A te gyereked sem olvas? Ez a 3 oka van, mégis kevesen tudják a szakértő szerint

2026. február 26.
Tényleg baj, hogy kevesebb könyvet olvasnak a gyerekek! Meglepő okok is állnak a jelenség hátterében, viszont a szülőknek azért is fontos elgondolkodni ezeken, mert a jövő generációinak gondolkodását is befolyásolja a jelenség. Hogyan hat, hogy a mai gyerekek nem tudnak jól olvasni?
Kislány oldalról könyvvel a kezében ablaknál olvas
  • Ha nincs olvasás, nincs szövegértés, anélkül pedig a gondolkodás készsége, az összefüggések megértése is hiányzik.
  • Hány könyvet olvasott el a gyerekünk tavaly a kötelezőkön kívül?
  • Mit tehetünk szülőként, hogy többet olvasson a gyerekünk?

Ha nincs erős olvasási készség, „fennáll a veszélye, hogy a jövő generációi egyszerűen nem lesznek képesek olyan mélységben és összetettséggel gondolkodni, mint korábban” – figyelmeztetnek a szakértők. Ez azért elég aggasztó szülőként. 

De mégis, hogyan vehetünk rá egy negyedikes kislányt arra, hogy többet olvasson? Kötelezhetjük persze, hogy a házi feladat részeként mindennap legalább 30 percet olvasson. Viszont egyrészt ettől még nem biztos, hogy jobban elkezd érdeklődni a könyvek iránt, másrészt az olvasás kötelezősége ellenérzéseket is kiválthat magával az olvasással kapcsolatban. Harmadrészt felsőben már esélyünk sem lesz rá, hogy erre így rávegyük. 

„A könyvek nem tudnak versenyezni a képernyőkkel” – fogalmazott egy háromgyerekes édesanya is, aki egyértelműen a telefonban látja az okát annak, miért nem szeretik a könyveket a mai gyerekek.

Miért baj, hogy kevés könyvet olvasnak a gyerekek?

Kisfiú semleges tónusú képen könyveket pakol polcon

Súlyos következményei vannak, hogy a gyerekek kevés könyvet olvasnak

A jelenségnek már most is láthatók a hosszú távú következményei. Ha egy gyerek nem olvas a szabadidejében,  nem találkozik új szavakkal, nem edzi rendszeresen a szövegértését. Ez akár a felvételinél is hátrányt jelenthet az összefüggések felismerésére koncentráló feladatoknál.

És nem elszigetelt esetről van szó. A statisztikák szerint az elmúlt negyven évben folyamatosan csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik örömből olvasnak. Egyre több kamasz mondja azt, hogy „soha vagy szinte soha” nem vesz könyvet a kezébe szórakozásból. A szövegértési szint is romlik: sok diák nem éri el az elvárt kompetenciaszintet, sőt, egy részük az alapvető olvasási készségekkel is küzd.

A millenniál szülők – akik még a „keresd meg a lexikonban, benne van a könyvben” szemléleten nőttek fel – nehezen nézik, ahogy gyerekeik számára az olvasás idejétmúlt tevékenységnek tűnik. Pedig nemcsak a szókincs és a szövegértés sérül, hanem az olvasás öröme is eltűnik – és vele együtt a világ megismerésének egyik legfontosabb útja.

Hogyan jutottunk idáig?

A válasz összetett. A járvány, az oktatási módszerek változása és a képernyők térhódítása egyaránt szerepet játszanak. 

Kattints az okokért a galériára!

Négy gyerek ül kék háttér előtt, arcukat különböző színű könyvekkel takarják el
Covid-járvány alatt digitális oktatás: kislány laptop előtt ül maszkban, anyuka konyhában főz mögötte
Kislány olvasókönyv felett ceruzáját fogva gondolkodik
Két kislány asztalnál ülve okostelfont bámul
4 fotó

Miért ilyen fontos az olvasás?

  • Az olvasás – a szöveg dekódolása és értelmezése – az egyik legmeghatározóbb készség, amelyet az ember elsajátíthat. Nemcsak információszerzésről van szó, hanem gondolkodásról.
  • A rendszeres olvasás bővíti a szókincset, fejleszti a fogalmi gondolkodást, és olyan tapasztalatokkal ismertet meg, amelyek túlmutatnak a saját mindennapi életünkön. Aki nem olvas, könnyen kimarad ebből a tudásforrásból – és egy fontos önkifejezési, önreflexiós térből is.
  • Ha a mély olvasás háttérbe szorul, az nemcsak a tanulmányi eredményeket érinti, hanem a gondolkodás minőségét is. A komplex szövegek feldolgozása megtanít összefüggésekben látni, árnyaltan érvelni, kritikusan gondolkodni.

Mit tehetünk szülőként és pedagógusként?

Otthon a legegyszerűbb – és talán leghatékonyabb – eszköz a mintaadás. A gyerekek azt látják természetesnek, amit a szüleik csinálnak. Ha a könyv jelen van a nappaliban, ha a szülő is olvas esténként, az üzenet erősebb minden felszólításnál.

Már csecsemőkorban érdemes elkezdeni a felolvasást. A „mintha-olvasás”, az ismétlés, a kedvenc mesék újra és újra történő elővétele mind erősítik az alapokat. A kifejező, érzelemmel teli felolvasás segít megérteni a történetszerkezetet, a szófordulatokat, és mélyíti a szöveg iránti kapcsolatot.

Fontos az is, hogy a gyerek érdeklődéséhez igazítsuk az olvasnivalót. Lehet ez sport, természet, dinoszauruszok vagy akár digitális formátum – a lényeg, hogy az olvasás ne kötelesség, hanem felfedezés legyen.

És amikor már önállóan olvasnak, érdemes továbbra is tudatosan teret adni a könyveknek – lehetőleg nyomtatott formában. Kutatások szerint a képernyőn történő olvasás gyakran gyengébb szövegértéssel jár, mint a papíralapú.

Talán nem tudjuk teljesen visszafordítani a trendet. De megteremthetjük azt a környezetet, ahol az olvasás nem versenyezni próbál a képernyőkkel – hanem saját, megkérdőjelezhetetlen értékként van jelen. És ahol a gyerekeink nemcsak olvasni tudnak, hanem szeretnek is olvasni.

Forrás: Huffington Post, Fotó: Unsplash/Getty Images, Kataryna Hliznitsova, Curated Lifestyle

Ajánlott videó