2018. február 13. | Bobák Szilvia

Feltörekvők: Lévai Zsófia, fashion-tech design szemléletű divattervező

A divat és a tech határterületén napjainkban kibontakozó irányzat, a fashion-tech design világszerte már egyre többeket mozgat meg, itthon viszont még igencsak gyerekcipőben jár. A Gombold újra!-díjas Lévai Zsófia azonban nemzetközi színvonalon kísérletezik a különböző anyagok és a technológia adta hihetetlenül gazdag lehetőségek ötvözésében. A fiatal tehetséget motivációiról, szakmai sikereiről és jövőbeli vágyairól is kérdeztük.

Hogyan kerültél kapcsolatba a divatszakmával? Mindig is ez volt a vágyad?

Ha fogalmazhatok így, már a kezdetekben sem a megszokott utat követtem. Noha mindig is érdeklődtem a művészetek iránt, és talán már a kezdetektől világos volt számomra, hogy egyszer saját márkát szeretnék indítani, mégis az első diplomámat gazdasági területen szereztem. Persze a kettő abszolút nem áll távol egymástól: a divat nem csak művészet, hanem ipar és üzlet is. Csak a gazdasági tanulmányaim után végeztem el a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) mesterszakát, mint divat- és textiltervező művész. Eközben pedig már a kollekcióim többször is bemutatásra kerültek Magyarország legnagyobb divateseményein.

Honnan jött az ötlet, hogy a technológia és a divat határterületével kezdj el foglalkozni?

Már az egyetemi éveim alatt a viselhető technológia, különösen az elektronika és a matéria intelligens integrálására fókuszált az érdeklődésem. Az elmúlt években hihetetlenül széles skálán kísérleteztem az ebben rejlő lehetőségekkel, és egyre inkább azzal kellett szembesülnöm, hogy a lehetőségek számát tekintve a határ a csillagos ég. Megismerkedtem különböző anyagokkal és módszerekkel, a high-end szabászati technológiáktól kezdve, a hagyományos kötési eljárásokon, anyagmanipulációkon, a legmodernebb 3D modellezésen, 3D nyomtatáson, lézervágáson, haptikus interfészeken, rugalmas áramkörök fejlesztésén keresztül, a művészi értékkel rendelkező interaktív öltözékek készítéséig.

Mesélj kicsit az INTERKNITTING-ről!

A projekt olyan Ember-Gép interakciók (HCI, Human-Computer-Interaction) megvalósítására tesz kísérletet, amelyekben a testet flexibilisen körülvevő, interfésszé, azaz érintkezési felületté alakított öltözék új perceptuális élményt nyújt. A kollekció öt kötött öltözékből áll. Mindegyikbe más szenzor van beépítve, így van hangot, mozgást, érintést vagy a másik közelségét érzékelő darab is. A szenzorok által érzékelt jelek aktuális állapotát az öltözékbe épített világítótesteken, LED-eken keresztül követhetjük. Amikor a szenzort nem éri behatás, akkor ezt véletlenszerű fehér fényjelenség – DISCONNECTED – állapot jelzi, míg beérkező jel esetén a LED-ek egységes, kék színű – CONNECTED – állapotra váltanak át. Kicsit a performansz műfajához is közelít a kollekcióm.

Mi inspirálta a kollekciót?

Az emberi érintkezés legalapvetőbb folyamatai inspirálták az interakciók tervezését, például a másik megpillantása, a testbeszédünk kódolt üzenetei, a különböző hangok jelentősége, vagy az olyan intimebb kommunikáció, mint az érintés, vagy akár az egymásra hangolódás.

Nem csak a technológia miatt különleges a divatszemléleted, de az anyaghasználatodat és a színeket is nagy tudatosság jellemzi.

