- A farm, ahol élünk meglepően sötét történeteket dolgozott fel.
- A sorozatban a horror több formája is megjelent.
- Néhány epizód máig traumatikus emlékként élhet az X generációban.
Az X generáció elméje szó szerint átitatódott a televíziós főcímdalokkal, és ezalól A farm, ahol élünk sem kivétel, ami anno nagy siker volt és sokak egyik kedvenc retró sorozata.
Most, hogy a Netflix kiadta a remake-et, a BBC rámutatott azokra a problémákra, amelyek az 1970-es években észrevétlenek maradtak, de napjainkban rettentően szembetűnőek.
A történet, amelynek középpontjában az Ingalls család – elképesztően megváltoztak a szereplők a 40 év alatt -: Charles, az apa, Caroline, az anya és négy lányuk, Mary, Laura, Carrie és Grace állnak. A cselekmény az 1870-es években játszódik a minnesotai Walnut Grove városkában, valójában rettenetesen sötét volt.
A farm, ahol élünk sötét története
A sorozat Laura Ingalls Wilder, a 19. és 20. század fordulóján élt írónő regényei alapján készült. Wilder ezekben gyermekkorának történetét mesélte el.
A farm, ahol élünk sorozatban feltűnik a gyermekbántalmazás, a gyilkosság, a drogfüggőség, az öngyilkosság, a mentális egészségügyi problémák és a rák, amelyek mind mindennaposak voltak a 20. században. A terhességek gyakran okozták az anyák halálát, és a gyermekek gyakran meghaltak felnőttkor előtt.
A sorozat hetedik évadában van egy Sylvia című epizód, amelyben egy álarcos férfi elrabol és megerőszakol egy 15 éves lányt, aki ennek következtében teherbe esik. A szegény lányt azonban apja és a falusiak kitagadják, és végül véletlenül meghal, miközben megpróbál elmenekülni az erőszaktevő elől, aki visszatért érte.
Dr. Elizabeth Erwin, a BBC által megkérdezett horror-műfaji szakértő szerint ez az epizód a “határvidéki gótika” (Frontier Gothic) nevű alműfajhoz tartozik. Ebben a gótikus történetek jellegzetességeit alkalmazzák az amerikai terjeszkedés történeteire.
A farm, ahol élünk kitörölhetetlen traumái
A történetben egy másik alműfaj, a body horror (testhorror) is jelen van. Már A farm, ahol élünk második évadában megjelenik, amikor Caroline Ingalls lába egy karcolás után elfertőződik, és végül egy késsel le kell vágnia a lábát – mintha tényleg egy igaz történeten alapuló horror lennne.
A sorozatban a “női szörnyűség” is jelentős szerepet kap. Ez egy olyan fogalom, amelyet Barbara Creed filmelméleti professzor dolgozott ki 1993-ban, azonos című tanulmányában. A lényege, hogy a képernyőn megjelenő női szörnyeket vagy teremtményeket a női testtel, a szexualitással és az anyasággal kapcsolatos társadalmi félelmek megjelenítésére használják.
Például A farm, ahol élünk negyedik évad egyik epizódjában egy nő elveszíti a lányát, majd hallucinálni kezd, amelyben azt képzeli, hogy a saját lánya, Laura Ingalls, és bezárja őt a pincébe. Végül van egy kétrészes epizód a hatodik évadban, amelyet sokan a legborzalmasabbnak tartanak.
A cselekmény Harriet Oleson Vakok Iskolájában játszódik, ahol a vak Mary Ingalls tanít. Az epizódban tűz üt ki az iskolában, egy másik tanárnő és a fia meghal. Az ábrázolás tele van véres részletekkel, a két áldozat megpróbál elmenekülni, betörnek egy ablakot, majd az elszenesedett testük látványa következik – egy kép, amely örökre bevésődik a néző elméjébe.
Szegény Mary ezután a sokk után, elveszíti egy hónapos fiát is, és sorra érik a traumák. „Ma ezt érzelmi pornográfiának tekintenék” – mondta Robert J. Thompson, a Syracuse Egyetem populáris kultúra professzora a BBC-nek . „Amikor horrorfilmre mész, veszel egy jegyet, és tudod, hogy meg fogod élni azt az adrenalinlöketet, azt a félelmet. Ennél a sorozatnál azonban csak véletlenszerűen bekapcsolod a tévét, és nem tudod, mire számíts!”
Jöhetnek még hasonlóan izgalmas olvasnivalók?
- Az igaz történet, a Netflix Unbelievable sorozata mögött
- A legkeményebb sztorikat tényleg az élet írja
- Fikció vagy valóság? Mutatjuk, mi volt másképp a valóságban, mint A korona sorozatban!
Forrás: Marie Claire Italy/Debora Attansio, Fotó: IMDB
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
