2017. november 13. | László Krisztina

A munkám a szenvedélyem: Kovács Orsolya nemzetközi stílustanácsadó

Új rovatunkban minden héten olyan szerencsés embereket mutatunk be, akik számára a munkájuk az életük egyik értelme, a szenvedélye. Reméljük, példájuk másoknak is erőt ad az esetleges váltáshoz vagy jelenlegi élethelyzetük átalakításához. Ismerkedjetek meg Kovács Orsolyával, a Yurkov Szalon alapítójával.

Vajon a stílusosság tanulható? Vagy inkább egy velünk született tulajdonságról van szó? A stílusos nő sikeresebb, mint az, akinek a külseje nincs harmóniában a lelkével? Többek között erről is beszélgettünk Kovács Orsolyával, a Yurkov Szalon alapítójával, nemzetközi stílustanácsadóval. Orsi azon szerencsések közé tartozik, akiknek kiváló érzéke van a stílushoz, ugyanakkor rengeteget tanult, képezte magát ebben a témakörben. Öt évvel ezelőtt nyitotta meg a saját szalonját, ahol a megfelelő öltözködési stílus megtalálásával kliensei önbizalmát, önbecsülését növeli, ami aztán kihat az egész életükre. Egyszerre stílustanácsadó és terapeuta, aki hisz abban, hogy a stílusunk megtalálásával új dimenzióba kerülhet az életünk.

Ha visszaemlékszel a gyerekkorodra, milyen kislány voltál? Szerettél öltözködni, érdekeltek a ruhák?

Arra emlékszem, hogy folyamatosan rajzoltam. Olyan tanítóim voltak, akik segítőként érkeztek az életembe, sokat segítettek, hogy a kézügyességem, a rajztudásom fejlődjön. Az unokanővérem, aki nyolc évvel idősebb nálam, tanított meg varrni. Neki köszönhetően szippantottam be a varrás, a ruhák, a textilek, a drapériák szeretetét. Már akkor szabtam, amikor fogalmam sem volt, hogyan kell csinálni. Úgy szabtam ki az első ruhámat, hogy leterítettem a földre a textíliát, és körberajzoltam magamat. Akkor még nem tudtam, hogyan kell három dimenzióban szerkeszteni, csak mentem a saját fejem után.

Gondolom, ezek után adott volt, hogy ruhakészítéssel kapcsolatos szakmát tanulj.

Igen, ruhaipari szakközépiskolában végeztem, de az élet úgy hozta, hogy teljesen más irányba induljak el az érettségi után. Édesapám dokumentumkezeléssel foglalkozó cégénél kezdtem el dolgozni, ahol nagyvállalati tartalomkezelő rendszereket terveztünk, iratkezelési szabályzatokat írtunk. Már akkor hatékony ember voltam, úgy gondoltam, nem akarom kivárni, hogy előbb megszerzem a főiskolán az elméleti tudást, és csak utána tegyek szert gyakorlati ismeretekre. Ennél a cégnél főként salesszel és marketinggel foglalkoztam, és mellette megszereztem a diplomámat. 15 évet töltöttem el az informatikában, és egy sikeres cégeladás után teljesen kiégtem. Ráadásul a magánéletem is zátonyra futott, a válástól végképp a padlóra kerültem.  Ekkor jutott eszembe, hogy voltak valaha gyerekkori álmaim, amikor imádtam varrni és ruhákkal foglalkozni. Rengeteg dolog jött szembe velem, ami mind afelé terelgetett, hogy ne legyen más választásom: meg kell nyitnom a saját szalonomat. Szerettem volna továbbképezni magam, külföldi és magyar iskolákat nézegettem, de ismét győzedelmeskedett a hatékony énem. Ismét úgy éreztem, nincs időm, hogy éveket tanuljak, és csak utána szerezzem meg a gyakorlati tudást. Fogtam magam, felhívtam egy öltözéktervező-divattervező hölgyet, és ismeretlenül felkértem arra, hogy legyen a mentorom. Először egyedi ruhákat akartam tervezni és gyártani, de pillanatok alatt kiderült, hogy a tanácsadás az, ami sokkal életképesebb, nagyobb szükség van rá.

Ha visszaemlékszel, milyen volt az első napod, amikor megnyitottad a Yurkov Szalon kapuit?

Tisztán emlékszem a legelső napra. Január 2. volt. Ültem a szalon közepén és egy IKEA bútort szereltem össze. Nagyon lelkes voltam, örültem, hogy végre a saját kis vállalkozásomban dolgozhatok. Délelőtt 11-re elkészültem az összeszereléssel, és ekkor iszonyú pánikba estem. „Úristen, mondtam magamnak, és most mit fogok csinálni?” Féltem nekiállni a konkrét munkának, mert nem volt elég szakmai önbizalmam. Egy-két hónapig nem is mertem emberekkel dolgozni, csak emberekkel találkozgattam, építettem a kapcsolatrendszeremet. Végül az akkori coachom szembesített azzal, hogy nem ezért adtam fel az addigi életemet, hogy kávézgassak és beszélgessek. Az ő hatására felpörgettem a folyamatokat, és tervek alapján elkezdtem igazán dolgozni. Megjött a szakmai önbizalmam is, és ettől kezdve jöttek a szakmai sikerek.