Igen, tudatosan próbáltam úgy megalkotni a kollekció darabjait, hogy minden öltözék külön egységet képezzen. Ami állandó, az a technológia használata. Ahhoz, hogy az elektronika – vezérlőegység, szenzorok, LED-ek, és a köztük kapcsolatot teremtő vezető szál, a kötött anyag szervesen összetartozzon, speciális kötési struktúrák felfedezésére is szükségem volt. A technológiát olyan nemes, tradicionális, és időtálló alapanyagokkal ötvöztem, mint a merino gyapjú, vagy a kasmír, így alkotva új, intelligens matériát. Mindezt pedig letisztult, naturális színekben, melyek érdekes kontrasztban állnak a kékre programozott LED fényekkel.

Ha jól tudom, ez volt a diplomamunkád is. Milyen volt az egyetemi fogadtatása ennek a nagyon modern szemléletnek?

A projekt fogadtatása eleinte vegyes volt. Persze ez nem meglepő, hiszen egy nagyon új irányzatról van szó, aminek külföldön már van előzménye, de itthon még csak most kezdenek beindulni az ehhez hasonló projektek. Szerencsére rengeteg támogatást kaptam Harmati Hedvig (MOME) konzulensemtől, illetve Istenes Zoltántól (ELTE) is, valamint a MOME kötő tanszékétől is. A projekt másik érdekessége, hogy olyan családból jövök, ahol a technológiai fejlődés mindig is központi kérdés volt, nagymamám villamosmérnök, anyukám programozó matematikus, rendszeresen a vasárnapi ebéd alatt tárgyaljuk meg ezeket, jelenleg a legújabb témánk a blockchain. 🙂 Így magától értetődött, hogy a diplomamunkámat is közösen csináljuk, így anyukám programozta a prototípusok interakcióit, nagymamám pedig segített az áramkörök felépítésében.

Hogyan tovább? Most éppen mi foglalkoztat a fashion-techen belül? 

Noha még csak fél éve diplomáztam a MOME divat- és textiltervező mesterszakán, már most is rengeteg lehetőség nyílt számomra. A MOME-n eltöltött 2 év nagyon intenzív periódusa volt az életemnek, nagyon sokat tanultam, inspiráló közegbe kerültem. Tanulmányaim során az intelligens textilek felé orientálódtam, mestermunkám pedig egy interaktív kötött öltözékkollekció volt, ahol a ruha mint flexibilis interface működik az emberi test körül. Ezzel a munkámmal megnyertem a Gombold Újra Legjobb Magyar Tervezőnek járó díját, jelöltek a Highlight of Hungary díjra, bekerültem a Deutsche Telekom Fashion Fusion pályázatába. Ennek keretében most egy 4 hónapos inkubációs programban veszek részt, és a júniusi Berlini Fashion Weekre készítek interaktív kollekciót. Jelenleg Berlinben élek, fantasztikus embereket ismertem meg, különböző nagy fashion-tech projektekben veszek részt mint vezető tervező, és most mutattam be a kollekciómat a januári Berlini Fashion weeken, mint meghívott tervező.

Emellett Magyarországon is kezd ébredezni az érdeklődés, a Trafónak már több éve van a művészet és a technológia szinergiájából inspirálódó művészeti projekteket bemutató  rendezvénysorozata, ami szerintem fantasztikus kezdeményezés. Most februrár 27-ei Smart Xtra előadás például a kortárs textilművészetre koncentrál, hívószava az anyagszerűség újraértelmezése a digitális korszakban, amire én is hazajövök és bemutatom a munkámat és panelbeszélgetés is lesz erről az új területről. Akit érdekel jöjjön el, és kérdezzen bátran!

Szólj hozzá te is!

Még több Divat

Varga Viktória: „Olyan nők inspirálnak, akik mernek változtatni és a saját életüket élik” divat

Varga Viktória: „Olyan nők inspirálnak, akik mernek változtatni és a saját életüket élik”

Suzy Menkes és a Chanel chanel

Suzy Menkes és a Chanel

Karácsonyi csillogás a hétköznapokon csillogás

Karácsonyi csillogás a hétköznapokon