Mrs. Tiszakécske. Ez a titulus nagyon jól passzol hozzá. Szabó Éva egy csinos, törékeny nő tele energiával. A város szülötte, a tiszakécskei fürdőben nőtt fel, amelynek ma már az egyik tulajdonosa. De nem érte be ennyivel, azóta is folyamatosan fejleszt: először a fürdő mellett egy családias kempinget hoztak létre, majd jöttek a négycsillagos apartmanok és mobilházak, végül 2014-ben megnyitott Tiszakécske első hotelje, az ötvenszobás Barack Hotel. Több mint 150 embernek adnak munkát, a dolgozóit és vendégeinek jó részét személyesen ismeri. Szerinte ez a sikerük egyik titka: a családias hangulat, a szeretetteljes légkör és az összetartás.
Gyerekként nőttél bele ebbe a szakmába. Fel sem merült soha benned, hogy más utat válassz?
Nem, soha. Itt születtem Tiszakécskén, és nyugodtan állíthatom, hogy ebben a fürdőben nőttem fel. Apukám a ’80-as években megkapta a fürdő üzemeltetését, édesanyám is itt dolgozott, sőt a mai napig itt dolgozik. A testvéremmel minden nyarat itt töltöttünk, minden vendég személyesen ismert minket. Emlékszem, kislányként az volt a feladatom, hogy egy ecsettel végigtisztítsam a hamutálakat. Később dolgoztam a lángossütödében, a büfében, a ranglétra összes fokát végigjártam. 1998-ban apukám egy kérdést szegezett nekem és az öcsémnek, tudni szerette volna, hogy mik a terveink a jövővel kapcsolatban. Én akkor végeztem el a kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolát, az öcsém szakácsnak tanult, evidens volt számunkra, hogy a fürdőben akarunk maradni dolgozni. Akkor úgy döntöttek a szüleink, hogy megvásárolják a fürdőt, és tulajdonosként működtetik tovább. Sajnos apukám rá egy évre meghalt, ekkor kezdődött a nagybetűs élet számunkra. Szerencsére mindent megtanultunk tőle, így zökkenőmentesen folytattuk a munkáját.
A fürdőigazgatást az apukádtól eltanultad, de mi van a szállodavezetéssel? Hogyan jött az ötlet, hogy rögtön egy négycsillagos szállodával örvendeztessétek meg a várost?
Szükség volt a fejlesztésre, mert hiába újítottuk fel a fürdőt, hiába voltak nagyszabású marketingterveink, ha nem tudtunk Tiszakécskén szállást találni a vendégeinknek. Először volt a kemping, majd jöttek az apartmanházak, de ez sem volt elég. Találtunk egy egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztési uniós pályázatot, ami pont illett ránk. Megpályáztuk és megnyertük. Kilenc hónap alatt épült fel 2014-ben a Barack hotel.
Miért kapta ezt a nevet a szálloda? Ritkán neveznek el egy gyümölcsről egy négycsillagos hotelt.
Volt egy visszatérő belga házaspár vendégünk a kempingben, akik a sátruk mellett minden nap befőztek egy-egy üveg lekvárt a kemping területén található barackfa lehullott terméséből. Annyira megtetszett nekem ez a jelenet, hogy arra gondoltam: ha ezek a külföldi vendégek ennyire becsben tartják ezt a Tiszakécskén őshonos rózsabarackot, akkor miért ne neveznénk el a szállodát róla.
A 150 alkalmazott mellett a saját családodat is irányítod. Három gyereked van, három különböző városban van az otthonotok. Hogy tudod ezt is menedzselni?
Időbeosztás kérdése az egész. Tiszakécskén, nem messze a szállodától van a házunk, ahol a hétvégéket és a szabadságokat töltjük. Mivel a gyerekek Kecskeméten járnak iskolába, ezért hét közben ott lakunk. A férjem pedig Budapesten dolgozik, van, hogy néha sokáig tartanak a programjai, ott is kell aludnia, ezért Pesten is van egy lakásunk. Nagyon jó szervező vagyok, és élvezem is a sok szervezést.
Én úgy képzelem el, hogy ha valakinek van egy szállodája, ott is szokott néha megszállni.
A kezdeti tesztidőszakban mi is eltöltöttünk néhány éjszakát a szállodában, mostanában már nem szoktunk itt megszállni. A fürdőbe viszont mindig megyünk, amikor csak lehet. A gyerekek is imádják. Nekem is jót tesz a gyógyvíz, megnyugtat, feltölt energiával, és ahogy a nevében is benne van: gyógyít.
Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?