Hogyan jöttek az első kliensek?

Szerencsére elég jó vagyok salesben és marketingben. Tudatosan láttam hozzá az első vendégköröm kialakításához. Az első 60 kliensnek ingyen dolgoztam, figyelembe vettem a visszajelzéseket, és ezek hatására alakítottam a Yurkov szolgáltatásait. Elmentem vezérigazgatói találkozókra, konferenciákra, borszakértői tanfolyamokra. Mindenhová, ahol potenciális ügyfeleket szerezhettem. Tudatosan nem szerettem volna celebekkel dolgozni, az volt a tervem, hogy picit elérhetetlenné tegyem a Yurkovot ahhoz, hogy az emberek akarjanak hozzá kapcsolódni.

Mi a lényege a szolgáltatásaidnak?

A Yurkov egy olyan tanácsadó cég, ahol azzal foglalkozunk, hogy a vendégeink megjelenésén emeljünk, és ezzel segítünk a személyes erejük, a tudatosságuk növelésében. Ezáltal több lesz az önbizalmuk, önbecsülésük. Jobban fogják érezni magukat, és ez kihat majd a környezetükre is.

Többes számban beszélsz. Hányan dolgoztok a szalonban?

Ma már többen vagyunk, az asszisztensemen kívül van egy üzletfejlesztési igazgató, valamint több stílustanácsadó, stílusszakértő kolléga, akik különböző területekre specializálódtak (személyes konzultációk, gardróbrendezések, közös vásárlások). Az ügyfeleink megbízhatnak a Yurkov filozófiában, nagyon magas szintű tudással rendelkező Yurkov szemléletű tanácsadóink foglalkoznak velük és segítik őket. Én már nem viszek személyes tanácsadásokat, prezentációkat tartok, előadásokat, üzletet fejlesztek, viszem a céget, illetve a külföldi terjeszkedést irányítom. Pont egy nagy váltásban vagyunk, azon dolgozunk, hogyan lehet egy kis céget nemzetközi tanácsadó vállalattá alakítani. Nagyon nehéz és egyben izgalmas időszak.

Hol tartasz a külföldi terjeszkedéssel?

Két és fél évvel ezelőtt azt kértem az univerzumtól, hogy hadd terjeszkedjek külföldön is. Bécsbe akartam menni, de egy kicsit túltoltam a vágyaimat, és Kaliforniában kötöttem ki. Azon belül is San Franciscóban kezdtem el dolgozni, ott van jelenleg egy 50 ügyfeles bázisom. Nemcsak magánügyfelek, hanem cégek is.

Milyen különbséget látsz az amerikai és a magyar nők között?

Képzeld el, hogy nincs különbség közöttük. Mi emberekkel dolgozunk, mondhatjuk úgy is, hogy lelkeket öltöztetünk. A női lélek pedig mindenütt egyforma. Itthon és Amerikában egyaránt szüksége van a nőknek önbizalomra, személyes erőre, hogy ne nyomjanak el minket mások, hogy ki tudjunk teljesedni. Ugyanakkor a mai világ kihívásainak megfelelve nők maradjunk, ne férfiasodjunk el. Ha a külsőnkben megtaláljuk a harmóniát az öltözködés segítségével, az a belsőnkre is kihat. Nem divatot és trendeket adunk az embereknek, hanem mindezt beintegrálva segítünk, hogy felépítsék saját magukat.

Mi a következő lépés? Hová szeretnél fejlődni?

A következő nagy projektünk a Yurkov Akadémia. Egy olyan online oktatófelületet hozunk létre nemsokára, ahová bárki feliratkozhat, és hetente frissülő videók segítségével tudás birtokába juthat. Mindent megtalálhat egy felületen, ami az alakjával, az öltözködésével, a sminkjével, a hajával, a stílusával kapcsolatos. Az online felület segítségével tudunk egyszerre sok embert megtalálni és oktatni. Ha ez meglesz, elkészítjük angolul is, és nyitunk vele a nemzetközi piacon is.

Honnan jött a Yurkov név? Mielőtt személyesen is megismertelek, azt gondoltam, egy Magyarországon élő orosz nő vagy.

