – Ha nem nélkülözhető az a pénz, ne add oda.” Ha pedig azon őrlődünk napokig, hogy kölcsönadjunk-e valakinek több tízezer forintot, az már önmagában annak a jele, hogy ez a döntés túl nagy terhet ró ránk, és az egészségünkre is hatással van.
Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy ha anyagilag megengedhetjük magunknak a veszteséget, érdemesebb ajándékként tekinteni az összegre. „Ha eleve így állsz hozzá, az segít megelőzni a sértettséget és a keserűséget, ami könnyen kialakulhat, ha a dolgok nem a tervek szerint alakulnak” – mondta a pénzügyi szakértő.
Wasserman szerint is kulcsfontosságú a belső hozzáállás: „Ha ajándék a pénz, akkor teljes szívvel add. Ez azt jelenti, hogy nem lehetsz mérges, amikor azt látod, hogy az illető egy drága vacsorán vagy koncerten vesz részt.”
Titokban tartjuk a kölcsönt a szeretteink előtt?
A probléma:
„Gyakran hallom, hogy az emberek nem tudják, hogyan beszéljenek a pénzről, vagy hogyan kérdezzenek rá másoknál – még a párjuknál sem – a pénzhez való viszonyukra” – mondta Wasserman. Ennek eredményeként sokan titkolóznak, hogy elkerüljék a konfliktusokat vagy a kínos beszélgetéseket.
Előfordulhat, hogy a partnerünk nem kedveli az adott barátot, vagy már korábban is volt példa arra, hogy a barát pénzt kért, de nem fizette vissza. Ha a partnerünk tudta nélkül adunk kölcsön, az könnyen bizalomvesztéshez és nehezteléshez vezethet, még akkor is, ha mi ezt jó szándékkal tesszük.
A megoldás:
A pénzügyi szakértő azt javasolja, hogy ezekről a kérdésekről minél korábban beszéljünk, akár hipotetikus példákon keresztül. Például így: „Mit gondolnál, ha valaki 100 ezer forintot szeretne kölcsönkérni tőlünk? Elvárnánk, hogy visszafizesse, vagy ajándéknak tekintenénk?”
„A feltételes, elméleti beszélgetések segítenek megérteni, mik a közös szabályok és az azok mögötti gondolkodás” – magyarázta. Emellett érdemes előre határokat szabni az összeg és a kedvezményezettek tekintetében. Például megegyezhetünk abban, hogy 10 ezer forint alatt szabadon segíthetünk bárkinek, efelett viszont közös döntés szükséges.
Arra számítunk, hogy visszafizetik?
A probléma:
Ha a barátunk nem fizeti vissza a kölcsönt a várt módon, az komoly feszültséget okozhat. „Érzelmileg is befektetsz ebbe a kapcsolatba” – mondta Wasserman. „Bízol abban, hogy a másik visszaadja a pénzt, és ha ez nem történik meg, a bizalom sérül.”
Lenyelhetjük, legyinthetünk egy elmaradt törlesztés miatt, de ez könnyen olyan mintává válhat, amelyben a barátunk úgy érzi, nincs is valódi elvárás a visszafizetésre.
A megoldás:
Az egyik legjobb védekezés egy írásos megállapodás. „Ez nem annak a jele, hogy nem bízol a barátodban, hanem annak, hogy mindkettőtöket védeni szeretnéd, és világosan lefekteted az elvárásokat” – mondta Lombard.
- A megállapodásban szerepeljen a teljes összeg, a törlesztési ütemezés és a visszafizetés módja.
- Lombard szerint érdemes kerülni a kamatot, vagy csak minimális mértékben alkalmazni, mert „több kárt okozhat a barátságban, mint hasznot”.
- Wasserman szerint nincs túl kicsi összeg egy szerződéshez: „Legyen leírva, és ha lehet, közjegyzővel is hitelesíttetve.” Hasznos lehet az is, ha rögzítjük, mire fordítják a pénzt, és mi történik akkor, ha egy részlet elmarad.
- Ha a barátunk nem tud fizetni, érdemes felhívni, és közösen átbeszélni, szükség van-e a törlesztési terv módosítására.
