- Új okot találtak a szeretteink felismerésének zavarára.
- Az idegsejteket védő hálók károsodása is szerepet játszhat.
- A felfedezés ígéretes, de egyelőre csak egereken tesztelték.
Az Alzheimer-kór egyik legmegrázóbb tünete, amikor valaki már nem ismeri fel a saját gyermekét vagy évtizedek óta mellette élő párját. Ezt sokáig elsősorban az általános memóriaromlással magyarázták.
Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban megjelent kutatás azonban arra utal, hogy ennél összetettebb folyamatról lehet szó. Egereken végzett kísérletekben a kutatók egy olyan agyi változást azonosítottak, amely kifejezetten a társas emlékezet romlásával függhet össze.
Az idegsejtek „védőhálói” kerültek a középpontba
Harald Sontheimer idegtudós és Lata Chaunsali doktorandusz, a University of Virginia kutatói a Virginia Tech munkatársaival az úgynevezett perineuronális hálókat vizsgálták.
Ezek olyan mikroszkopikus struktúrák, amelyek bizonyos idegsejteket vesznek körül, és segítenek stabilan tartani a sejtek közötti kapcsolatokat. Egyszerűbben fogalmazva: egyfajta védőhálóként működnek az agyban.
Különösen érdekes, hogy ezek a hálók megtalálhatók a hippokampusz CA2 nevű területén is. Ez az agyi régió fontos szerepet játszik abban, hogy felismerjük az ismerősöket, és megkülönböztessük őket az idegenektől.

Alzheimer kór: a kutatók egy fontos tünet okaik találhatták meg
Elfelejtették társaikat, a tárgyakra mégis emlékeztek
Az Alzheimer-kór egérmodelljeiben a kutatók azt figyelték meg, hogy a védőhálók gyorsan bomlani kezdtek. Ezzel párhuzamosan az állatok már nem ismerték fel azokat a társaikat, amelyekkel korábban találkoztak.
A tárgyakkal kapcsolatos memóriájuk ugyanakkor megmaradt.
Ez azért fontos, mert arra utal, hogy a társas emlékezet külön is sérülhet. Vagyis nem feltétlenül arról van szó, hogy minden emlék egyszerre és ugyanolyan mértékben halványul el.
Sikerült megakadályozni a memóriaromlást az egereknél
A kutatók azt is vizsgálták, mi károsíthatja ezeket a védőhálókat. Eredményeik szerint ebben bizonyos, MMP-nek nevezett enzimek fokozott aktivitása is szerepet játszhat.
Ezután olyan szereket adtak az egereknek, amelyek gátolják ezeknek az enzimeknek a működését. A kezelés megakadályozta a védőhálók lebomlását, és az állatok társas memóriája is megmaradt.
Ez biztató eredmény, de egyelőre nem jelent új Alzheimer-kezelést. A kísérleteket egereken végezték, és még nem bizonyított, hogy ugyanez a módszer embereknél is működne.
A felfedezés azért is figyelemre méltó, mert a vizsgált folyamat az Alzheimer-kutatásban régóta központi szerepet játszó amiloidfehérjék felhalmozódásától függetlenül is végbemehet. Ez egy újabb lehetséges irányt nyithat a betegség kutatásában.
Nem csak az emlékezet miatt válhat idegenné egy ismerős arc
A szeretteink felismerése összetett agyi folyamat, ezért valószínűleg nem egyetlen mechanizmus károsodása áll a tünet hátterében.
Más kutatások szerint az Alzheimer-kór előrehaladtával maga az arcfelismerés is romolhat. Az agynak ilyenkor egyre nehezebb lehet az arc részleteit egyetlen ismerős képpé összeállítania.
Vagyis két probléma egyszerre is jelentkezhet: az ember nehezebben idézi fel, ki áll előtte, miközben magának az arcnak a feldolgozása is nehezebbé válhat.
Forrás: Marie Claire Hollandia, Fotók: Unsplash