Azt, hogy változatos. Minden évszaknak megvan a maga tevékenysége, mindig más a vendégkör. Nagyon sok területtel dolgozom együtt, a pénzügytől a fejlesztésen át a vendéglátásig. Szeretem a kollégáimat, soha nem érzem azt, hogy dolgozom.
Magyarországon az egyik legnagyobb probléma a szolgáltatóiparban a munkaerőhiány. Te is szembesülsz ezzel?
Nekünk szerencsénk van, nálunk kicsi a fluktuáció. Szerintem ez azért van, mert nagyvonalúak vagyunk a munkavállalókkal, rendesen megfizetjük őket. Odafigyelünk rájuk, és jó munkakörülményeket biztosítunk. Én személyesen találkozom minden új dolgozóval, tudom a nevüket, ismerem a történetüket.
Szerinted a munkatársaid milyen főnöknek tartanak téged?
Bízom benne, hogy látják rajtam, következetes és jószívű vagyok. De ami a szívemen, az a számon. Nincs nagyon időm arra, hogy köröket fussak. Szeretek dicsérni, úgy gondolom, egy-egy nagyobb munka lezárása után mindenkinek jól jön a dicséret. Megbecsülöm a dolgozókat, a kétkezi munkásokat – a kertésztől a takarítóig –, mert nélkülük nem lenne teljes egységben a csapat. Jó csapat nélkül pedig nem működne jól a komplexum.
Itt születtél Tiszakécskén. Mennyire vagy lokálpatrióta?
Tiszakécske fekvése nagyon szerencsés. Gyönyörű a Tisza, ami nagy vonzereje a városnak. Akármerre jár az ember, vízbe ütközik: az élő Tiszába, a Holt-Tiszába, a termálfürdőbe. Mi is próbálunk aktívan részt venni a város életében. Három éve szervezünk futóversenyt a városban, adománygyűjtő vacsorákat rendezünk a szállodában. Gyűjtöttünk például a református templom orgonájának megjavítására, a könyvtár megsegítésére.
Mi a legnehezebb a munkádban?
A fejlesztések kidolgozása, az, hogy jó irányba haladjunk. Egy-egy fejlesztés, pályázat rengeteg energiát kiszív belőlünk, feszes ütemtervet kíván, amit ha nem tartunk, nagyot bukhatunk.
Sok ember sorsáért felelsz. Jól tudsz aludni? Nincsenek rémálmaid, hogy egyszer összedőlhet a birodalom?
Szerencsére mindig jól tudok aludni, de néha fohászkodom a Jóistenhez, hogy minden rendben menjen. Szerencsés embernek tartom magam, de teszek is azért, hogy ne csak a szerencsén múljon a sikerünk. Nagyon összetartó a családunk, jól el tudjuk különíteni a családot a vállalkozástól. Mértékkel élünk, a gyerekeknek is ezt a példát mutatjuk.
Mi az a tulajdonság, ami képessé tesz arra, hogy egy ilyen jelentős vállalkozást könnyedén és eleganciával irányíts?
Alkalmazkodó vagyok, folyamatosan fejlesztem magam. Nyitott szemmel járok a világban, sok emberrel beszélgetek, és mindig tanulok tőlük valamit. Szeretem a nőies dolgokat, próbálom az ízlésvilágomat a vállalkozásunkra is átültetni.
Gondolom, jó emberek vesznek körül.
A szakterületekhez szakemberekre van szükség. Van egy általános rálátásom bizonyos területekre, de a szakmunkát szakértőkre bízom. Ugyanakkor úgy gondolom, józan paraszti ésszel is elég messzire el lehet jutni. Az évek során jó emberismeretre tettem szert, ami segít a megfelelő kollégák kiválasztásában.
Soha nem fordult meg a fejedben, hogy ezt a mintaszerű vállalkozást máshol az országban is megvalósítsd? Esetleg külföldön?
Egyelőre nemigen van másra időm. De a szakmai szervezetekben – a Magyar Fürdőszövetségben vagy a dél-alföldi termálklaszterben – amelyeknek tagja vagyok, előfordult már, hogy kikérték a véleményemet egyes dolgokban. Ez mindig jólesett.
Örülnél, ha valamelyik gyereked átvenné majd tőled a stafétabotot?
Igen. Szeretném, ha ez a vállalkozás több generáción keresztül működne. Azt nem tudom, hogy melyikük akarja majd, mert még kicsik, most másról szól az életük. A testvéremnek is van gyereke, úgyhogy bízom benne: a harmadik generáció is megérik majd, mint a jó kis barack.