Nem a rossz költekezési szokásait tartjuk fenn?
Vajon csak a fenntarthatatlan költekezést segítünk fenntartani, ha kölcsönadunk a barátunknak?
A probléma:
„Teljesen más helyzet, ha valaki vészhelyzet miatt kér kölcsön, és más, ha folyamatos, fenntarthatatlan költekezés áll a háttérben” – mondta Lombard.
Egy valódi krízis lehet például egy súlyos betegség miatti kezeléssorozat, amikor a barátunk az alapvető kiadásait sem tudja fedezni. Más esetben viszont előfordulhat, hogy valaki rendszeresen túlköltekezik, és elvárja, hogy mások pótolják a hiányt. „Ha egyszer elkezdünk pénzt adni, onnantól tudják, hogy hozzánk lehet fordulni” – tette hozzá Wasserman.
A megoldás:
Az ismétlődő kérések kezelésében segíthet, ha előre meghatározzuk, mennyit vagyunk hajlandók kölcsönadni. Lakbér, kaució esetén például megbeszélhetitjük, hogy egy összegben vagy több hónapra elosztva van-e szükség a segítségre.
Egy másik lehetőség az úgynevezett „izzadságtőke”. Ilyenkor pénz helyett vagy mellett valamilyen munkát várunk el cserébe: például a barátunk kifesti a nappalinkat vagy megjavítja a kerítést. Wasserman tapasztalata szerint, amikor az ügyfelei ezt bevezették, jelentősen csökkent a pénzkérések száma. „Ha mindig csak adunk, könnyen kihasználhatnak.”
Úgy döntünk, kölcsönadunk…
„Egy barát pénzügyi támogatása nagyon felemelő élmény lehet” – mondta Lombard. Az első lépés mindig az őszinte beszélgetés.
„Ne egy buliban, ne alkohol mellett beszéljétek meg” – tanácsolta Wasserman. Az alábbi kérdések segíthetnek:
- Mire fogod használni a pénzt?
- Milyen más lehetőségeket próbáltál már, például banki hitelt?
- Kértél már kölcsön mástól korábban?
- Vissza tudtad fizetni?
- Hatással lehet ez a kölcsön a kapcsolatunkra?
„Ha ezek a kérdések kellemetlenek számára, az intő jel lehet” – mondta. „Ez a te pénzed, jogod van átlátni a helyzetet.”
Ne feledjük, a pénzbeli kölcsön nem az egyetlen módja a segítségnek. Akár abban is segíthetünk, hogy utánajárunk egy kedvezőbb hitelnek vagy fizetési megoldásnak.
Mondhatunk nemet anélkül, hogy tönkretennénk a barátságot
Miután átgondoltuk a saját pénzügyi helyzetünket és határainkat, előfordulhat, hogy nem alkalmas az időpont a kölcsönadásra. Ilyenkor segíthet, ha a saját céljainkról beszélünk: „Most a diákhitelemet törlesztem” vagy „Épp házvásárlásra gyűjtünk, ez most az elsődleges”.
Lombard szerint a kulcs a kedvesség és a határozottság egyensúlya: „Fontos vagy nekem, de jelenleg nem tudok pénzt kölcsönadni.”
Az is lehet, hogy lenne ugyan szabad pénzünk, de úgy érezzük, az adott barát nem jó „befektetés” a pénzügyi jövőd szempontjából. Ilyenkor is rendben van nemet mondani. „Lehet, hogy bűntudatot érzel, de ez része a folyamatnak” – mondta Lombard.
Wasserman azt javasolja, hogy ilyenkor gondoljunk a barátunkra úgy, mint egy üzleti partnerre: megbízható-e, betartja-e az ígéreteit? „Nem éri meg veszélyeztetni a pénzügyeinket, a hitelképességünket és a jövőbeli céljainkat” – fogalmazott. „Ha folyamatosan másoknak adjuk a pénzünket, közben nem magunkat építjük.”
Forrás: Huffington Post, fotó: Unsplash/Frank von Hulst, Sandra Seitamaa