Nem a saját nevemet akartam adni a vállalkozásomhoz, mert tudtam, hogy szeretnék külföldre is terjeszkedni. Sokat gondolkoztam azon, milyen hangzású nevet válasszak. Legyen orosz, kínai vagy olasz, ami divatos mostanában? Valamiért az orosz állt a legközelebb hozzám, bár semmilyen kapcsolatom sincs az oroszokkal. Kinyitottam a földrajzatlaszt, ráböktem egy helyre, ami a Yurkov elnevezésű falu volt valahol Délkelet-Oroszországban.

Gondolom, ez nem egy nyolcórás munka, az egész napodat, sőt az egész életedet áthatja. Mi az, ami kikapcsol?

Nagyon nehéz cégvezetőként eltávolodni a munkától, de maga a munka is ki tud kapcsolni. Munka közben soha nincs olyan érzésem, hogy keményen dolgozom. Az egyik hobbim: harcművészetet gyakorlok, nyáron leszek feketeöves karatés. Három éve kezdtem el, és mint mindent, ezt is hatékonyan csinálom: egyedül tanulok a mesteremtől. Nagyon gyorsan haladunk. Épp most kezdtük el a szamuráj kardforgatást gyakorolni. Ez a tevékenység sok békét hoz az életembe. A harcművészetben soha nem harcolunk. Itt tanultam meg azt a bölcsességet a mesteremtől, hogy aki támad, mindig az a vesztes. Ő megy oda a pofonért. Ezen kívül meditálok, ez is az életem része. Nagyon szeretek a párommal csak úgy lenni, létezni, semmit sem csinálni. Rengeteg öröm van az életemben, igazából nem kell, hogy kikapcsoljon bármi is, mert úgy érzem, minden területen szabad vagyok.

Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?

Van egy pillantás, amit a tréningeken szoktam észrevenni. Amikor a vendégünk a tükör előtt áll, és elkezdi felsorolni a hibáit, amelyeket nem szeret a testén, és mi ezzel nem foglalkozva azt mutatjuk meg neki, ami passzol hozzá, ami a legjobbat kihozza a külsejéből, színekben, formákban és stílusban. Először jön a megdöbbenés, aztán a megvilágosodás, hogy „úristen, én jól nézek ki?”, és utána ez a „tetszem magamnak” tekintet. Ez a pillantás a legemelkedettebb része a munkámnak.

Mi a legnehezebb?

Megtartani a hitet. Mindenben. Szokták mondani nekem, hogy Orsi, te annyira egyben vagy. Azt válaszolom erre, hogy igen, hiszen sokat dolgozom ezért magamon. Naponta két órát tanulok, önfejlesztő vagy szakmai könyveket olvasok. De így, hogy egyben érzem magam, még így is meg szoktam borulni néha. Csak éppen megtanultam megfordítani a jó és a rossz napok arányát. Míg sokan 28 napig teljes depresszióban élnek, és ha kisüt a nap, két napig jól érzik magukat, én 28 napig jól érzem magam, de van egy-két nap, amikor én is mélyre tudok magamban süllyedni.

Milyen a stílusos megjelenésű ember?

Ha valakinek stílusos a megjelenése, az azt jelenti, hogy meg meri mutatni a saját személyes erejét. Ebben a döntés szabadsága is benne van. Ha nekem ahhoz van ma kedvem, hogy ragyogjak, megváltsam a világot, az öltözetemmel is támogatni tudjam saját magam. Ismerjem, milyen színek, milyen anyagok, szabásvonalak passzolnak hozzám. De a döntés szabadsága akkor is ott van, amikor rossz a kedvem, és el akarok tűnni mások elől, de végig kell csinálnom a napot ilyen állapotban. Tudjak úgy felöltözni, hogy eltüntessem magam. Ne felejtsük el, jól dönteni akkor tudunk, ha rendelkezésre állnak számunkra a megfelelő információk. Ismerjük jól magunkat.

Ezek szerint a stílus tanulható.

Igen, abszolút. Az ügyfeleim példáján ezt nap mint nap megtapasztalom. Olyan ez, mint a zenélés. Van, aki tökéletes zenei érzékkel születik, és van, aki nem. De ha valaki sokat gyakorol, megtanul jól zenélni. Négy-öt órás tréningek után – minden túlzás nélkül – életek változnak meg. A klienseim rájönnek arra, hogy miért szeretnek egyes darabokat a ruhatárukból, és másokat miért nem. A jövőben tudatosan vásárolnak majd, nem vesznek meg annyi „szemetet”, és azon kívül, hogy jobban érzik magukat a bőrükben, egy picit hozzájárulnak ahhoz is, hogy a ruhaipar kevésbé szennyezze a bolygónkat.

Fotó: Bodnár Zsófia

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Ne izgulj, Tündérke, megvan a jogsid! autóvezetés

Ne izgulj, Tündérke, megvan a jogsid!

A holtig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa munka

A holtig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa

Közösségi fotósprojekt indul bántalmazott nőknek bántalmazott nők

Közösségi fotósprojekt indul bántalmazott nőknek