A karácsonyhoz olyannyira hozzátartozik a mézeskalács, mint az ünnepi tévéműsorhoz az Igazából szerelem. Én tavaly veselkedtem neki életem első, önálló mézeskalácssütésének, felnőtt létem kikezdhetetlen bizonyítékaként. Apró házikókat készítettem, amik alá – az eredeti terv szerint- pont befért volna egy mécses, ha még rászámolok egy centit az alapra. Persze így is nagy volt az öröm, miután elkészültem a tíz adag süteménnyel, és a lakás minden vízszintes felületén az én házaim sorakoztak. Még a mai napig kerülnek elő akkori próbálkozásom megkövült eredményei egy fiókból vagy a könyvespolc mögül. Nem áltatom magam, ha tudtam volna, hogy ekkora munkával és másfél napi hátfájással jár, talán bele sem kezdek az egészbe, de legalábbis kevesebb tésztát gyúrok be. Soha nem értettem, hogy a nagynéném minden karácsony előtti teendője mellet, hogy képes tökéletes, csipketetős, üvegablakos mézeskalácsházakat készíteni. Idén legalább négyet elajándékozott már, ráadásul megrendelései is érkeztek. A családban senki sem képes felvenni vele a versenyt, sem mennyiségben, sem minőségben. Tavaly a nagymamámmal megszégyenülve dugdostuk el a sajátjainkat, pedig becsületünkre legyen mondva, azok is szépek lettek. A zirci mézeskalácsfalu azoknak a zarándokhelye lehet, akik nem születtek olyan istenadta tehetséggel, mint a nagynéném, és az ajándékfelkutatás hevében kevesebb idejük marad a konyhában, de nosztalgiával töltik el őket a cukormázas süteményházikók.
Zirc, a Bakony mesefalvacskája
A Dunántúl tele nem kedvez a kültéri programoknak. Amikor hazalátogatok Veszprémbe, biztos lehetek benne, hogy legalább öt fokkal hidegebb van, mint a fővárosban, a vonatról leszállva mostanában mindig megcsap a szibériaihoz hasonló, folyton süvítő jeges szél. Zircen sincs ez másképp. Veszprémből visz minket – anyát meg engem- a kivizöld kis kocsink át a deres falvakon, a havas dombokon és a csupasz erdőkön. Mindössze 25 km, alig félórányi autóút Zirc. Szép időben érdemes megnézni az arborétumot, ilyenkor inkább a város szimbolikus épületét, az apátságot vagy a természettudományi múzeumot, de a Pepe Cukrászda időjárástól függetlenül kihagyhatatlan. Idén pedig a kézműves alkotóház ad másodszor is otthont a zirci mézeskalácsfalunak.
A mézeskalács rövid története
Mézeskalácsot már az ókori görögök is készítettek, sőt mágikus erőt tulajdonítottak neki. A süteményt a halottak szájába tették, hogy így engeszteljék ki Cerberust, az alvilág őrzőjét, Püthagorasz pedig élő állatok helyett mézeskalács figurákat áldozott az isteneknek. Az aquincumi ásatásoknál is több égetett cserépformát találtak, amit az édesség sütésénél használtak. A magyar ősi méhész nemzet, ezért nem csoda, hogy már 16. századi írások is utalnak bizonyos mézes bábokra. Mivel a méz drága volt, csak ünnepi alkalmakkor használták fel sütemények készítéséhez, az 1200-as évektől a kolostorokban vallási tárgyú figurákat és életképeket formáztak meg belőle. Mátyás korában már munkálkodtak hivatalos mézeskalácsosok, akik a Bécsen keresztül behozott keleti fűszerekkel dolgoztak, a leghíresebb kalácsok azonban Erdélyben és Debrecenben készültek.
Mézeskalácsfalu
A mézeskalácsfalvat Bognár Anita álmodta Zircre. A környéken élő hobbicukrászok segítségét kérték a falu felépítéséhez, a legtöbb házat családok készítették el. A második alkalommal létrejött kiállítás tematikája a csintalan manók és csínyeik lettek.
A Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház termében sorakoznak az elkészült alkotások, a falu utcáin fényfüzérek futnak, bármelyik pillanatban feltűnhet az egyik ablakban egy manó vörös arcocskája, és valóban ott is vannak, ha jól figyelünk. Itt van Jancsi és Juliska klasszikus, édességekkel megpakolt házikója, Grincs és a Fel! lufis háza is.
Gyere velem a Zirci Mézeskalácsfaluba!
A mézeskalácsfalu kiállítás díjtalanul megtekinthető január 6-ig, ráadásul az Alkotóház kézműves foglalkozásokat is tervez kicsiknek és nagyoknak. Azokat, akik pedig december 22-ig meglátogatják a falvacskát, játékot hirdetnek. A legtöbb háznál éppen valamilyen karácsonyi csínyt követnek el, aki a legtöbb rosszaságot felfedezi a Mézeskalácsfaluban, megnyerheti Bognár Anita mézeskalácsdíszeit.
Egy isteni mézeskalácsház recept:
Végezetül szeretném megosztani a tavalyi mézeskalács sütésem szupertitkos folyamatát azoknak, akiknek kedvük támadt a házikó készítéshez.
600 g átszitált finomlisztet, 200 g átszitált porcukrot, 2 kávéskanál szódabikarbónát és 5 kávéskanál mézeskalács fűszerkeveréket összekeverek. Egy másik tálban 2 tojást, 200 g mézet és 2 evőkanál puha vajat keverek össze, és ehhez adagolom kanalanként a lisztes mixet. A tésztát összegyúrom, és a hűtőbe teszem egy éjszakára A tésztát nagyjából 3 mm vastagságúra gyúrom, és utána jöhet a lyukasztás. Tavaly a házikókhoz az interneten kerestem sablont. Kinyomtattam, kivágtam, rátettem a kinyújtott tésztára, és késsel körbevágtam. Amíg 6-7 percig sült az építőanyag, 170 fokon, addig kikevertem a húzómázat, amivel aztán össze lehet ragasztani az elemeket és kidíszíteni őket. Egy tojás fehérjéhez teáskanalanként adagoltam a porcukrot. Akkor jó a húzómázunk, ha kanállal hozzáérünk, és a nyújtózkodó máz hullámként esik vissza, és meg is marad. Ezt zacskóba töltöttem, és a végére apró lyukat vágtam. Összeragasztottam a házikó elemeit, aztán kidíszítettem a háztetőt.
